Josefa és Rosa
Ha olvasott (és sokat olvasott, szinte falta a betűket), mindig melegség öntötte el a lelkét, ha egy szőke és boldog Catherine jelent meg a történetben. Ilyenkor mindig hagyott a lapok között egy falevelet, és azzal vigasztalta magát, hogy talán ez az ő Catherine-je, akit magára hagyott, de lám, a nő végül mégis megtalálta számítását az irodalomban.
FolytatásNovellák
Feleségem követelte, hogy csaknem egy hónapon át jeleneteket játsszunk el a nõrõl és a krokodilról szóló sorozatból, aminek eredményeként megtanultam a fogam között szûrni: – Szeretlek. Nem tudok nélküled élni… A sorozat hõse, azt hiszem, nem is mond mást ezeregyszáznegyvenhét részen keresztül. Szóval elég boldogan élünk, csak reggelente félek, hogy valamilyen szörnyûséges változás ment végbe bennem, hogy a tükörbe nézve nem ismerem fel magam. Borotválkozás közben néha eltûnõdöm: vajon én gondolom-e, amit gondolok, az vagyok-e, aki este voltam. Fiam összetörte magát a kocsival, pedig megtiltottam neki, úgyhogy nincs lelkiismeret-furdalásom vagy más extra bajom. Megmondtam neki, hogy részegen csakis olyan tapasztalt vezetõ ülhet a volán mögé, mint én, de õ persze bizonyítani akart. Talán nem is bánatomban és kétségbeesésemben õszültem meg, hanem azért, mert ezt fel nem foghatom.
FolytatásTuri Tímea – Szurtos lányunk hazatért
Esténként, mikor már alszotok, én boldogan nézek végig a sarkokon, ahol nincsen semmi: csak én tudom, a rend, az mennyi munka.
Folytatás“Magyarországot még nem tekinthetjük a süllyedéstől megmentett hajónak”
Sürgős bizony, Szent-Györgyi például Kerényi szerint “büszke volt, hogy a Természettudományos Akadémia tagjait – 40 kg. fával tudta fejenkint megsegíteni. (Mennyi időre?) Az összegek (dollár, svájci frank stb.), amikkel már lényegesen segíteni lehet, egészen kicsinyek is lehetnek. Egy 12 fr. 50-es szeretetcsomag néha életmentés, és 100 sfr. magyar ellenértéke – nos, azt meg sem lehet mondani, de családokat lehet boldoggá tenni vele. Az első 500 frankkal, amelyet a Bartók-alapból hazaküldünk, már 50 író, tudós életét tudjuk egy hónapra megkönnyíteni…”
FolytatásVersek
Nagyszabású pompa és részvéttelen mi völgy irdatlan heggyé nõtt ki istened szép hölgy kiötlöttem s érette mindketten gyötrettünk vékony kötélen vígan táncoló projektünk ha beválik és ha isten megsegít viháncoló meg többi más isten mi égbe-légbe fölkacag sikerrel óvjuk akkor egymást ön-delejtõl hogyha összejön Én rosszat ezzel azt hiszem e verssel nem teszek neked eléd tárom csak csordultig telt boldog-büszke szívemet tudod te mit s mennyit jelentesz hol és hogy laksz te bennem szívem rebben ajkam lobban és nem robban jókat dobban mintha langyos láng ha lobban és a lassú tûzmelegnél nem diderg a szív e dermeteg testben nem gyermeké jéggé fagyva már nem zúzva dér nem csípte zúzza-marja zúz Marája
Folytatás(2000 leütés)
Döntenünk kellett, miként csökkentsük a vadállományt – avatja be a riportert gondjaiba a fák szerelmese. Természetesen a nem-õshonos állatfaj ritkítását határoztuk el. Egyébként is a muflon mindent megrág és összetapos, nem beszélve arról, hogy jön egy kis hó és mindjárt megfázik. Ilyenkor fertõzi az õshonosokat is. Gyenge fizikumú, de ravasz. Ráadásul már többször megakadályozta, hogy likvidáljuk. (Érdekes ige, megállítom az autót, jegyzetelni kezdek.) A muflon vadászata körülményes – szomorkodik a riportalany –, nem sétál be a kihelyezett csapdákba, mi több, néha még az általa oly hõn szeretett konyhasónak is ellen tud állni. Olyan bujkálós. Nincs mese, farkast kell telepíteni a Bükkbe. Farkast? – tépelõdik a riporter blazírtan. Igen farkast, az majd felkutatja a muflont, bárhol rejtõzzék is – válaszolja az erdõvédõ boldog nyugalommal. Snitt.
Folytatás