Szabad Egyetem a szénszünetben – tandíj és (ön)-költségtérítés nélkül. ¹

A szénszünetben Szabad Egyetemet tartanak a Szent Györgyi Albert Agorában, ahol a szervezők és előadók a nemsztrájk módszerével kívánnak tiltakozni a felsőoktatásban kialakult helyzet ellen. A január 4-i nyitott rendezvényre hallgatót és oktatót, középiskolást és szülőt, valamint minden szegedit várnak.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) oktatói a nemsztrájk módszerével kívánják jelezni, hogy az utcai politizálás mellett egyéb eszközökkel is rendelkeznek, elsősorban a tudomány, a szabad gondolat eszközével.

Mert a tandíj nem tandíj – hanem költségtérítés; a forráskivonás nem forráskivonás – hanem átstrukturálás; a sztrájk nem sztrájk – hanem nemsztrájk.

Szerezzük vissza a szavainkat, hogy azt jelentsék, amit!

Az Oktatói, a Hallgatói és a Szülői Hálózatok, a Miérthallgatók csapata, a Hálózat a Tanszabadságért és a Humán Platform, az Oktatói Hálózat Szegedi Bölcsésztagozata, valamint a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének szegedi tagjai “nemsztrájkkal” kívánnak tiltakozni a felsőoktatásban kialakult helyzet ellen.

Szolidaritásunkat fejezzük ki az egyetemisták és középiskolások megmozdulásaival. Fontosnak tartjuk, hogy folyamatosan kapcsolatban maradjunk velük, demonstráljuk, hogy csak a felnőtt, felelős, tudatos és tanult polgárok képesek előrevinni hazánkat.

Rendezvényünkkel Szeged, a város és minden lakója számára értéket kívánunk létrehozni. Előadóink (a Szegedi Tudományegyetem mellett fővárosi felsőoktatási intézmények oktatói) tudományáguk, szakmájuk elismert képviselői, akik a “demonstrálásnak” egy olyan formáját választották, amellyel mindenki számára elérhetővé kívánják tenni a minőségi felsőoktatás, az universitás-eszme értékeit.

A Szabad Egyetemre 34 előadó jelentkezett, a 2013. január 4-én, 9.30-kor kezdődő előadássorozat három szekcióban zajlik:

1. a köz- és felsőoktatás aktuális kérdéseiről, társadalmi hasznosságáról, finanszírozási lehetőségeiről, modelljeiről

2. a hatalom fogalmairól a filozófiában, a művészetekben (és napjainkban)

3. a kultúráról, művészetről, tudományról.

A Szegedi Tudományegyetem épületei szénszünet lévén zárva tartanak, ezért a rendezvényt a Szent-Györgyi Albert Agorában tartjuk. Mindenkit – jogászt és közgazdát, bölcsészt és természettudóst, közszolgát és kommunikátort, mérnököt és agrárszakembert, orvost és informatikust, hallgatót és oktatót, középiskolást és szülőt – tandíj és (ön)költségtérítés nélkül várunk.

A Szabad Egyetem részletes programja elérhető a rendezvény Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/SzabadEgyetemSzeged

Az előadások pedig folyamatosan felkerülnek erre az oldalra: http://www.youtube.com/user/ ohasztebtk?feature=watch

* * *

A MSZMP KB Tudományos, Közoktatási
és Kulturális Osztályának tájékoztatója
a Politikai Bizottság részére a
József Attila Tudományegyetem hallgatói fórumáról

1988. november 3.

MSZMP Központi Bizottsága Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály

Szigorúan bizamlas! [!]
Készült: 2 eredeti és 26 pld-ben [példányban] Tu/785

Látta: Pál Lénárd elvtárs

Tájékoztató a Politikai Bizottság részére a József Attila Tudományegyetem hallgatói fórumáról

1. A JATE bölcsészhallgatói szeptember 28-án un. “figyelmeztető sztrájkot” tartottak, ezzel kívántak nyomatékot adni a felsőoktatás radikális reformját követő [követelő] állásfoglalásnak. Nyilvánosságra hozott – Művelődési Minisztériumnak címzett – dokumentumukban azonnali és konkrét cselekvést követeltek:

– a teljes intézményi autonómia, tanszabadság és az ezt szolgáló új jogi szabályozás kérdésében;

– az ideológiai tárgyak és az orosz nyelv kötelező oktatásának eltörlése érdekében;

– a tanárképzés és a szakképzés elkülönítéséért, az 5+1 éves képzési rend bevezetéséért;

– a felsőoktatás anyagi helyzetének (költségvetési részesedésének) emeléséért, az ösztöndíjak, oktatói bérek hathatós javításáért.

A Művelődési Minisztérium október 27-én juttatta el válaszát a hallgatók képviselőihez és egyidejűleg a közvéleményt is tájékoztatta álláspontjáról. Ebben kinyilvánította készségét a felsőoktatás égető kérdéseinek megvitatására, keresve a már korábban elhatározott és vitákban kimunkált programok közös végrehajtásának legjobb eszközeit. Hangsúlyozta, hogy a kormány felsőoktatási cselekvési programja megfelelő keretet és irányokat ad a következő évek teendőihez, ezért új program kimunkálása nem indokolt. A felsőoktatás mélyre ható reformja társadalmi érdek, amit azonban nem lehet a társadalom reális helyzetéből kiragadva sikerre vinni.

2. A válasz megvitatására október 31-én hallgatói fórumot hívtak össze, de ennek valódi vitatárgya az Operatív Bizottság által előre elkészített és elutasító állásfoglalás tervezete lett. (“Válaszra várva: Mi az oka, hogy Magyarországon a felsőfokú oktatás lábra nem tud kapni?”)

A mintegy 7 órás vitában a minisztérium válaszának egyetlen elemét sem fogadták el, s követeléseiket fenntartva azok mellett tovább érvelve rendkívül erős minisztérium-ellenes hangulat alakult ki, amelyet a többi felsőoktatási intézményből jelenlévő vendégek is szítottak. Az írásos állásfoglalás is rögzíti: “Úgy véljük, a válság kialakulásában nagy szerepet játszott az MM is azzal, hogy engedelmes és passzív partnere volt az oktatást mindig is maradékból finanszírozó, nem termelő ágazatként kezelő kormányzati politikának”. A minisztérium képviselői többször kértek szót, de párbeszéd nem alakult ki.

A fórum szavazással döntött a minisztérium válaszának elutasításáról, s elhatározta, hogy követelést juttatnak el az Országgyűléshez, elsősorban a nemzeti jövedelemből való nagyobb (mintegy 4%-os) felsőoktatási részesedést sürgetve. Országos demonstrációt kívánnak előkészíteni – hangsúlyozva annak nem politikai jellegét. Az akciókat az Országgyűlés novemberi ülésszaka előtti napokra (november 22–23.) időzítik, konkrét formáit nem határozták meg. Az ELTE és a JATE bölcsészhallgatóinak kezdeményezésére Országos Felsőoktatási Szövetség létrehozására adtak ki felhívást, s ennek konkrét szervezési teendőit is meghatározták. A szövetség, amelynek minden oktató és hallgató alanyi jogon tagja lehet, “a felsőoktatás mindenkori kizárólagos képviseletét valósítaná meg”. Az országos kongresszus összehívására november 20-át tűzték ki. Az oktatók csatlakozásáról a szakszervezetek nyilatkozatát várják.

3. A szegedi fórum hatása most még pontosan nem kiszámítható, de jelzi a hallgatói – és bizonyos oktatói – kör további radikalizálódását. Bár a követelések ma még teljesen szakmai jellegűek, a kezdeményezések mögött bizonyára ott vannak a FIDESZ különböző egyetemeken működű aktivistái és más tényezők is, aminek következtében politikai jelleget is ölthetnek a megmozdulások.

A szegedi határozatok valószínűleg megjelennek a KISZ felsőoktatási réteg-értekezletén és az országos KISZ értekezleten is.

A most kialakított platform – különösen az országos képviselet és érdekérvényesítés ügyében – gyökeresen eltér a Veszprémben kialakított felsőoktatási parlamenti platformtól, és kérdésessé teszi a november 26-ára Kecskemétre összehívott alágazati parlament kimenetelét, ahol az országos hallgatói képviselet megalakítása lenne a feladat.

A Művelődési Minisztérium illetékesei folytatják a párbeszédet az intézmények képviselőivel, konzultációkat szerveznek az érintett intézmények vezetőivel, kialakítják a hallgatói követelések eszkalálódása esetén követendő kezelési módozatokat.

Tekintettel az ügy belpolitikai jelentőségére, szükségesnek tartjuk, hogy a Politikai Bizottság adjon elvi útmutatást a várható országos felsőoktatási demonstráció politikai és kormányzati kezelésére.

Budapest, 1988. november 3.

Radics Katalin s. k.
[osztályvezető]

Jelzet: MOL M–KS 288. f. 36/1988. cs. 2. ő. e. – Magyar Országos Levéltár, MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztálya.) – Eredeti, gépelt tisztázat. Forrás: http://www.archivnet.hu/politika/egyetemi_diaksztrajk_mozgalom_1988ban.html?