Numizmatikai értekezés
A pénzek a kincstári történetíróknál is
beszédesebbek, mert híres uralkodók fejével,
harcias arcmásával verették őket hajdanán, mi több:
a pénzek, a megkopott aprópénzek sosem veszhetnek el.
Mind megkerülnek végül – rendszerint a rossz köcsögök
repedt hasából fordulnak ki, városok romjai közül,
a pénzek, a megkopott, a mélyen elásott pénzek, a földből.
Perzsia, India, Baktria hősi királyait is csak
a régi pénzek által és homályosan láthatjuk: utólag
nehezen rekonstruálhatók, iszonyú keveset tudunk
róluk! Például Baktria hellén királyai is csak
a régi pénzek által és homályosan tisztázhatóak.
Legelső köztük tán Diodotosz, kit még letörtek
a Szeleukidák, de a függetlenné vált Baktriában
legelsők közt legelső az erőteljes és határozott
Euthüdémosz lett, a keménykezű magnésziai,
ki fölemelte és megtartotta új birodalmát,
ahol békében és egyensúlyban éltek görögök,
indiai és iráni népek… Aztán a drága sarja:
az eltökélt ábrázatú, elefántsisakos Démétriosz
következett, ki a Gangeszig terjesztette hatalmát,
és az ő fenséges fiai (II. Démétriosz meg II. Euthüdémosz)
a társuralkodói voltak, amíg egy senkiházi jöttment,
a durvapofájú, bikaszarvakkal ágáló Eukratidész,
csatában földre gyűrte, legyőzte, majd megölte
a gyáván megfutott, elefántsisakos Démétrioszt.
Persze, Szogdiané, Margiané, Areia és Paropaniszosz
törzsei ellen is több ízben győzedelmesen s bátran
viselt hadat a bikaszarvakkal ékes Eukratidész:
harcokban edzett, vakmerő, könyörtelen s ravasz volt.
Trónján viszont ügyeskedő fia, II. Eukratidész,
követte őt dicsőn, s elég hamar, mivelhogy orvul
összeesküvést szőtt, s hátulról tarkón döfte édesapját.
Butára puffadt képe itt a pénzein, de róla többet,
szinte semmit sem tudunk… Csak annyit, hogy Hélioklész
Dikaiosz, tulajdon egyszülött fia, talán gyűlölte,
mert meggyilkoltatta és temetetlen hagyta rohadni
a sáncban őt, serény férgek falatjaként, kutyák fogára
vetve koncnak atyját! Hát így maradhatott ő, Hélioklész,
Baktria utolsó (még említésre méltó) görög királya,
mert birodalma az apja bűzlő, szétmarcangolt tetemével
együtt indult bomlásnak – s betörtek szkíták, parthusok.
A pénzek a bérelt, jól fizetett udvari történészeknél
tényszerűbbek, mert a dicső (noha gyorsan el is feledett,
s előbb-utóbb lefejezett) uralkodók hellenizált fejével
tanúskodnak fejetlenségről és zavaros fejedelmi fejekről,
a pénzek, a megkopott aprópénzek, minden időkben.
(Elhangzott egy éremtani tudományos rendezvény keretében, Kaiszareiai Iószéph előadásában, Apameiában, Iusztinianosz uralmának idején.)
(1926. július)