A Professzor Szárny esete a latrinával és a Szabadalmi Hivatallal avagy egy Keynes-fordítás viszontagságai

FROM: Madarász Aladár

TO: 2000

A Professzor Szárny esete a latrinával és a Szabadalmi Hivatallal avagy egy Keynes-fordítás viszontagságai

Tisztelt Szerkesztők, kedves Barátaim!

Örömmel láttam a 2000 legutóbbi számában J. M. Keynes híres esszéjét Newtonról Tóth Csilla fordításában. Sajnos ez az öröm rövid életűnek bizonyult, mert a magyar szöveget olvasva először elképedtem, aztán felháborodtam, végül elszomorodtam. Talán az utolsó igényel némi magyarázatot. A 2000 szememben mindig az igényes szöveggondozás és -közlés egyik nagyrabecsült műhelye volt. Ez a fordítás viszont olyan alapvető hibákat tartalmaz, amelyek miatt így nem lett volna szabad megjelentetni. Nincs időm és módom valamennyit felsorolni, de a fontosabbakat igyekszem bemutatni. A megjelent fordítás szövegét félkövér betűtípussal jelzem, zárójelben közlöm az angol eredetit, az általam helyesnek tartott magyar fordítás kulcsszavait kurziválom.

Úgy tekintett a világegyetemre, mint a Mindenható által elkészített kriptogramra – s ő ugyanúgy kriptogramba rejtette számítását (discovery of calculus), Leibnitzcel folytatott beszélgetései (when he communicated with Leibnitz) során.

Természetesen a differenciál-és integrálszámítás felfedezéséről van szó, továbbá Newton és Leibniz egymással illetve másokkal folytatott levelezéséről, hiszen soha nem találkoztak. Az élőbeszédbe rejtett és fennmaradt kriptogram persze egy mágusnak semmi. Kimondani sem volt nehéz, mert így hangzott volna: „6accdae13eff7i3l9n4o4qrr4s8t12vx”.

A kapusfülke és a kápolna közötti lakrész volt az övé, mely ma, ha jól tudom, a Professzor Szárny nevet viseli (that I suppose, now occupied by Professor Broad).

A fordított leiterjakab ritka szép példánya. C. D. Broad (1887-1971) a morálfilozófia professzora nem változott át épületté, hanem az esszé megírása idején Newton egykori lakrészében lakott.

Az emeletre lépcsőn lehetett felmenni, (the garden was reached by a starway) amely egy faoszlopokra emelt verandához csatlakozott, kilátással a kertre és a házsorokra. A lépcső tetején állt Newton teleszkópja – nem keverendő össze a Nagy Kapu tetején, Roger Cotes és Newton utódja, Whiston számára emelt obszervatóriummal, melyet még ugyan Newton életében építettek, de miután végleg elhagyta Cambridge-t. Ezt a faoszlopot (wooden structure) talán Whewell romboltatta le 1856-ban, és egy kőoszlopot (stone bay) építtetett helyette a Professzor Szárnyának hálószobájánál.

Az előző bekezdésben még az utca folytatásában elterülő kert, amelyhez egy lépcső vezetett, itt hirtelen átalakul emeletté, talán függőkertté. Kicsit nehéz elképzelni a hálószobából kinövő kőoszlopot, de a Professzor Szárny nyilván sokat elbír.

A Trinity College képe egy 17. századi metszeten

A Trinity College képe egy 17. századi metszeten

Newton lakrésze a Trinity College-ban

Newton lakrésze a Trinity College-ban

Amikor elhatározta, hogy a Principiát előkészíti végre publikációra, maga mellé vette titkárául (amanuensis) egy fiatal férfirokonát, Humphrey Newtont. (Amikor aPrincipia nyomdába került, a kéziratot bizonyosan Humphrey kezelte (clearly in the hand of Humphrey).)

Csak a továbbiak miatt, ahol Newton több ezer oldal saját kézzel írott és titokban tartott kéziratát ismerteti Keynes, lesz igazán jelentősége, hogy Humphreyt írnoknak vette maga mellé és a Principia az ő kézírásában került nyomdába.

Newton életében már nagyon korán elhagyta a Trinityben bevett vallást (orthodox belief in the Trinity). Ebben az időben a szociniánusok jelentős ariánus szektának számítottak intellektuális körökben. Lehet, hogy Newton is szociniánus hatás alá került, de én nem hiszek ebben. Inkább a júdeai Maimonidész monoteista iskolájához tartozott (He was rather a Judaic monotheist of the school of Maimonides).

Nehéz dolog ez: egyszer egy kollégiumról van szó (Trinity), egyszer meg a Szentháromság tanába vetett ortodox hitről. Persze a fordítónak igaza van, a Szentháromság kollégiumban bevett vallás volt hinni a Szentháromságban. Meg sem próbálom elképzelni, mi állna a magyar szövegben, ha Sir Isaac mondjuk egy házzal odébb, a Trinity Hall-ban lett volna Fellow. Júdeai Maimonidészről persze ott sem hallott volna. Hiszen a Cordobában született és Kairóban meghalt nagy zsidó filozófust, teológust és orvost mint a zsidó monoteizmusiskolájának kiemelkedő teoretikusát tekintette követésre méltónak.

Ezért utasította el a papság szentségét ((Holy Orders), és ezért kellett különleges rendelkezést (dispensation) kieszközölnie, hogy megtarthassa ösztöndíját és tanszékét, és ezért nem nyerhette el a Master of Trinity címet sem.

Newton a papság szentségét nem tagadta, hanem a pappá szentelést utasította vissza s ezért volt szüksége felmentésre, s ugyanezért nem nevezhette ki az uralkodó a Trinity vezetőjévé, ami nem cím volt, hanem tisztség.

Birtokomban van egy teljes pamflet, amelyben hitének komolyabb bizonyságtételein kívül feltárul, mit gondolt Newton a rendkívüli tisztességtelenségről és irathamisításról, amiért Szent Athanaziusz volt a felelős, főként az általa terjesztett rágalomért, aminek következtében végül Ariusznak titokban kellett meghalnia (for his putting around that false calumny that Arius died in a privy).

Hogy is mondjam: miért háborodott fel a magányt kedvelő Newton azon, hogy Ariusznak Szent Athanasziosz rágalmai következtében titokban kellett meghalnia? Athanasziosz valójában arról írt egy levelében, hogy az eretnek Ariusz, amikor be akart lépni katolikus ellenfelei templomába, a természet parancsának engedve kénytelen volt visszavonulni és ekkor hirtelen és gyalázatosan meghalt egy latrinán, „így mutatva meg az Úr ítéletét” az ortodoxok és ellenfeleik vitájában.

Egyetemi ügyekbe fogott, például képviselte az egyetemet a parlamentben, s a barátai azon voltak, hogy minél rangosabb és előnyösebb állásokat találjanak neki – például a King’s College igazgatósága (Provostship of King’s), a Szabadalmi Hivatal vezetője (Mastership of Charterhouse), a Királyi Pénzverde ellenőre (Controllership of the Mint).

A Charterhouse eredetileg karthauzi kolostor volt Londonban, majd az 1600-as évek elejétől máig iskola és kórház. A Master of Trinity, Provost of King’s, Master of Charterhouse lényegében ugyanazt jelenti, a szóbanforgó college vagy iskola vezetőjét, akit, ha már mindenáron magyarra akarja valaki fordítani, talán rektornak kéne nevezni. De ne legyünk igazságtalanok. A fordító is tudja, hogy a Master of Trinity nem címet jelent.

Newton nem lehetett Trinity kollégiumának vezetője s nem léphetett be a papi rendbe sem, mivel unitárius volt. (Newton could not be Master of Trinity because he was a Unitarian and so not in Holy Orders.)

Itt csak a logikai összefüggés hibádzik: mivel unitárius volt, nem lehetett pap és mivel nem volt felszentelve, nem lehetett Master of Trinity. Másutt viszont ez nem lett volna akadály.

Visszautasították pályázatát a King’s College igazgatóságára is (He was rejected as Provost of King’s), meglehetősen prózai okra hivatkozva, miszerint nem volt etoni diák.

A továbbiakból kiderül, hogy a kiválasztás aligha pályázati alapon történt.

Balszerencsére kinevezése a kollégium igazgatói posztjára végül épp akkor érkezett meg, amikor annak vezetősége elhatározta,hogy harcolni fog a koronára való jelölés jogáért. (But, as ill-luck had it Newton’s nomination came at the moment when King’s had decided to fight against the right of Crown nomination, a struggle in which the College was sucessful.)

Nemhiába vagyunk Morus Tamás országában: lehet-e szebb utópiát elképzelni, mint ahol a tudósok közössége – mégha csak egy college-ról van is szó – jelöli ki a korona viselőjét, az uralkodót? A valóság sokkal prózaibb: a King’s pontosan ekkor döntött úgy, hogy harcolni fog a korona kinevezési joga ellen, s ez a harca sikeres volt. Ekkor szerezte meg (vagy vissza) a tagok testülete azt a jogot, hogy ne a korona nevezze ki a Provost-ot (mint ahogy a Trinity esetében mindmáig ez a szabály), hanem a college tagjai (Fellows) válasszák meg.

Különböző alapítványok igen sikeres befektetője, a Déltenger nevű pénzhamisítási válság legyőzője volt (surmounting the crisis of South Sea Bubble)…

A királyi pénzverde vezetőjének hivatali kötelessége volt a pénzhamisítók üldözése, s ennek Newton könyörtelenül eleget is tett. De a South Sea Bubble nem pénzhamisítási ügy volt, hanem nagyra felfújt majd kipukkadó tőzsdespekuláció.

Szerette, ha ha okos fiatalemberek voltak körülötte… (He liked to have clever young men about him to edit new editions of the Principia…)

Fel nem foghatom, miért kellett elsinkófálni, hogy az okos fiatalemberek dolga a Principia új kiadásainak előkészítése volt.

Végül a szöveg lábjegyzeteiről, amelyeket J. M. Keynes eredeti írása nem tartalmaz, így a Keynes összegyűjtött műveinek X. kötetében megjelent szöveg (J. M. Keynes: Collected Works, Vol X. Essays in Biography, Macmillan, London, 1972) sem, hanem vélhetőleg a fordító által használt kiadás (S. P. Rosenbaum: A Bloomsbury Group Reader, Blackwell, Oxford, 1993) toldotta őket hozzá az eredetihez. Ezek ismertetik néhány, a szövegben szereplő személy pársoros életrajzát. Itt a fordító csak amiatt került bajba, mert nem tudja, hogy a secretary már a XVII. században sem csak titkárt jelentett, hanem az állam végrehajtó hatalmának valamely ágazatát irányító személyt, vagyis, miként Nagy-Britanniában és az USA-ban ma is: minisztert vagy államtitkárt. Samuel Pepys és William Lowndes ezért nem a haditengerészet illetve az államkincstár titkára volt, hanem államtitkára. A szöveg elején olvasható jegyzet állítása szerint J. M. Keynes már nem tudta átnézni az esszé szövegét, azt bátyja halála után három hónappal Geoffrey Keynes olvasta föl 1946 júliusában a Trinity College-ban rendezett tricentenáriumi Newton-ünnepségen. Ezzel szemben R. Skidelsky monumentális Keynes-életrajza határozottan állítja, hogy Maynard Keynes az esszét 1943 júniusában felolvasta a Trinity-ben, mint egy tervezett hosszabb munka első megfogalmazását (R. Skidelsky: J. M. Keynes III. Fighting for Britain 1937–1946. Macmillan, London, 2000. 164–165.).

Kategória: Archívum  |  Rovat: -  |  Típus: -

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Please type the characters of this captcha image in the input box

A kommenteléshez kérjük gépelje be a fenti képen látottakat! Ellenkező esetben elveszik kommentje.