Vajna Ádám versei

A LÁNDZSATÖRÉS MŰVÉSZETE

A lándzsatörés célja
a velünk szemben vágtató lovag
német-római birodalom sárga palástjának atlaszkötéséből
kipiszkálni a jóléti államok
szomorúságának írmagját.

A veszély nem lebecsülendő!
Ellenfelünk csatakötényében felforgató filozófiákat,
apródja harisnyaszárában sokat tapasztalt hittant,
a díszpáholy alsó harmadában ugrásra kész
posztulátumokat találhatunk.

A győzelem, figyelembe véve
örökletes asztmánkat, nem valószínű.
A földön szétszórt lándzsaszilánkokat azonban
a jövő egy nem kevésbé nyomorult nemzedéke
még összeragaszthatja a lándzsatörő faszobrává.

A lándzsatörés művészete tehát abban áll,
hogy bizonyítsuk a lándzsatörő létezését.

PIAST ERZSÉBET TELJES MAGYAR KÍSÉRETE

                      Nagy Lajosnak

Egy hároméves gyerek ül a szőnyegen, kezével dörzsöli a karját.
Ő lehetne mondjuk lengyel.

Az idős királyné ezalatt Krakkó várában vidám mulatságot tartott.

Néhány perccel később a szükségleti feszültség ereje szétfeszíti a sémát,
Piast Erzsébet teljes magyar kíséretét lemészárolták.
Az aktuális feszültség elnyomta az élménymaradványokat,
a gyerek már nem lehetne lengyel.

A lengyelek egyébként is sérelmezték,
hogy Lajos birodalmának központja változatlanul Magyarország maradt.

Bár Piast Erzsébet nincs tisztában ezzel,
az érzékszervi-mozgásos sémában megőrzött tapasztalati anyag zárt
egységet alkot.
A gyerek tudja ezt.
Ha dörzsöli a karját,
Piast Erzsébet teljes magyar kíséretét lemészárolják.
De nem dörzsöli.
A gyerek már nem lehetne lengyel.
Legtöbbször az ilyen apróságokon múlik minden.

Kategória: Archívum  |  Rovat: (2000 leütés)  |  Típus: - 1

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Please type the characters of this captcha image in the input box

A kommenteléshez kérjük gépelje be a fenti képen látottakat! Ellenkező esetben elveszik kommentje.