Spiró György – Egyéni törvényjavaslatok

Egyéni képviselői törvényjavaslat a konyhajellegű helyiségek energetikai költségeinek csökkentéséről, valamint a közösségi érzület fejlesztéséről.

  1. A nyári hónapok, valamint az őszi hónapok első felének, továbbá a tavaszi hónapok második felének kivételével a lakásokban és a lakás céljára szolgáló építményekben a fűtés mind központilag (távfűtés), mind egyénileg (egyedi fűtés) a konyhákra és a konyha céljára használt helyiségekre (továbbiakban konyha) korlátozandó. Amennyiben a konyha alapterülete a két egész huszonöt század négyzetmétert (1.5 × 1.5 m) meghaladja, a konyha teljes értékű konyhának számít, és a megnevezése konyha.
  2. A konyhát lakhatás céljára igénybe vevő egyedül élők, párkapcsolatban élők, kis- és nagy-családosok, valamint más személyek a lakás többi helyiségét nem fűthetik. A fűtés időben történő kikapcsolását, illetve folyamatos be nem kapcsolását a távfűtőművek, a kéményseprő vállalat és a BKV munkatársai ellenőrzik. A radiátorok vízmentesítés után történő lefűrészelésének költségeit az önkormányzatok a kereseti igazolások figyelembevételével 50, 70, 75 vagy 79%-ban megtéríthetik.
  3. A lakószobákban lévő fa-, szén- és vegyes tüzelésű kályhák lebontását határidőre elvégzők a fűtési korlátozás megszegésének börtönre váltható pénzbüntetése alól mentességet élveznek.
  4. A házközpontifűtés lekapcsolásának költségeit a lakástulajdonosok tulajdoni hányaduk szerint viselik.
  5. A kazánok és a gázkonvektorok leszerelése, és a kijelölendő állami fémkereskedésekbe való szállítása a lakók kötelessége. A konvektorok parapetjei és a füstcsövek szintén a fémkereskedésekbe szállítandók, hiányukban kazánt vagy konvektort átvenni tilos. A fémhulladékért kapott összeggel az SZJA és az EHO haladéktalan levonása után, amit a fémkereskedés helyben végez el, a lakók szabadon rendelkeznek. A parapetfűtés után megmaradó házfali lyukak szépészeti tömítéséről a lakók büntetőjogilag maguk gondoskodnak. A házfalak házilagos tömítésének tervét a jegyzőnél jóvá kell hagyatni.
  6. A konyhák energetikai ellátása gázrezsók esetében gázzal, villanyrezsók esetében villannyal, fafűtésű rezsók esetében fával történik. Az ezektől eltérő ellátást a járási hatóság építési osztályán jóvá kell hagyatni. Olajkályha, vegyes tüzelésű vaskályha vagy parkettából rakott szabad tűz használata esetén a lakótelepi lakások ablakán szabványos, kerek lyuk vágandó. Iránymutatóul a múlt század hetvenes éveinek lengyel, ukrán és román fűtési gyakorlata szolgál. Az ezek nyomán készült tervrajzok méretezésének betartása kötelező, a tervrajzok térítés ellenében a járási hivatalokban átvehetők.
  7. A „Tiszta konyha, rendes ház” mozgalom keretében elért helyezést a ház földszintjén létesített faliújságon közzé kell tenni. A konyha elnevezését Budapest és a megyei jogú városok kivételével a hivatalos iratokban mindenütt tisztaszobára kell változtatni. Ahol konyha (tisztaszoba) építészetileg nem került megvalósításra, ott a lakószoba (ennek hiányában a fürdőszoba, az előszoba, esetenként a vécé vagy a budi) megfelelő méretű leválasztása révén 2014. április hó első napjáig konyhát kell létesíteni. Ennek elmaradása a lakhatási engedély megvonásával jár.
  8. A konyhaasztal alatti térség alapesetben a gyermekek számára van fenntartva, oda felnőtt csak kivételes esetben hatolhat be, elsősorban fegyelmezési, másodsorban nevelési célzattal. A padló- csempézett vagy döngöltföld konyhákban a konyhaasztal alatti terület szőnyeggel (rongyszőnyeg, használt ruha, perzsaszőnyeg vagy egyéb) borítandó, aminek hiánytalan meglétét és megfelelő tisztaságát a közegészségügyi hatóság ellenőrzi.
  9. A nyugdíjas családtagok számára a konyhában ülőhely biztosítandó (konyhaszék, hokedli, ülőke vagy párna). Az ülni képtelen nyugdíjas vagy a nyugdíj korhatárt még el nem érő, de igazoltan minimum 78%-ig rokkant családtag a konyhaasztal alatti teret a gyermekekkel közösen használhatja, mely esetben az idősebb családtag lehet alul.
  10. A konyhában napi rendszerességgel háromszor kell családilag imát mondani: A. Reggeli előtt. B. Ebéd előtt. C. Vacsora előtt. Amennyiben az étkezések száma ennél ritkább, az imamondás idejére a következő változat lép életbe: A. Reggel. B. Délben. C. Este. Az ima szövegét a családfő mondja elő. Mindhárom imában feltétlenül hangozzék el, hogy „Édes Jézus, légy vendégünk, áldd meg, amit adtál nékünk”. Amennyiben az étkezés az adott időpontban elmarad, a következő szövegű ima lép életbe: „Édes Jézus, légy vendégünk, töltsed időd most mivélünk.” Ha a családfő által vezetett családi tanács úgy dönt, hogy az imádság néma, a családtagok a családfő intésére jól hallhatóan akkor is mormogják el az áment. Aki az iskolában gyermekének a hittan helyett az erkölcsi nevelést választotta, az ima végeztével azt is mondhatja, hogy „Jó étvágyat”. Amennyiben az étkezés elmarad, a „Jó étvágyat” kívánság elmaradhat, illetve a „Jó napot” kívánsággal felcserélhető. Az imádság napi háromszori teljesítéséről hatósági érdeklődésre bármely családtag köteles számot adni.
  11. Az idős, a csecsemőkorú, a gyermekkorú és a serdülőkorú családtagok számára a lakókonyhában (tisztaszobában) való huzamos időzés az összetartozás, az összefogás, a szolidaritás, a bensőséges melegség feledhetetlen családi érzületét biztosítja, amihez a gázrezsó, a villanyrezsó vagy a fatüzelésű sparherd duruzsolása kellő zenei alátámasztást nyújt. A duruzsolás minimális mértékének meglétét, ami 23 decibel, a hatóság ellenőrizheti.
  12. A konyha falát a szentkép vagy a fa-, illetve fémfeszület mellett hőtartó népművészeti alkotásokkal (köcsögök, falvédők) fedjük be. Ezek hiányában bekeretezett festmény, rajz, kép, fénykép és szabványosan lapított dombormű is megfelel. Sose feledjük Wass Albert gyönyörű mondását: „Az én enyhem az én konyhóm!”

Köszönöm képviselőtársaim megtisztelő figyelmét.

*

Egyéni képviselői javaslat a Nemzeti Színház arculatának fejlesztéséről

Tisztelt elnök úr, tisztelt képviselőtársak,

Eleink hősies erőfeszítéseinek hála a budapesti Nemzeti Színház a miénk lett, és most már örökké a miénk is marad. Arculatának részletes továbbfejlesztése elsőrendű össznemzeti feladat, amely alól mi, törvényhozók nem bújhatunk ki azzal, hogy nem vagyunk színészek vagy rendezők, mert a színészekkel azonos felületen, a képernyőn szoktunk szerepelni mi is.

A közönség hangulatának emelése céljából a Nemzeti Színházat vonjuk össze a Vidám Parkkal. Az Elvarázsolt Kastély görbe tükreit fel lehet szerelni a nézőtéri folyosókon és a vécékben. A színészbüfébe, amelyet a közönség számára is meg kell nyitni a művészek és a befogadók lelki és szellemi egyesülésének elősegítése okából, az állandóan forgó Hordón keresztül juthat be a közönség, amely távozáskor a büfé megnyitott ablakából tűzoltósági, szappanozott rúdon csúszhatna le a Zikkuratnak nevezett épület tetejére, amelyet felül és oldalt laticellel (Hungarocellel, esetleg Máriacellel) ajánlatos kibélelni. A Szellemvasutat Kísértetek Alagútja néven a színház pincéjébe kell telepíteni, az evezősök a Parlament Kulturális Bizottságának kormánypárti tagjai lesznek, akik evezés közben a Terror Háza Múzeumából átszállított szellemek között vinnék végig az elárasztott alagsorban az ismeretekre szomjas közönséget. A ladikosok viseljék a nagy magyar dunai árvízi hajósok – Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Bethlen István, Gömbös Gyula, Bárdossy László stb. – jelmezét és szakállát. Tisza István esetében megfontolandó, nem kellene-e utólag Duna Istvánnak átnevezni. A nemzeti egyetértés jegyében a Kulturális Bizottság ellenzéki tagjai a hét egyik, törvényben megszabandó napján szintén evezhetnének, az ő jelmezük Kun Béla kalapjától Károlyi Mihály bajszán és Rákosi kopasz parókáján át Horn Gyula fejpántjáig terjed.

A költségvetésnek Európa által okozott, nehéz helyzetében az öltözőkből luxusszálló hozandó létre. A szobák amúgy is fel vannak szerelve heverőkkel, székekkel és fürdőszobával. A kilátáson nem kell javítani azon kívül, hogy a Műegyetem és az ELTE előtt műpálmafasort kell telepíteni. Az igazgatói irodából királyi lakosztály hozható létre. A Nemzeti Színházszálló vendégei papucsban is látogathatnák az előadásokat, ez világszerte hungarikumnak számítana. A papucsos előadáslátogatás jegyárait a normál ár tízszereséig lehet megszabni; a földszinti wellness-szolgáltatást igénybe vevő, államilag beutalt parlamenti képviselők és rokonaik tizenötszörös kedvezményt kaphatnak.

A népszerű színésznők szervezzenek főzőtanfolyamot a legkiválóbb bérletesek, pártoló tagok és jóérzésű kritikusok számára. Magyaros ételekből – cigánypecsenye, zsidótojás, sztrapacska – mindig legyen a büfében megfelelő kínálat, a puliszkát pruszlikban kell felszolgálni.

A népszerű színészekkel való találkozás, autogram-kérés és -adás, a kilátás (Rákóczi-híd) megcsodálása egész napos iskolai és hétvégi családi programmá álljon össze. A Gobbi Hilda stúdióban a nap 24 órájában ökumenikus istentiszteletre is nyíljék lehetőség.

A fiatal nézők számára az igazgatóság szervezzen ismerkedési esteket, amelyekre a segédszínészek, a kórustagok és a tánckar tagjai is delegáljanak képviselőket. A Nemzeti Színházba olvasztott Színművészeti, Képzőművészeti, Földtani, Csillagászati és Nemzetbiztonsági Egyetem diákjai szintén küldjenek maguk közül mindkét nembeli résztvevőket. A talpalávalót a hangulat oldása érdekében XVIII. századi tréfás mondókákkal és legalább ezer éves magyar népmesékkel kell vegyíteni.

Az igazgatóság havi rendszerességgel szervezzen öntevékeny esteket, amelyek keretében a 18 éven aluli nézők verseket és táncokat adhatnának elő. Fel kell újítani a Kincses Kalendárium nevű egykor sikeres kiadványt az „Évente legalább egy könyvet olvass el, magyar!” mozgalom keretében.

„A legjobb néző” kitüntető címet évadonként egy férfi, egy nő és egy nyugdíjas nyerheti el. A cím odaítélésének feltétele, hogy az illető a Nemzeti Színház legalább egy előadását a jövőben megnézze, és erről a pénztárban írásban tegyen nyilatkozatot. Jegyet csak olyanok kapjanak, akik fel tudják mutatni erkölcsi ésvagy hittani végbizonyítványukat.

Hirdessünk drámapályázatot új művek írására, amelyek a klasszikus magyar drámák szereplőit éltetik tovább. Jancsi és Iluska találkozzék egyazon műben Tiborccal és Petúr bánnal, Bóni gróf Tündével, Ádám és Éva az általuk örökbefogadott Uz Bencével, Melinda a cigánybáró Barinkayval, satöbbi.

Létesüljön állandó jellegű ideiglenes nemzeti pálinkafőző és kolbásztöltőhely, valamint mézeskalácsos a MÜPA és a Nemzeti Színház közötti területen, amely arra is alkalmas, hogy a gyerekek a hátrafelé nyilazás fortélyait az előadás előtt, után és alatt elsajátíthassák. A nyilazásból felmentett (félszemű, féllábú, félkarú) gyermekek számára a színház alagsorában, a víztől mentes részben szárazdajkás gyermekmegőrzőt kell létesíteni, ahol életnagyságban kell kiállítani a gyermekek kedvenc meséinek szereplőit (Pinocchio, Winnetou, Harry Potter, Fülig Jimmy stb.). Az idegen mesék főszereplőinek magyar nevére pályázatot kell kiírni, az első helyezett névadó elnyeri a Nemzet Névadója címet, amit a színház falán felszegezett (betiplizett) táblán kell elhelyezni. Amennyiben a Nemzet Névadójának neve nem kifejezetten magyar, a második helyezett pályázó lép elő, és így tovább. A magyar nevek magyarságáról a Magyar Tudományos Akadémia névminősítő bizottsága dönt.

Kedves képviselőtársaim, adjunk új, méltó nevet a nemzet színházának! Nemzeti Színház sok helyen van a világon, például Angliában meg a kisantant valamennyi országában. A mi Nemzeti Színházunk a nevében sem lehet olyan, mint az övék! Ráadásul a Nemzeti Színház nevet a múltban sokszor lejáratták. Ezért azt javaslom: nevezzük a Nemzeti Színházat ezentúl Magyar Nemzeti Nemzetiszínháznak. A Magyar Nemzeti Nemzetiszínház legyen a legjobb nemes magyar hagyományok letéteményese, továbbvivője, nemtője, keltetője és bölcsetője!

*

Egyéni képviselői törvényjavaslat a magyar állampolgárság három fokozatának bevezetéséről, valamint a magyar anyanyelvű magyar állampolgárok állami magyar nyelvvizsgájának rendjéről.

Bevezetés. A kormány népesedéspolitikai, nemzetiségi és egyéb intézkedéseinek hála a magyar állampolgárok száma az utóbbi időben örvendetes mértékben gyarapodott. Kívánatossá vált, hogy a magyar állampolgárok lelki és szellemi színvonalának emelése céljából a lelkileg és szellemileg megfelelőnek nem bizonyuló állampolgárok a magyar állampolgárság alsóbb szintjeire kerüljenek, választójoguknak és szólásszabadságuknak a haza, a hon és a nemzet üdvére szolgáló korlátozásával együtt. Ezért a kormány elrendeli a következőket:

  1. A magyar anyanyelvű állampolgárok meghatározott köre magyar nyelvvizsgát köteles tenni.
  2. A nyelvvizsgán megjelenő, ám elégtelen eredményt elérő egyének másodosztályú állampolgárságukról kapnak igazolást, amely munkavállalási és letelepedési engedélyt jelent, útlevélre azonban nem jogosultak, meglévő útlevelüket a hatóság bevonja. A másodosztályú állampolgárok nem választhatnak és nem választhatók, a médiumokban sem névvel, sem anélkül, sem saját szöveggel, sem idézett szerzőként nem szerepelhetnek, élelmiszerjegyükre az utalvány értékének feléért kaphatnak csak ellátmányt. A másodosztályú állampolgárok a magyar nyelvet mint anyanyelvet nem használhatják, hivatalos ügyeik intézésekor magyar-magyar tolmácsot kötelesek igénybe venni, ezzel járó költségeiket maguk fedezik, ezen költségeikre kölcsönt és hitelt Magyarországon bejegyzett pénzintézetektől nem vehetnek föl.
  3. A kötelező nyelvvizsgán meg nem jelenő személy harmadosztályú állampolgárként munkát – a közmunka kivételével – nem vállalhat, állandó lakhelye nem lehet, azonnali hatállyal kilakoltatandó, személyes tulajdona az államra száll, nem örökölhet és nem örökíthet, családi kötelékben nem élhet, bérezése nem haladhatja meg a minimálbér 0.56-od részét, a magyart mint idegen nyelvet kizárólag jeltolmács révén, némán használhatja, nyilvános helyen (utcán, téren, sikátorban, mezőn, erdőben, híd alatt stb.) életvitelszerűen nem tartózkodhat, közösségi szálláson napi egy tál ételnél többre nem jogosult, élelmiszerjegyet nem kaphat.
  4. Aki a magyar nyelvvizsga intézményének bevezetése ellen bárhol és bármikor, de elsősorban külföldön és belföldön fellép, annak útlevele és személyazonossági igazolványa azonnali hatállyal elkobzandó, hontalannak minősül, Magyarország területéről kiutasíttatik. Amíg hazánk a schengeni egyezmény tagja, a kiutasítást átmenetileg menekülttáborban való elhelyezés helyettesíti.
  5. A kötelező magyar nyelvvizsgát háromtagú bizottság előtt kell letenni. A jelöltek makulátlansági vizsgálatának elvégzése a helyi kormányhivatal feladata, a vizsgálat eredménye nem nyilvános.
  6. A vizsgára kötelezett személyek listája a kormányhivatalokban függesztendő ki. A kormányhivatalok a vizsgára behívottakat személyesen, telefonon, postai vagy elektronikus úton nem értesítik. Mindenkinek állampolgári kötelessége, hogy a hirdetményeket napi rendszerességgel figyelemmel kísérje. A vizsga hatóságilag megállapított időpontja a vizsgázó kérésére nem változtatható meg.
  7. A vizsgára bármely magyar állampolgár behívható.
  8. A vizsgára bocsátandók személyére közösségileg a civil szervezetek révén, egyénileg a kormányhivatalok folyosóján kihelyezendő tűzbiztos, számzárral ellátott acélládákba bedobott névtelen javaslatok révén lehet indítványt tenni. A ládák megrongálása bűntettnek számít, és négytől hét évig tartó, végrehajtandó, nem csökkenthető börtönbüntetést von maga után.
  9. A vizsgakérdések körét a vizsga színhelyén a vizsgabiztosok szabják meg. A vizsgán ötödik személy nem lehet jelen. A vizsga időtartama minimum két perc, maximum két óra. A kérdésekre szóban kell válaszolni. A vizsga eredményéről jegyzőkönyv készül, amit a vizsgázó az aláírásával hitelesít. Amennyiben a vizsgázó a jegyzőkönyvet nem írja alá, az elért eredménytől függetlenül meg nem jelent személynek minősül. A vizsgakérdések a jegyzőkönyvben nem szerepelhetnek.
  10. A magyar nyelvvizsgát 12 éves kortól 82 éves korig lehet letenni. A magyar nyelvvizsgára egyéni elhatározásból nem lehet jelentkezni.
  11. Ha a vizsgabizottság úgy dönt, a vizsga 90 nap elteltével az eredmény helyességének ellenőrzése céljából megismételhető. Az ismételt vizsga érvényessége négy év, kivéve, ha a bizottság másként dönt. A vizsgabizottság minősítése ellen helyben lehet fellebbezni, a vizsgabizottság ez esetben felettes hatósággá válik, a fellebbezést minden körülmény mérlegelése alapján fél órán belül elbírálja. További jogorvoslatnak helye nincs.
  12. A törvény a kihirdetés napjától számított öt és fél hónappal korábban lép életbe.
Kategória: Archívum  |  Rovat: -  |  Típus: - 1

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Please type the characters of this captcha image in the input box

A kommenteléshez kérjük gépelje be a fenti képen látottakat! Ellenkező esetben elveszik kommentje.