Figyelmetlenség

Rosszul viselkedtem tegnap a kozmoszban.

Egy álló napon át nem kérdeztem semmit,

semmin nem csodálkoztam.

Hétköznapi dolgokkal foglalkoztam,

mintha ez volna minden, amivel tartozom.

Belégzés, kilégzés, kutyagolás, teendõk,

de véletlenül sem gondoltam többre, mint hogy

mikor kell elmennem, hazajönnöm.

Én csak úgy használtam a világot,

bár tébolyultnak volt tekinthetõ.

Semmi hogyan – és miért

és hogy jön ide –

és minek neki megannyi nyüzsgõ részlete.

Olyan voltam, mint egy rosszul falba vert szög

vagy

(itt nem jutott eszembe egy hasonlat).

A változások egymás sarkára hágtak

egy szempillantás szûk terében is.

Fiatalabb asztalnál egy nappal fiatalabb kéz

másképpen szelt a tegnapi kenyérbõl.

A felhõk olyanok voltak, mint soha máskor,

és más cseppekkel cseperészett az esõ is.

A föld megfordult tengelyén a térben,

de azt a teret örökre hátrahagyta.

Jó 24 óra hossza,

1440 percnyi alkalom,

86 400 másodpercnyi mutatvány.

A kozmikus savoir-vivre

rólunk nem szól ugyan,

valamit mégis elvárna tõlünk:

némi figyelmet, pár Pascal-mondatot

és hökkent részvételt a játékban,

mely ismeretlen szabályokat követ.

FORDÍTOTTA CSORDÁS GÁBOR

Kategória: Archívum  |  Rovat: -  |  Típus: Vers 1

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Please type the characters of this captcha image in the input box

A kommenteléshez kérjük gépelje be a fenti képen látottakat! Ellenkező esetben elveszik kommentje.