„Harcolj, vagy halj meg”

I. V. Sztálin feljegyzése a Pravda főszerkesztője L. Z. Mehlisz számára Gy. Bednij „Harcolj, vagy halj meg” című meséjéről 1

1937. június 20.

Mehlisz elvt.!

Gyemjan „Harcolj, vagy halj meg” című meséjét illető kérdésére Gyemján nevére címzett levélben válaszolok, amelyet felolvashat neki.

Az újsütetű Danténak, azaz Konradnak, azaz… Gyemjan Bednijnek.

A „Harcolj, vagy halj meg” című mese vagy poéma, véleményem szerint művészileg középszerű dolog. A fasizmus kritikájának sovány, és nélkülöz minden eredetiséget. A szovjet rend kritikájának (na ne vicceljünk már!) butácska, mégha átlátszó is. Mivel mi (szovjet emberek) már így is épp eléggé el vagyunk látva irodalmi silánysággal, aligha volna érdemes tovább gyarapítani az elfekvő készleteket még egy ilyen, hogy úgy mondjam, mesével.

Természetesen tisztában vagyok vele, hogy kényszerű nyíltságomért Gyemjan-Dante elnézését kell kérjem.

Tisztelettel: I. Sztálin

 

A SZU NKVD GUGB jelentése I. V. Sztálinnak Gyemjan Bednij költőről 2

1938. szeptember 9.

Gyemjan Bednij (Jefim Alekszejevics Pridvorov) – költő, a Szovjet Írószövetség tagja. Ez év júliusában kizárták az SZK(b)P-ből „élesen kifejezésre jutó erkölcsi hanyatlása” miatt.

Gy. Bednij szoros kapcsolatokat tartott fenn a jobboldali és trockista-zinovjevista szervezetekkel. Gy. Bednij határozottan szovjetellenes és rosszindulatú hangoltságú az SZK(b)P vezetésével szemben. A jobboldaliak szovjetellenes szervezetének egyik letartóztatott tagja, A. I. Sztyeckij ezzel kapcsolatban a következő vallomást tette: „1932-ig a legfontosabb feladat, amelyet az általam vezetett jobboldaliak moszkvai és leningrádi csoportjai elé állítottam, új emberek beszervezése volt szervezetünkbe. Az írók közül ekkor létesítettem szoros kapcsolatot Gyemjan Bednijjel, aki a szovjet hatalommal szembenálló ember volt és maradt. Bednijjel több alkalommal folytattam nyíltan szovjetellenes beszélgetéseket. Határozottan bőszítette, hogy véleménye szerint személye nem kap kellő figyelmet. Későbbi találkozásaink alkalmával, amikor kezdett kiderülni, hogy politikailag azonosan gondolkodunk, Bednij durván szidalmazta Sztálint és Molotovot, dicsőítette Rikovot és Buharint. Kijelentette, hogy elutasítja a sztálini szocializmust. Daliák című színművét ellenforradalmi allegóriának szánta, amely arról szól, hogyan akarják nálunk „erőnek erejével a szocializmusba kényszeríteni a muzsikot”. Nekivadulását jól jellemzik a hozzá legközelebb állók körében tett ilyen kijelentései: „Idegenné váltam, kiselejteztek. Gyemjan Bednij korszakának vége. Hát nem látjátok, mi zajlik. Hisz agyonlövik az egész régi gárdát. Kiirtják a régi bolsevikokat. A legjobbak legjobbjait semmisítik meg. De kinek jó ez? Kinek áll érdekében, hogy Lenin teljes nemzedékét kiirtsák? Engem is csak azért üldöznek, mert az októberi forradalom dicsfénye övez.”

Gy. Bednij rendszeresen hangot ad Sztálin, Molotov és az SZK(b)P más vezető elvtársai elleni dühének. „Az elnyomás és a terror a Szovjetunióban olyan méreteket öltött, hogy sem irodalom, sem tudomány, sem pedig bármiféle szabad kutatómunka nem lehetségesek többé. Nemcsak történelmünk nincsen, de még párttörténetünk sincs. A polgárháború történetét is kályhába kell dobni – az igazit nem lehet megírni. Az derül ki belőlük, hogy egy olyan párt tagja voltam, amelynek 99,9 százalékban kémek és provokátorok voltak a tagjai. Sztálin – szörnyű ember és gyakran a személyes leszámolás vezeti. A nagy vezérek mindegyike ragyogó csapatot hozott létre híveiből maga körül. És kikkel vette körül magát Sztálin? Mindenkit kiirtott, senki nem maradt, mindenkit megsemmisítettek. Ilyesmire utoljára Rettenetes Iván alatt került sor.”

A szovjethatalom által a nép ellenségeivel szemben foganatosított büntető intézkedésekről szólva Gy. Bednij úgy értelmezi azokat, mint teljesen alaptalanokat. Azt mondja, ennek az lesz az eredménye állítólag, hogy a Vörös Hadsereg teljesen széthullik: „A hadsereget teljes egészében szétverték, a bizalmat és a parancsnoki tekintélyt aláásták, egy ilyen hadsereggel nem lehet harcolni. Ilyen körülmények között, ha rajtam múlna, fél Ukrajnát kész lennék átadni, csak ne támadjanak ránk. Likvidáltak egy olyan tehetséges stratégát, mint Tuhacsevszkij. Hogyan hihet a hadsereg a parancsnokainak, ha egyiket a másik után árulónak nyilvánítják? Ki a csoda ez a Vorosilov? A saját karrierjén kívül nem érdekli semmi más. Gy. Bednij élesen szovjetellenes szellemben nyilatkozott a SZU Alkotmányáról is, fikciónak nevezve azt: „Választásokra igazából nem került sor nálunk. Sztálin szabad választásokat ígért, választási kampánnyal, agitációval, valójában pedig föntről közölték, kik lesznek a képviselőjelöltek, és kész. Mi a különbség ahhoz képest, ami azelőtt volt?” A mezőgazdaság szocialista átalakításáról Bednij ugyancsak ellenforradalmi kijelentéseket tett: „Minden muzsik kulákká szeretne válni, és én azt gondolom, hogy számunkra kivételesen fontos volna, ha lenne egy energikus, munkaszerető parasztságunk, mert ez lenne az igazi támaszunk, ez látná el az országot gabonával. Most meg mit csinálnak a száműzetésből visszatérő kulákokkal? Vagy likvidálják őket, vagy újra száműzik… De a parasztok nem félnek semmitől, mert magukban azt gondolják: börtönben ülni vagy a kolhozban – egyre megy.”

A Párt Ellenőrző Bizottságának kizáró határozata után. Gy. Bednij még jobban feldühödött. Gúnyolódik az Ellenőrző Bizottság határozatán: „Először még alábecsültek engem, csak arról volt szó, hogy morális hanyatlásnak indultam, de nemsokára majd bejelentik, hogy török kém vagyok.”

Bednij több ízben öngyilkossági szándékáról beszélt.

Az NKVD 1-es ügyosztálya 4.
részlegének parancsnokhelyettese,
V. Osztroumov állambiztonsági kapitány

FORDÍTOTTA SZILÁGYI ÁKOS

  1. In: Vlaszty i hudozsesztvennaja intelligencija. Dokumenti CK RKP(b)-VKP(b), VCSK-OGPU-NKVD o kulturnoj polityike, 1917–1953. MFD, Moszkva, 1999. 379. l.
  2. In: Vlaszty i hudozsesztvennaja intelligencija. Dokumenti CK RKP(b)-VKP(b), VCSK-OGPU-NKVD o kulturnoj polityike, 1917–1953. MFD, Moszkva, 1999. 415–416. l.
Kategória: Archívum  |  Rovat: -  |  Típus: Levél 1

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Please type the characters of this captcha image in the input box

A kommenteléshez kérjük gépelje be a fenti képen látottakat! Ellenkező esetben elveszik kommentje.