Agancsarchívum

szüleim gyakran fölütötték a csendes
veszekedések könyvét. én ilyenkor
többnyire sétálni mentem gyerekkorom
három kutyája közül valamelyikkel.
egész idilleket vonítottak össze.
nővérem azt játszotta, hogy ő a nagymama és
rosszul hall. a nagyi maga jól hallott,
de gyakorlatilag mindig távol volt, a valcerek
világában időzött. nagypapa máris
önmaga néma könyve volt. amelyet fotóalbumokból
olvastunk mi, többiek, össze. ezek a délutánok
nehezek és füst-átitatottak voltak, akár
a szalon brokátfüggönyei. káposztazöldek
arany szegéllyel: minden vendég
dicsérte a választást, utána meg a likőrt.
a látogatások béketúrák¹ voltak, a
filantrópia és a szabadság gyakorlóterepei:
itt agancsok játszották
a falon függő Nagy Elődök szerepét
iskola után a tudat tesztképként (második csatorna)
jelentkezett, megnyugtató volt,
ha a nővérem valamelyik pattanáshalálát halta
vagy a nagymama tangóra gyorsította
a lemezjátszót. aprópénz volt tőle a jutalmam
a türelmemért meg praliné.
utóbbitól kezdetben undorodtam, később
a családfa édes filiáléi lettek.
a mennybe röptették a nyelvet.

Gizeh mon amour

 Christiane Wohlrabnak

a piramisok mintha
egy esztétika-tankönyvből kerültek volna ide.
mozgóárusok kínálnak fogalmakat
szépségük megragadásához.
a sztoicizmus hieroglifája
csakis egy teve lehet.
az ember csakhamar menthetetlenül megadja magát
a nap tűszúrásainak.
a többi régi istennel való találkozásért
beléptidíj fizetendő. a Szfinx
alkalmasint
egészen hamis képet közvetít.

Egy nap, mint a december

glaciális jellegű ez a nap.
hogyan is másként: alapját tél képezi.
a felhők borítékja még lezárva.
noha ez a küldemény nagyon is nekem szól, par Avion.

az ég egy szürke konszernhez tartozik.
valamiféle új árnyalat uralkodik: dietetikus fény
legalább a nap őrzi még a látszatot.
a nyárfák a messzi horizonton: irokéz-bozót.
még mindig vezetnek allék a labiálisba.
őket is megpettyezi a hóesés.
ami eddig esett, abroncsszoknyára gyanakodtat.
ilyen táj-jellegű már rég nem volt a táj.
amiről még úgyszintén tudok: némelyik tócsa
üveg-érdemrend gyanánt az erdőknek adományozza magát.
ám ezt észre se lehet venni
a madarak hópelyheitől.

Diagnosztikus tengeri időzés

elég egy futó pillantás a vízre:
klasszikus Marinett vagy Tango marino.
a hullámokat jambusoknak mutatják a bóják.
~
úgy hírlik, a tenger színei
időnként túlhevülnek.
~
ezzel szemben a víz némiképp hígnak hat.
~
vetélkednek a dolgok. két tengerifenyő
a legesztétikusabb hajlásívért versenyez.
~
fáradhatatlan a hullámverés: úgy hihetnénk,
itt valami nagyobb adósság törlesztetik.
~
a szél úgy szánt végig a tengeren, mint egy erélyes apa.
~
minden maradandó benyomást tesz.
még a kócsag is a parton: fishing for consequence.

Tengeri szivacsok

kolóniájuk úgy hatott messziről mint ökölbe szorított
kezek sokasága. halak
húztak el fölöttük: karcsú szótlan
formák. a szivacsok –
olyan volt tapintásuk mint a kesztyűké,
amelyeket viseltünk –
még csak saját maguknak fürödtek.
belsejük: tanácsadó, utazáshoz
a világ közepébe.
megérintettük őket, mintha mementók volnának
tisztítóeszközként való felhasználásuk ellen.
tetszett bájos apátiájuk.
ezért magunkkal vittünk egy párat, hogy megosszuk
velük evolúciónkat.

FORDÍTOTTA TATÁR SÁNDOR