“Ha az euró megbukik, Európa bukik meg” – hogy értsük ezt?

Miről van szó, ha egy magas vezető pozíciót betöltő intelligens asszony kijelenti: “Ha az euró megbukik, Európa bukik meg”?

1. Fenyegetésről?

2. Mondvacsinált alibiről?

3. Vagy szimpla ostobaságról?

4. Létezőnek találja-e földrészünket annak ellenére, hogy a talentum, a dénár, a gulden, a líra, a lepton és a birodalmi német márka egyaránt kiment a használatból?

5. Tudja-e, kinek a találmánya a csonkolt euró szó, amelyet a 20. század vége előtt senki a szájára nem vett?

6. Ön fel tudja oldani az EKB, az EFSF, az ESM, az EBA és az IMF betűszavakat?

7. Nincs olyan érzése, hogy az európai államok többségét régóta nem demokratikusan legitimált testületek, hanem ezek a rövidítések kormányozzák?

8. Ön választotta ezeket a testületeket?

9. Szerepelnek ezek a szervezetek akár Németország alaptörvényében, akár bármely más európai alkotmányban?

10. Közölték Önnel az utóbbi években, hogy e testületek döntéseinek “nincs alternatívájuk”?

Ki jelentheti be igényét pénzügyi segítségre?

11. A hajléktalanok, a drogosok, a bérből és fizetésből élők vagy a nyugdíjasok nem jogosultak pénzügyi segítség iránti igényüket bejelenteni – ellentétben az eurozóna tagjaival, a bankvezetőkkel és a tévétársaságok intendánsaival?

12. Mindig teljesül a fenti követelmény?

13. Találkozott-e az utóbbi időben a “pénzügyi represszió” szakkifejezéssel?

Ha igen, mit jelent ez:

14. nyugdíjcsökkentést?

15. adóemelést?

16. adósság-elengedést?

17. kényszer-illetéket?

18. inflációt?

19. valutareformot?

Mi a “piacok” levelezési címe?

20. Tudja Ön azoknak a “piacoknak” a nevét és pontos címét, amelyek az euró megmentői számára előírják a teendőiket?

21. Köteles-e a parti őrség megvizsgálni, hogy “rendszerrelevánsak”-e a tengeren életveszélybe került utasok, mielőtt megmentené őket?

Osztja-e az alábbi nézeteket?

22. “A hatalom: a tanulás alól mentesítő előjog.” (Karl Deutsch, 1912–1993)

23. “Alkotmánybíróság nélkül élni lehetséges, de értelmetlen.” (Loriot mopsza)

24. “Elhatározunk valamit, bevezetjük, majd várunk egy darabig, közben rögzítjük a reakciókat. Ha nincs nagy méltatlankodás és felzúdulás (minthogy a többség fel sem fogta, miről is szól a határozatunk), akkor folytatjuk – lépésről lépésre, míg aztán nincs többé visszaút.” (Jean-Claude Juncker)

25. “A politikusok rossz lovasok, akiket annyira leköt, hogy meg tudjanak maradni a nyeregben, hogy azzal már képtelenek törődni, milyen irányba tartanak.” (Joseph A. Schumpeter, 1944)

26. Tudta-e az Európai Bizottság, hogy mit jelent a következő idegen szó: szubszidiaritás? S ha valaha tudta, elfelejtette?

Mit jelent a “kvantitatív lazítás” kifejezés?

27. Egy jógagyakorlat neve?

28. A bankjegynyomó gépek fordulatszámának felpörgetését?

29. Igaza van-e Christoph Gusynek, a bielefeldi alkotmányjogásznak, amikor ezt mondja: “Ahol vályú van, oda sereglenek a disznók”?

30. Meg tud Ön barátkozni az euró megmentőinek virulens metaforikájával, avagy kardcsörtetőnek, zavarosnak, netán egyenesen nevetségesnek találja azt? Képes pontosan megkülönböztetni a védőernyő, az emeltyű, a páncélököl [bazooka], a kövér Berta, a tűzfal és a segélycsomag fogalmait?

31. Nyugtatgatja-e saját magát azzal a jövőperspektívával, amelyet Karl Valentin így öntött szavakba: “Remélhetőleg nem lesz annyira rossz a helyzet, amennyire már most is az”?

32. Ha egy új papírvaluta bevezetése nyomán az derül ki, hogy ez az európai integráció helyett a földrész gazdasági-politikai széttöredezéséhez, egymás megértése helyett gyűlölethez és kölcsönös ressentiment-hoz vezet, akkor mindennek vajon nem a projekt feladására kéne ösztönöznie, ahelyett hogy a “Szem behuny; tűzön-vízen át előre!” mottó jegyében cselekednénk?

33. Avagy ez elképzelhetetlen, mert megsértené nárcizmusukban a felelős politikusokat?

Létezik-e Európa az EU intézményein kívül?

34. Létezik Európa az EU intézményein s ezek 40.000 tisztviselőjén kívül, vagy ők kontinensünk egyedüli olyan képviselői, akiknek szava és szavazata számít?

35. Ezek a személyek azok, akiknek joguk van eldönteni, ki tekintendő “Európa-ellenes”-nek?

36. Ön érti, miért kezelik úgy az EU politikusai a Római Szerződéseket és a Maastrichti Szerződést, mintha soha nem írták volna alá ezeket a dokumentumokat?

37. Ön szerint azért púp a hátukon ezeknek a politikusoknak mindennemű népszavazás és referendum, mert a polgárok bármely véleménynyilvánítása zavarhatja őket azon igyekezetükben, hogy “megnyugtassák a piacokat”?

38. Gondolja, hogy annyira elhibázott ötlet volt a demokrácia, hogy szükség esetén bízvást le lehet mondani róla?

39. Nem igazolja-e vajon Kína példája, hogy egy állam a globalizáció jegyében demokrácia nélkül is sikeres világhatalommá válhat?

40. Elkerülhetetlen-e mindezekből következően a polgárok politikai gyámság alá helyezése és szükségszerű következményként a kiforgatásuk javaikból?

FORDÍTOTTA TATÁR SÁNDOR