Versek

 

KORCSOG & KÁCSOR KAPOLCSON

1
Korcsog és Kácsor Kapolcson
Komplett ellátást kap olcsón.
Keletre vezetsz, dudvás nyom:
Galkóbalázs lõn Júdásom!
S Völgyvétség ürügyén beárul…
Ha lejön Mar*gócsy tanár úr,
Megfeledkezik itt magárul:
“Orsósmagnómon berreg a tekercs –
Kortschog und Kaatschor: posztmodern kevercs!”

2
Sillabusz hátán sillabusz:
Árokba fordul Csigabusz;
Farján böködd, s piánk leend,
Taliándörögd s Vigántpetend.
“Mártapista jobbágya kend?!”
“A’ vónék, a fene eszi.
Helyi hérosz, Hakapeszi.”

KORCSOG & KÁCSOR KÖRNYÉKI LEONINUSOK

Belvizeim: csupa Fertõ, tétova szó a tepertõ,
Öntesz a Styxbe ciánt, hogyha a móc a Gigánt,
Dantei révész, Korcsog? Én a Tiszába lecsorgok
Zagyva gyanánt, kicsi Kács’ csak vizenyõs bodobács;
Vízfejü, nyámnyila hörcsög, mint Enikõ, ama Börcsök.
Korcsog a Kácsor, a Hont béfödi még a Plafond.

KORCSOG & KÁCSOR A LEJTÕN

Száll az este. Korcsog árnya
Porrá zúzza ablakom,
Bút felejtek korcsomába’,
Tisztaszesztõl színvakon.
Szálingerrel iddogálok, –
Voltaképpen egymagam,
Agyamban e pirománok,
Atommáglya meg napalm.

Szálcsi strófát fabrikácsol…
Hát a klozett merre van?
Szálcsit fölcsinálja Kácsor,
Kíméletlen, kerge kan.
Benéz hozzánk Kolon Pisti:
“Rímfaragók! Csókolom!”
Csöndességre Korcsog inti:
Hittel csüggök Korcsogon!

Evezz, béjbe, ki a vajból!
Eladhatatlan truváj:
Szálinger maradt tavalyról…
Csak Zalában büntujálj!
Közkönyvtár kolonca, Kácsor,
Visszanyerted õs-hited?!
Mint ki éjjel bitót ácsol,
S minden szögnél fölsziszeg.

KORCSOG & KÁCSOR A KURSZKON

Korcsog, Kácsor kopogtatnak
Kurszk fedélzetén:
Lesújtott poszt-porosz attak,
Vérszegény legény.
Két mélyvizi díszmárki,
Ez a csapás bismarcki
– Gizdák voltak a rakparton –
Tatot lékelt preussisch patron.

Korcsog a Kácsort kurkássza,
Merthogy a Kácsor a Kurszk Ásza!

Eközben a Kreml krémje
Korcsog kódját lekérve
Krími krimókba tér be:
Jelcin bent és Putyin kint
Szertehordják darabonkint
E pityókás Patyomkint.

Korcsog a Kácsort kurkássza,
Merthogy a Kácsor a Kurszk Ásza!

Korcsog képe maszkulin
Korszakából: kanbulin
Beint, szinte Raszputyin…
Sápadozz, kopasz Putyin!

Korcsog a Kácsort kurkássza,
Merthogy a Kácsor a Kurszk Ásza!

KORTSCHOG & KAATSCHOR: DER TERRORANGRIFF

Földközi-tenger a zord paradigma – magárul a létrül.
Vétek a szûzi parancsnoki hídra kerülni kadétül!
Hisz józan tengernagy a Korcsog; a kisszerü ellen,
kontár Kácsor acsarkodik ott, a parányi propell’en,
ámde hajóvonták vizi randevuzása tilos, mert
szép kabinunkból rég számûztük a kácsori posztert.
“Kandikamérázz, Kács’! Csak a búrád kancsuka sújtja!” –
Korcsog e kontra-kalózt hamarost takarítja a búsba,
és Abbázia végsõ fázisa ennek a harcnak:
“Jópofaságaidért hálából, jól betakarlak!
Õselemem csak a nyíltvíz, mintha betyárnak az aszfalt.”
Mintha Magellán szelne habot… Gügye Kács’, a tapasztalt
tengerimedve csupán kövidinka a déli vidéken;
kapcsolt részek: a korcsogi vészek, a bú. Köszi szépen!
Kácsori flotta, a távlat, mintha Fonyód Aligától,
s lõn vizirendõrbõl gyönyörû, jogerõs navigátor.
Tisztnek az elsõ, ámde csalóka csaposnak utolsó:
minta lehetne a tétova Kleistnak a korcsogi korsó.

Kategória: Archívum  |  Rovat: -  |  Típus: Vers 1

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Please type the characters of this captcha image in the input box

A kommenteléshez kérjük gépelje be a fenti képen látottakat! Ellenkező esetben elveszik kommentje.