Oidipusz király (részlet)

Harmadik epeiszodion (911–1085. sor)

IOKASZTÉ (a Karnak)

911 Azt gondoltam, földünk urai: hogyha majd
Kezembe vettem koszorúm és füstölõm,
Nagy isteneink szentélyéhez indulok;
Mert túlontúl is gyötri lelkét Oidipusz
915 Ezer fájdalmas gonddal; s nem épp józanul
Veti össze a múlt idõvel a jelent,
Kiszolgáltatva rémhírek hozóinak.
S mert ügyet sem vet rám, ha tanácsot adok:
Farkas Apollón – érzem, közel vagy, közel –,
920 Forró imámmal színed elé járulok,
Hogy nyújts nekünk támogató föloldozást.
Most egyként rettegünk mindannyian, mivel
Lesújtva látjuk õt, hajónk kormányosát.

KORINTHOSZI (jön)

  Megtudhatnám-e tõletek, idegenek,
925 Oidipusz király palotája merre van?
Bár inkább mondjátok meg, hol van õ maga!

KAR

  A háza ez, s õ odabent van, idegen!
Asszonya e nõ, s anyja gyermekeinek.

KORINTHOSZI

  Legyen hát mindig boldog az övéivel!
930 Ez az asszony beteljesíti életét.

IOKASZTÉ

  Hasonlóképp légy boldog, idegen! Ilyen
Kedves beszéd jó szívre vall. Mondd el, miért
Jöttél, mit kívánsz, és mit kell jelentened.

KORINTHOSZI

  Jóhírt házadnak és férjednek, asszonyom!

IOKASZTÉ

935 Miféle jóhírt? S kitõl érkeztél ide?

KORINTHOSZI

  Korinthoszból. Gyönyörrel tölt majd el szavam
– Hát persze! –, bár, ha hallod, biztos fölkavar.

IOKASZTÉ

  Milyen hír? S kettõs hatalma kitõl ered?

KORINTHOSZI

  Iszthmosz lakói mindjárt királlyá teszik
940 Oidipuszt: biztos hírként terjed mindez ott.

IOKASZTÉ

  Tessék? Nincs többé trónon a vén Polübosz?

KORINTHOSZ

  INem bizony: sírgödörbe hívta a Halál.

IOKASZTÉ

  Hogy mondod? Meghalt Oidipusz apja, öreg?

KORINTHOSZI

  Ha hazudnék, a sorsom gyors halál legyen.

IOKASZTÉ (egy szolgálónak)

945 Szolgáló, indulás uradhoz ezt a hírt
Jelenteni! Ó, istenek jóslatai,
Hol vagytok? E férfit kerülte Oidipusz,
Nehogy megölje! Mégis elveszett szegény
A sors kezétõl, és nem Oidipusz miatt.

OIDIPUSZ (jön a palotából)

950 Édes Iokasztém, drágalátos kedvesem,
A palotából miért hívattál ide?

IOKASZTÉ

  Hallgasd meg ezt az embert, s lásd magad, mivé
Változtak itt az istenek jóslatai!

OIDIPUSZ

  De hát ki ez, s vajon mit mondhat énnekem?

IOKASZTÉ

955 Korinthoszból jött, s azt fogja elmondani,
Hogy nem él többé Polübosz, meghalt apád.

OIDIPUSZ

  Mit mondasz, idegen? Miért, hogyan, sorold!

KORINTHOSZI

  Ha már ezt kell elõször megjelentenem:
Tudd meg, hogy végleg a halál rokona lett.

OIDIPUSZ

960 Vajon ragályos kór vagy árulás miatt?

KORINTHOSZI

  Vén testet földre fektet egy apró ütés.

OIDIPUSZ

  Szerencsétlent biztos betegség verte le.

KORINTHOSZI

S a kor, ha számolatlan sok napot megélt.

OIDIPUSZ

  Jaj, kedvesem, mivégre tekint bárki is
965 A püthói jósdára, fönt rikoltozó
Madárseregre? Azt csicsergik, biztosan
Meggyilkolom apámat? Lám, õ föld alatt,
Dermedten fekszik, én meg, íme, itt vagyok –
S a kardomhoz se értem. Abba halt bele,
970 Hogy énrám vágyott? Akkor miattam halott.
Magával hurcolt minden téves jóslatot,
Álhírt; s Hádészban nyugszik Polübosz.

IOKASZTÉ

  Hát nem megmondtam neked jóelõre ezt?

OIDIPUSZ

  Mondtad. De engem megzavart a félelem.

IOKASZTÉ

975 Ne végy lelkedre többé semmi jóslatot.

OIDIPUSZ

  Anyám ágyától sem kell félnem, komolyan?

IOKASZTÉ

  Mért félne az ember, aki fölött a sors
Az úr, s elõre semmit sem lát biztosan?
Legjobb megoldás: élni, ahogy csak lehet.
980 Anyáddal lefeküdni? Még ettõl se félj.
Álmában rengeteg halandó lefeküdt
Az anyjával. Akit mindez nem érdekel,
Az viseli könnyebben egész életét.

OIDIPUSZ

  Igazad volna, ha nem élne az anyám.
985 De él, de él! S mivelhogy él, a végzetem
Rettegni késztet, még ha szépen is beszélsz.

IOKASZTÉ

  Apád halála jó nagy megkönnyebbülés.

OIDIPUSZ

  Úgy van. De megijeszt az asszony, aki él.

KORINTHOSZI

  Miféle asszony miatt rettegsz ennyire?

OIDIPUSZ

990 Meropé miatt! Aki Polübosszal élt.

KORINTHOSZI

  Vajon mi benne ilyen ijesztõ, király?

OIDIPUSZ

  Egy baljóslat az istenektõl, idegen.

KORNTHOSZI

  Elmondhatod? Vagy másnak tudni sem szabad?

OIDIPUSZ

  Dehogynem. Azt jósolta egyszer Loxiasz,
995 Hogy saját anyámmal kell lefeküdnöm, és
Apám vérét saját kezemmel ontanom.
Ezért van, hogy Korinthoszt a hátam mögött
Hagytam. Szerencsére – pedig nincs édesebb,
Mint a szüleink szemét megpillantani.

KORINTHOSZI

1000 Tõlük rettegve élsz távol, hontalanul?

OIDIPUSZ

  Hogy apagyilkossá ne változzam, öreg!

KORINTHOSZI

  Hát mért ne oldjalak föl én e félelem
Alól, ha jó szándékkal jöttem, ó, király?

OIDIPUSZ

  Méltó jutalmat kapsz majd tõlem mindezért.

KORINTHOSZI

1005 Leginkább pénzért jöttem ide: visszatérsz
A palotádba, s ebbõl hasznom lesz talán.

OIDIPUSZ

  Szülõim és én sosem leszünk egy helyen!

KORINTHOSZI

  Világos, nem tudod, hogy mit csinálsz, fiam.

OIDIPUSZ

  Hogyan? Az istenekre, oktass, ó, öreg!

KORINTHOSZI

1010 Ha õmiattuk nem mersz hazatérni, nézd…

OIDIPUSZ

  Félek, hogy Phoibosz arat rajtam diadalt.

KORINTHOSZI

  Félsz, hogy kezedhez szüleid vére tapad?

OIDIPUSZ

  Ettõl, öreg, pontosan ettõl rettegek.

KORINTHOSZI

  És azt tudod, hogy minden ok nélkül remegsz?

OIDIPUSZ

1015 Ok nélkül, hogyha szüleimtõl származom?

KORINTHOSZI

  Polübosznak születésedhez köze sincs.

OIDIPUSZ

  Hogy mondod? Nem Polübosz nemzett valaha?

KORINTHOSZI

  Csak éppen annyira, mint én, csak annyira.

OIDIPUSZ

  Mi?! Aki nemzett, annak hozzám köze nincs?

KORINTHOSZI

1020 Polübosz sem apád, de én se vagyok az.

OIDIPUSZ

  A fiának milyen alapon nevezett?

KORINTHOSZI

  Tudd meg: kezembõl vett át, ajándék gyanánt.

OIDIPUSZ

  Ha mástól kapott, mért szeretett annyira?

KORINTHOSZI

  Mert õneki sosem született gyermeke.

OIDIPUSZ

1025 Megvettél? Vagy találtál, s úgy adtál oda?

KORINTHOSZI

  Kithairón erdõs völgyében találtalak.

OIDIPUSZ

  Mért vetted éppen arrafelé utadat?

KORINTHOSZI

  Mert én õriztem ott a hegyi nyájakat.

OIDIPUSZ

  A fizetségért vándoroltál, pásztorom?

KORINTHOSZI

1030 Hívj megmentõdnek: jókor voltam jó helyen.

OIDIPUSZ

  Milyen kínból emeltél föl és hogyan?

KORINTHOSZI

  Lábad inai tanúskodnak afelõl.

OIDIPUSZ

  Jaj nekem, mért idézed régi kínomat?

KORINTHOSZI

  Levettem átfúrt bokádról a kötelet.

OIDIPUSZ

1035 Viseltem pólyáim rettentõ szégyenét.

KORINTHOSZI

  És gúnyneved balsorsod miatt viseled.

OIDIPUSZ

  Az istenekre! Anyám tette vagy apám?

KORINTHOSZI

  Nem tudom. Jobban tudja, aki átadott.

OIDIPUSZ

  Hát mástól kaptál, nem te leltél egymagad?

KORINTHOSZI

1040 Ó, nem. Egy másik pásztor adott át nekem.

OIDIPUSZ

  Ki volt az? Nyilván elárulod a nevét.

KORINTHOSZI

  Hát Laiosz emberei közül valaki.

OIDIPUSZ

  Aki király volt valaha e föld fölött?

KORINTHOSZI

  Pontosan. A királynak volt a pásztora.

OIDIPUSZ

1045 És él még ez a pásztor, hogy láthassam õt?

KORINTHOSZI (a Karnak)

  Ti biztos jobban tudhatjátok, ittlakók!

OIDIPUSZ (a Karnak)

  Nos, egybegyûltek, van valaki köztetek,
Ki ismerné a pásztort, azt a hajdanit,
Láttátok õt a házban vagy a földeken?
1050 Hadd halljam. Itt a tisztánlátás ideje.

KAR

  Úgy tudom, ugyanaz õ, mint akit elõbb
Kerestettél a földeken. Csak egy személy
Nevezhetné meg, Iokaszté, egyedül õ!

OIDIPUSZ

Asszonyom, ismered a férfit, akit az
1055 Imént hívattunk? Ez is õróla beszél.

IOKASZTÉ

  Mit érdekel, kirõl beszél? Minek törõdsz
Vele? Sose nyomasszon az üres beszéd.

OIDIPUSZ

  Nem képzeled, hogy én, ha jó nyomon vagyok,
Nem hozom fényre születésem titkait!

IOKASZTÉ

1060 Az istenekre, ha fontos az életed,
Ne nyomozz! Én belesorvadtam, épp elég!

OIDIPUSZ

  Ugyan! Ha harmadíziglen rabszolga volt
Az ükanyám is – rossz fényt az se vetne rád.

IOKASZTÉ

  Könyörgök, hallgass rám, és hagyd a kutatást!

OIDIPUSZ

1065 Nem, míg át nem látok mindent világosan!

IOKASZTÉ

  Én, tiszta fejjel, a legjobbat akarom!

OIDIPUSZ

  A legjobb dolgok íze számban keserû!

IOKASZTÉ

  Szerencsétlen, bár sose tudnád meg, ki vagy!

OIDIPUSZ

  Valaki menjen, hozza a pásztort elém! –
1070 S örüljön ez a nõ, milyen elõkelõ.

IOKASZTÉ

  Jaj, szerencsétlen! Most már ez lesz a neved,
Nem szólíthatlak soha máshogy ezután! (El)

KAR

  Vad kíntól ûzve, mért rohant el, Oidipusz,
Az asszonyod? Nehogy némasága mögül
1075 Nem sejtett szörnyûségek törjenek elõ!

OIDIPUSZ

  Törjön ki minden kitörendõ! Bármilyen
Hitvány is – ismernem kell saját véremet.
Iokaszté nagyra vágyik, mint a többi nõ,
Szégyelli már méltatlan születésemet;
1080 De én a Sors fiának vallom magamat:
Jósága táplál, s tisztelem halálomig.
Anyám a Sors volt, és ikertestvéreim
A hónapok: apadtam s teltem õvelük.
Születtem, akinek születtem: nincs egyéb
1085 Választásom, mint megtudni kilétemet.

FORDÍTOTTA KARSAI GYÖRGY ÉS TÉREY JÁNOS

Kategória: Archívum  |  Rovat: -  |  Típus: -

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Please type the characters of this captcha image in the input box

A kommenteléshez kérjük gépelje be a fenti képen látottakat! Ellenkező esetben elveszik kommentje.