Elhaló

Elhaló, csontfehér kiáltás,
ahogyan a nap keresztülvillan
a fagyott égen.
Jégfény hangja koppan,
ködasszony fátyla
remeg az üveghártyás
tavak felett.

Létezni

Semmit sem értek
ebből az egész
érzésviharból,
be kell, hogy valljam.

Neked talán azt mondanám,
a fejemre hulló kérdőjeleket
szortírozgatom, hogy ki is hallj
valamit a mondataim közül.

Látvány

Lásd meg
meztelenül
az ismeretlen szót
aki nem akarja
a versedet egyszerfen
magasztossá tenni:
Akár hiszed,
akár nem,
a Költészet mindezt
rohadtul
ellenzi
Tengerutak

A kézből szerteágazó, kék acélpár-utak –

Zöld-izmú óceán,
sokkarú bálvány, akár egy polip,
végleges, megronthatatlan káosz,
rendezett tömeg –
torzarcú táncosok tömege csupán minden,
ami a kikötött hajókat körülugrálja

Egyenként keltünk át a lovak sorain,
sörényük drótját az őrült szél
kábelekké fonta össze

A tenger hirtelen megfiatalodott
és megöregedett
végleg elfedve a partot
és egy népnyi frissen teremtett embert,
akik még mindig porhüvelyük
színét viselik magukon,
meztelenül,
bűntelenül

Hozzám értél

Mikor hozzám értél
a bőröm többé nem rács volt
létem és a külső lét között

a hangszerek mind egyszerre szóltak
a víz egyszerre forrt és fagyott

az iszony kizárta magát az ajtón
a falevelek zöldebbre festették magukat
a szobám falán függő Byron-kép elmosolyodott
a szomszédban vonyító kutya felröhögött

az élet rájött a saját értelmére
a halál a szekrény alá rejtőzött

Vízesés

Mi már
nem szólunk egymáshoz,
nem is nézünk a másikra,
csak hagyjuk, hogy vigyen, sodorjon
valami nyugtalan víz.

Nyomvonalunk mentén sziklák, színek,
vízbe nyúló fűzfák –
szemeink üresen exponáló objektívek,
kattogunk csupán, de már nem rögzítünk.

Csak a csónak rángatózása.

Ajakbiggyesztés.
Kivillanó fogsorod, mintha
valamit mondani akarnál.

Az árnyékod

lassan kibelez,
falakon át utolér,
felszürcsöli személyiségünk
szilánkjait,
éhes farkas mindent
elragad, ami még nem
porladt semmivé.

Fekete szamurájkard vág
jeges szív roncsaiba.

Az árnyékod

koponyám
áttörve agyamban
rángatódzik,
benzint robbant,
helyette öl,
aki
nem én vagyok.

Az árnyékod.

Azt sem tudtad,
hogy létezik.