Janáky Marianna: Verses interjú magammal
2.„A belső félelem megoszthatatlan. A külső ragadós, akár a nevetés.” Szilágyi Ákos
FolytatásA kamaszlány esetlen szépsége
Amikor felhívott az ismeretlen Herner János Szegedrõl, hogy folyóiratot akar alapítani velem és másokkal, csodálkoztam is, nem is. A nyolcvanas évek vége a képtelenségek kora volt. Jártam az országot, egy évben hatvan-hetven elõadást tartottam találkoztam ennél képtelenebb kezdeményezéssel is. Amikor Szilágyi Ákost és Margócsy Istvánt említette, azt hittem, hogy a régi Mozgó Világot akarja újraéleszteni. Horvát Ivánt és Bojtár Endrét nem ismertem, így amikor felmentem Horvát Iván lakására ezt egy elvesztegetett értelmiségi estének tekintettem a sok közül. Azután beszélgetni kezdtünk. Majd két nekifutással, megalapítottuk a 2000-t. Régen volt. Oly régen, hogy miért ne írhatnék elfogulatlanul és fél-távolból az emlékezet helyérõl, a 2000-rõl.[1. Egy újszülöttnek minden eredetmítosz új a továbbiakban a meg-nem-szólítottság jogán az alapító atyák és a tizenöt éves kamaszlány életkorának átlagába, meg persze a dantei sötét erdõbe épp csak belépett szerkesztõségi ifjútörökök Czeglédi András és Trencsényi Balázs könyörtelen kommentárjai sorjáznak a taccsvonalon.]
FolytatásTizenkét tétel a Római Birodalomról
De mit is értünk birodalmon? A sokat vitatott kérdésben legutóbb magyar tudósok is megszólaltak, bár vitájukban a par excellence birodalomnak tekintett imperium Romanumnem sok szerepet kapott. [8. Gombár Cs. – Kende P. – Lengyel L. – Romsics I. – Szilágyi Á.: Nem élhetek birodalom nélkül. Bp.: Helikon-Korridor, 2002. 135–146. A Római Birodalomról a legteljesebb áttekintés Szilágyi Ákos tollából olvasható (A birodalom ókori fogalma, 135–146), de a “Viták a birodalomról” is tartalmaz érdekes felvetéseket, pl. 244–245. (Komoróczy Géza), 258260. (Hankiss Elemér), 292293. (Lengyel László).] Ezért is kíséreltük meg röviden összefoglalni a Római Birodalom jellemzőit a legmodernebb kutatási szempontok és eredmények alapján. Bár áttekintésünk során igyekeztünk tartózkodni az erőltetett modern analógiáktól, néha szükségszerűen élnünk kellett azokkal, mivel egy-egy jelenséget csak ezek segítségével tudtunk jobban megvilágítani. Végezetül: ha áttekintésünk elolvasása után az olvasónak egyre inkább egyetlen ma létező államalakulat tűnik majd a Római Birodalom igazi örökösének, az bizonyára nem a véletlen műve.
Folytatás2000-beszélgetés Kertész Imrével (Szilágyi Ákos)
– Valamelyik interjúdban megjegyezted, hogy életednek és írói munkásságodnak idõszakai mintha többé-kevésbé közvetlenül összefüggnének azokkal a történelmi vagy társadalmi váltásokkal, amelyeket ez az ország megél.
FolytatásJegyzőkönyv
Jelen voltak Dobozy Imre vezetésével a belső titkárság tagjai, Szilágyi Ákos vezetésével a FIJAK vezetőségi tagjai, valamint a Művelődési Minisztérium képviseletében Tóth Dezső.[2. A résztvevők: Tóth Dezső miniszterhelyettes (Művelő- dési Minisztérium), Csapody Miklós (Művelődési Miniszt érium), Agárdi Péter (MSZMP KB TKKO tudom ányos, közoktatási és kulturális osztály ), Molnár Ferenc (MSZMP KB TKKO); Dobozy Imre elnök (Magyar Írók Szövetsége), Garai Gábor főtitkár (Magyar Írók Szövetsége), Csák Gyula alelnök (Magyar Írók Szövetsége), Garamvölgyi Károlyné gazdasági vezető (Magyar Írók Szövetsége), Fábián Zoltán alelnök (Magyar Írók Szövetsége); Szilágyi Ákos titkár (FIJAK/ JAK), Csordás Gábor, Elek István, Kulcsár Szabó Ernő, Lezsák Sándor, Tóth Erzsébet, Zalán Tibor, Zelei Miklós (a FIJAK/JAK vezetőségi tagjai). A jegyző- könyv tanúsága szerint nem szólalt fel, illetve nem szólt hozzá: Csapody Miklós, Csák Gyula, Kulcsár Szab ó Ernő és Lezsák Sándor. Reményi József Tamás (a FIJAK/JAK vezetőségi tagja, egyúttal a "régi" Mozgó Világ szerkesztője) nem vett részt a titkársági ülésen. Reményi emlékezete szerint lehetséges, hogy éppen ezen a napon vonták vissza a Mozgó Világ márciusi (3.) számát, s neki mint mb. főszerkesztőnek ez ügyben voltak teendői; mindazonáltal az sem zárható ki, hogy az ülés egyes részein részt vett.] Elnök: Dobozy Imre. Jegyzőkönyvvezető Soós László.
Folytatás