Hugh Maxton írói álnév, William J. Mc Cormack ír költő és irodalomtörténész költői munkásságát takarja. A protestáns múzeumban című vers az At the Protestant Museum (1986) című kötetének címadó darabja. 1
William John Mc Cormack 1947-ben született Aughrimben, Wicklow megyében, a dublini Trinity College-ban szerzett diplomát 1971-ben és Derryben, a New University of Ulsteren szerzett PhD-fokozatot 1974-ben. Számos egyetemen tanított Írországban, Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban. 2001-ben a Goldsmith College-ból (University of London) vonult nyugalomba, jelenleg Írországban, Wicklow megyében él. Tagja az Aosdánának, az ír akadémiának.
Mc Cormack sokoldalú és termékeny szerző. Hugh Maxton néven – fordításaival együtt – tucatnyi verseskötetet adott ki, írt regényt és memoárkötetet is. W. J. Mc Cormack néven pedig jelentős könyvek sorát jelentette meg, különösen amióta abbahagyta a tanítást. Szövegkiadásai, forráskiadásai és antológia-szerkesztései ugyancsak jelentősek.
Mc Cormack – többünk számára, akik ismerjük, Bill – sokszor járt és többször is hosszabb időt töltött Magyarországon, szoros szálakkal kötődik a magyar irodalomhoz. Ady Endre, Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes verseit fordította angolra.
From Burke to Beckett: Ascendancy, Tradition, and Betrayal in Literary History című átfogó korszakmonográfiájának és Blood Kindred: W. B. Yeats. The Life, the Death, the Politics 2 című, Yeats fasizmusával foglalkozó könyvének elején is köszönetet mond Takács Ferencnek.
A protestáns múzeumban élményanyaga is 1983-as budapesti tartózkodásához kapcsolódik. A Magyar P.E.N. Club meghívására több hónapon át itt élt és dolgozott. A protestáns múzeum a budapesti Deák tér 4. alatt található Evangélikus Országos Múzeum, ahová Takács Ferenc kalauzolta el egy sétájuk alkalmával 1983-ban. A múzeum viszonylag új volt, Dr. Fabiny Tibor egyháztörténész professzor kezdeményezésére és sokévi szervezőmunkája nyomán 1979. július 27-én nyílt meg. Az ünnepélyes megnyitón egyébként Weöres Sándor is beszélt. Billre nagy hatással volt a múzeum állandó kiállítása. 3
A vers a kiállítás anyagából több tételre is szövegszerűen utal. A 2. részben idéz – az evangélikus hagyománynak megfelelően magyarosan írva a nevét – Luther Márton 1542-es végrendeletéből, amelyben feleségére, Bóra Katalinra hagyta vagyonát. A végrendeletet báró Jankovich Miklós, katolikus arisztokrata és műgyűjtő vásárolta meg egy észak-német evangélikus családtól 40 aranyért. Jankovich 1815-ös végrendeletében a Luther-végrendeletet a magyarországi evangélikus egyházra hagyományozta. A végrendelet Luther Márton saját kezű írása, és a dokumentum érdekessége, hogy a hitelesítő tanúk között van a tizenhatodik század másik nagy reformátora, Melanchton Fülöp is. 4
A tételszerűen építkező költemény ezeket a szövegeket a 4. résztől kezdődően az ír történelem és politika kontextusába helyezi. A fidei defensor kifejezéssel utal például az angol protestantizmus történetére, és a kifejezés jelentésbeli változására, ahogyan a X. Leó pápa által VIII. Henriknek adományozott cím jelentése az ellenkezőjére fordult: a katolikus helyett az anglikán egyház által megtestesített hit védelmezője lett a király. Hivatkozik továbbá az 1972. január 30-i Véres Vasárnapra (Bloody Sunday), amikor az észak-írországi Derryben tizenhárom polgárjogi tüntetőt és járókelőt lőttek agyon a brit hadsereg katonái. A Widgery-vizsgálóbizottság, amelynek vezetője az angol legfelsőbb bíróság elnöke, Lord (John) Widgery volt, közfelháborodást keltő jelentésében felmentette az angol katonákat a vád alól, hogy védtelen civileket öltek meg. 5 (Tony Blair brit miniszterelnök 1998-ban új vizsgálatot rendelt el: a Saville-jelentés 2010-ben jelent meg és bebizonyította, hogy a katonák nem mondtak igazat, amikor azt állították, az első lövéseket a tüntetők adták le.) Egyéb utalások is vonatkoznak erre az időszakra. Az észak-ír polgárháború, a „The Troubles” során a terroristák, a minden bizonnyal hitelt érdemlő szóbeszéd szerint, Black and Decker fúrógépekkel kínozták és csonkolták áldozataikat. John Hunter Gowan (1727?–1824) angolokhoz hű ír protestáns földbirtokos, a „Fekete csürhe” (Black Mobs) néven ismert lovasság vezetője volt, és a katolikusok ellen elkövetett rémtetteiről vált hírhedtté. A versben említett eset is megtörtént. 6 Pásztor hadnagyról Bill kérdésemre elmondta, hogy nem valóságos személy, afféle akárki, fiatal katonatiszt, akinek a neve visszautal a 2. rész börtönlelkészére és Jézus Jó Pásztor példázatára (János 10,1-18).
A vers nemcsak egy ír és egy magyar irlandista barátságának és szakmai együttműködésének személyes emlékét őrzi, hanem az ír-magyar kulturális emlékezetnek is becses darabja. Ehhez teszem most hozzá a fordítással, mindkettőjük barátjaként, a magam részét.
- Hugh Maxton, „At the Protestant Museum,” in: Hugh Maxton, At the Protestant Museum (Mountrath: The Dolmen Press, 1986), 39–42. ↩
- W. J. Mc Cormack, From Burke to Beckett: Ascendancy, Tradition, and Betrayal in Literary History (Cork: Cork University Press, 1994), ix; és W. J. Mc Cormack, Blood Kindred: W. B. Yeats. The Life, the Death, the Politics(London: Pimlico, 2005), xii. ↩
- Cf. „A múzeum története,” in: EOM (Evangélikus Országos Múzeum), látogatás: 2012.10.15., http://www. evangelikusmuzeum.hu/hu/magunkrol/eom. ↩
- Cf. Czenthe Miklós: A Luther-végrendelet „kalandjai” – Hogyan került a dokumentum a magyarországi Evangélikus Egyházhoz?, in: evangelikus.hu (Magyarországi Evangélikus Egyház), látogatás: 2012.10.15., http:// www.evangelikus.hu/teologia/a-luther-vegrendelet-201 ekalandjai201d-2013-hogyan-kerult-a-dokumentum-a-magyarorszagi-evangelikus-egyhazhoz. ↩
- Cf. Dr. Temesvári Tibor szerk.: Bajcsy-Zsilinszky Endre utolsó stációja, in: Történelmi emléklap, látogatás: 2012.10.15., http://users.atw.hu/historiamozaik/bajcsy_ zsilinszky_endre_utolso_stacioja.html. ↩
- 6. Cf. „The Boys of Wexford,” in: BBC, látogatás: 2012. 10.15., http://www.bbc.co.uk/northernireland/ashorthistory/archive/intro153.shtml. ↩