Mesterházi Mónika versei

A CÁFOLAT

megérintett
valami szabadságfokot
elkapott
valami hűséget
felszabadított
valami örömet

szidta az itteni macsókat
a nőgyógyászokat
és minden alkalommal
fájdalmat okozott
ha erre járt

lement pénzt váltani
konspirációból
a szobába tuszkolt
a pénzes kezével
próbált beindítani
akár egy téli kocsit

hogy elhittem
annyira okos volt
jobban beszélte nálam
az anyanyelvét

és mégsem ez lett elég
fogalma nem volt
nyilván a dolgaimról
de mikor ebbe is belebeszélt
mikor megmondta
kinek hogy lenne helyes élni
ott derült ki
hogy ő is csak cáfolat
és vele véget ért
már nem kell megcáfolni

POLONIUS

Soha ne végezz el semmit, amit más is elvégezhet.
Ha valamiért mégis az a legegyszerűbb, titkold el.
Ha segítened kell, fogd föl penitenciaként, ne éld bele magad,
töltsd el az elvárható minimális időt, közben foglald el
magad a telefonoddal, és azonnal lépj le, amint lehet.
Ha nem nagyon necces, lépj le korábban. Közben,
előtte és utána sajnálhatod magad, ez opcionális.
Fő, hogy legyél tele magabiztos önbizalommal,
hiszen okosabb vagy másoknál. Mindig tudd,
hogy vannak fontosabb saját dolgaid, és soha
ne gondolj arra, hogy váratlan rossz helyzetekben
ezzel más is így van. A te dolgaid előrébb valók.
Mindig tudd, kik az adott ügy iránt elhivatott emberek.
Teremts számukra olyan helyzetet, hogy muszáj legyen
kitalálniuk, hogyan oldják meg. Az ilyen embert
nyilvánvalóan utálni fogod, és kicsit lenézed,
de ne éreztesd vele, mert nem taktikus.
Légy elérhetetlen. Soha ne adj írásba olyasmit,
amit nem tudsz, nem akarsz vagy elmulasztottál
megcsinálni. Ne kérj elnézést. Más is hibázik:
emberek vagyunk.

Kategória: Archívum  |  Rovat: (2000 leütés)  |  Típus: - 1

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Please type the characters of this captcha image in the input box

A kommenteléshez kérjük gépelje be a fenti képen látottakat! Ellenkező esetben elveszik kommentje.