Mindig azt akarta elkerülni, hogy
a legrosszabbkor legyen darabokban,
de közben szeretett is volna
megjavulni.

Végül nem bírta tovább,
és azt mondta, na lássuk,
és nekifogott szétszerelni magát
rosszra és jóra.

És válogatott és leltározott,
és elemzett és félrerakott,
de nem volt még kész, amikor,
látszólag a semmiből,
megérkezett a megpróbáltatás.

És ő szét volt szerelve éppen
egy nagy kupacnyi jóra,
egy nagy kupacnyi rosszra,
és valamire, amire már
nem jutott ideje.

Ez a valami őrzi azóta
a jót és a rosszat.
Nappal csak vicsorogva,
de éjjel villog is a szeme.