Még a népben-nemzetben gondolkodó magyarok közül is kevesen tudják, hogy az ún. szamotrakéi Niké magyar eredetű, vagy, egészen egyszerűen, magyar.
Nika hun-avar (vagyis magyar) hercegi családban született az erdélyi Szamostrákiban. Az akkor szokásos legigényesebb nevelésben részesült. Megtanult lovagolni, nyíllal lőni, kumiszt készíteni, rovásírással írni és olvasni, tarsolylemezt díszíteni. Bizonyos, hogy jól beszélt hun-avar (vagyis magyar) anyanyelve mellett sumérül, etruszkul, szkítául és görögül. Valószínű, hogy beszélt trójaiul, s nem kizárható, hogy ismerte az eszperantó nyelvet. Feltűnően szép és vonzó fiatal hölgy lehetett, aki tökéletesen megfelelt a korabeli hun-avar (vagyis magyar) nőideálnak. Egyetlen dologban tért el csupán kortársaitól: hetente egyszer tisztálkodott, ami miatt többször meg is feddte a sámán, mondván, aligha tetsző a szellemeknek az ilyen fokú hiúság. Ám hercegi apja (a hun-avar sereg vezére) aki maga is két-három hetente mosdott, s ezzel valóságos tisztaságmániásnak számított, rendre megvédelmezte leányát.
Szamostráki akkoriban ötszáz lelket számláló település lehetett, ahol a hun-avar (tehát magyar) jurták mellett fából készült bevásárlóközpont és egy futballpálya is állt. (A labdarúgás hun-avar – tehát magyar – eredete ma már bizonyított). A település az akkori viszonyok között számottevő városi központnak számított. Erre utal a régészek által feltárt cserép köcsögfül, egy bronz söröskupak, valamint a Dunaújvárossy régészprofesszor által „avar pásztor sípjának” elnevezett csonttöredék.
Nem tudjuk egészen pontosan, hogy a trójai delegáció mikor járt Szamostrákiban. A tárgyalások baráti, ha nem éppen szövetséges jellegéről csak indirekt bizonyítékok állnak rendelkezésünkre. A tárgyalásokat dinasztikus házasság pecsételte meg. A hun-avar (tehát magyar) hagyomány szerint a trójai követ három hercegkisasszony közül választhatott. Szépsége és kellemes illata miatt döntött Nika mellett.
Nika a nem sokkal későbbi görög expanzió során került hellén hadifogságba. Ekkor készítette róla híres-neves alkotását Paiónosz. Az ún. szamostráki Niké ma a párizsiLouvre-ban látható. Nika lenyűgöző szépsége, műveltsége, előkelő származása és tragikus sorsa nagy hatást gyakorolt a későbbi görög kultúrára. Róla nevezték el athrákiai partoknál fekvő kis szigetet (Szamothraké) a görög győzelemistennőt (Niké) és az ismert sportszermárkát. Felmérhetetlen csapás, hogy egy román terrorista a Párizsban őrzött szobor fejét letörte. A torzóban is csodálatos szobor így alkalmatlanná vált a hun-avar (tehát magyar) antropológiai jelleg bizonyítására.
Nika hercegnőnek két fia született: Miklós (görögül Mükeiosz) és Fehér (görögül Felcsosz). Előbbi az ún. mükénéi civilizáció, utóbbi a székesfehérvár- felcsúti kultúra megalapítója lett. Ez utóbbiak részletes bemutatása már túlmutat egy ismeretterjesztő írás keretein. Az azonban bizonyos, hogy a szamostráki hercegnő mindörökre beírta nevét a görög és a magyar művelődéstörténetbe.