BEHUNYT SZEMMEL

Tarkovszkivágások

[ÚTON. 1980]

terasz

Út ez is, mint minden. Bármilyen közhelyesen
is hangzik. Az otthon pillanatai most egy római

teraszt jelentenek. Egy fehér, összecsukható
kerti széket. Vastag levelű növények és kékes-

szürke, szmogos ég alatt. Mindig is értettél
hozzá, kiválasztani a megfelelő környezetet.

Felismerted a pillanatot. Itt kell megcsinálni
a filmet az utazásról, teraszon ülve. Úton lenni.

vers

Egy vers túl sok fölösleges képpel, akár az otthon
ígérete az otthontalanságban. Folyton önmagadra
kérdezel rá. A személyesség a legnagyobb talány,

a többes szám nem érdekes. Mindig az vagy, aki-
nek látszol? Farmerdzsekiben, kopott nadrágban,
kinyúlt pólóban? Beszéd és kép ritkán van fedésben.

Üres kalitka az asztalon, mint egy rossz versben.
Semmi szerepe, mégis a szabadságról beszél.
Inkább, mint a susogó lombok közt hallgató madár.

redőny

Mennyire más egy felhúzott ajtóredőny előtt állni
a teraszon, mint egy félig leengedett redőny mögött
ülni félhomályos szobában. Vagy leengedett redőny
előtt senkit sem mutatni a kamerával?

padló

A villa fehér padlóján szétszórt rózsaszirmok,
mintha csak a szél fújta volna oda, szabály-
talanul elrendezve. Egy festő zseniális keze

festette ilyenre. De nem látogatható. Csak a
története él, nyomasztóan szép. Ahogy a dél-
olasz barokk városok is túlságosan szépek,

hogy filmed hátteréül szolgálhassanak. Sokkal
egyszerűbben kellene megoldani. Ahogy Bresson.
Meszelt falon indázó növény. Vadrózsabokor?

némaság

Ha lehet, hagyd, hogy a film használjon. Két lát-
szólag üres, kopott szék egymással szemben. Túl

közel egymáshoz a teraszon. Az egyiken régi író-
gép. Igen, a munka jele. Még így is. Nem vagy

hozzászokva a szabadsághoz. Az igazi kérdésekre
mindig a hallgatás lehet csak igazán pontos válasz.

hotelszoba

Rosszulléted segített kiválasztani az igazi hely-
színt. Le kellett pihenned a 38-as szobában

a szíved miatt. Egészen másként látszik így egy
kilátástalan szoba. Ablakai a lichthófra néztek.

Szórt fényben feküdtél, félhomályban. Alig
kaptál levegőt, olyan nyomasztó hely volt.

Ideális helyszín a filmhez a véletlen segítségével,
hogy saját főszereplőd lehess. Közel a medence is.

medence

Poétikus pára lebeg a víz felett. Szomorúan gyönyörű,
ahogy a szépség mindig. Csak belső utazás létezik,
mivel kívül örökre turista maradsz. Ami nem baj,
csak tudd, a kezdet mindig teremtés utáni pillanat.

befejezés

Néha imádkozol, a filmnek is a legszebb képkockánál
legyen vége. Ne pörögjenek majd tovább a retinán.

Elfújod a gyertyát, roppant patetikus gesztus. Talán
készülő filmed valamennyire érthetővé oldja majd.

A római teraszt langyos eső mossa. A kint maradt
papírokat is. Ha a kamera nem is mutatja. Megint esik.

Kategória: Archívum  |  Rovat: -  |  Típus: Vers

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Please type the characters of this captcha image in the input box

A kommenteléshez kérjük gépelje be a fenti képen látottakat! Ellenkező esetben elveszik kommentje.