Spiró György: Törvényjavaslatok

Törvényjavaslat a levegõhasználati díj bevezetésérõl

 

Az emberiség, kedves képviselőtársaim, a Jóistentől ajándékba kapta a földet, a vizet, a levegőt és minden egyebet, és amíg Ádám, Éva sugalmazására, nem evett az almából, rendben is ment minden. Mára azonban a földek, a vizek és a levegők nagyrészt elfogytak, ezért további felhasználásuk érdekében a használatukat korlátozni kell.

Hazánk termőföldben és vizekben gazdag, ám levegőben szegény helyen terül el, ezért a levegőhasználati díj bevezetése sürgős és halaszthatatlan. Minél mélyebben fekszik egy terület a tengerszinthez mérve, annál magasabb fölötte a légoszlop. Az Alföldön magasabb, mint az Északi-középhegységben, utóbbi helyen tehát ritkább a levegő. A ritka levegőben a por is ritkább, vagyis egészségesebb, amiért világszerte többet kell fizetni, mint az egészségtelenért. Javaslom, hogy ez nálunk is így legyen.

 

 

Amióta elfoglaltuk a Kárpát-medencét, szomszédaink előszeretettel mérgezik a folyóinkat, a levegőnket pedig elszívják előlünk. Ezért nálunk a levegő drágább, mint másutt. A levegő használatáért, amíg az egyéni légmérők megtervezése és gyártása – magyar szabadalom alapján – meg nem indul, átalánydíjat kell fizetni.

Tudjuk, hogy a nyugdíjasok tüdőkapacitása kisebb, mint az egészséges fiataloké, ők kevesebb levegőt használnak, aminek az átalánydíjban is meg kell jelennie. A hat évnél idősebb, harminc évnél fiatalabb egyének levegőhasználata a legintenzívebb, tehát az ő átalánydíjuk legyen a legmagasabb, amit az állam hitelezzen meg. A törlesztést az első fizetéstől kezdve a bérből, ennek híján közmunkával, ennek hiányában katonai szolgálattal kell törleszteni harminc évig.

Értékes oxigént lélegzünk be, és káros széndioxidot lélegzünk ki, a kilégzéssel tovább rongálva mindannyiunk közös levegőjét, és emelve a globális felmelegedést. Akik beiratkoznak a kilégzést csillapító, államilag szervezett jógatanfolyamra, amelynek díja kedvezményesen 40.000 Ft + áfa per hó, azoknak az átalánydíja csökkenthető. Akik sikeres légzővizsga révén oklevelet szereznek a kilégzésük legalább 50%-ra való mérsékléséről, az átalánydíj felét fizetik. A kilégzés teljes elmaradása az átalánydíj törléséhez vezet; az ilyen magyar emberek a levegőhöz ingyen jutnak hozzá.

 

 

Az egyéni be- és kilégzésmérők sorozatgyártásával az átalánydíj helyébe végleges szabályozás lép érvénybe. Ezek a légzésmérők a nap 24 órájában szünet nélkül fognak mérni, a méretük nem lesz nagyobb egy digitális hallókészülék átlagméreténél, és ugyanúgy a hallójáratba – a legbiztosabb rejtekhelyre – kell majd őket behelyezni. Akinek a hallójárata sérült vagy hiányzik, hatósági engedéllyel más testi rést is használhat e célból. A légzésmérők hitelesítését és évi leolvasását állami cég végzi. Amennyiben az év végi leolvasáskor túlfogyasztás jelentkezik, a személyes átalánydíj megfelelő emelésére kerül sor. A díj megállapítása ellen a leolvasó cégnél lehet fellebbezni, a másodfokú határozatot a felállítandó Levegőhasználati Döntőbizottság hozza meg.

A légzésmérő elvesztése a légzésre való jogosultság elvesztésével jár. A légzésmérők kiosztásakor a magyar állampolgárok az új szabályokról felvilágosító egységcsomagot fognak kapni. A légzésmérőket és az egységcsomagot a körzeti légóparancsnokságokon lehet majd igényelni és felvenni, ezek email-címéről a magyar állampolgárok időben kapnak értesítést.

Dum spiro, spero, tartja a közmondás, magyarul: míg lélegzem, remélek. Aki a lélegzést mégis abba kívánja hagyni, és erről írásban nyilatkozik, az a légzésmérőt szintén megkapja ugyan, és az érte lerovandó vételárat szintén köteles befizetni, de a készüléket azonnal visszaadhatja, és a vételár 80%-át készpénzben visszakapja.

A légzésmérő árának állami támogatásáért a felállítandó Légzésügyi Hivatalhoz lehet majd folyamodni, amelynek email-címét a magyar állampolgárok meg fogják kapni. A Légzésügyi Hivatal a Levegőhasználati Döntőbizottság fennhatósága alatt, miniszteriális keretek között fog működni.

Az egyéni spirométerek megtervezésére, gyártására és terítésére a Légzésügyi Hivatal záros határidőn belül közbeszerzési pályázatot fog kiírni. Amíg az egyéni spirométerek kiosztása meg nem történik, mindenki kénytelen úgy lélegezni összevissza, mint eddig, de az átalánydíjat egy évre előre köteles befizetni. Az első befizetési határidőről és a díj összegéről a Parlament legközelebbi ülésszaka dönt.

Kérem képviselőtársaimat, hogy javaslatomat támogatni szíveskedjenek.

 

 

 

Lakosságcsere a mobilitás elõsegítése érdekében, javaslat

 

Történelmünkben nem ismeretlen fogalom a lakosságcsere. Az eddigi lakosságcserék (a tatárok elől menekülő jászok és kunok befogadása, a tö­rökök elől menekülő szerbek letelepítése, a svábok befogadása, majd a XX. század közepén a Galíciából beszivárgó izraelita, valamint a sváb származású állampolgárok kiszállítása, majd 1945 után a szlovák és magyar lakosság kicserélése) határon túli területek bevonásával történt. Mostani javaslatunk határon belüli területeket érint, ezért külpolitikai következményekkel nem jár, Brüsszel és az ENSZ nem szólhat bele, kormányunk szabad kezet élvez.

A lakosság mobilitása a nemzetgazdaság fejlődésének záloga, az elmaradott régiók felemelésének feltétele, az ipartelepítés és a mezőgazdaság egyensúlyának szabályzója, a belső piac növekedésének alapköve. Ezért azt javasoljuk, hogy a Kormány a mobilitást belső lakosságcserével oldja meg.

A legegyszerűbb a Dunántúl lakosságát az Alföldre, az Alföld lakosságát a Dunántúlra, Buda lakosságát Pestre, Pest lakosságát pedig Budára telepíteni. Az ingó és ingatlanvagyont a költözendők nem vinnék magukkal, az új szálláson úgyis megkapnak mindent. Az áttelepítést a lakosság erőszakkerülő meggyőzésével célszerű végrehajtani. A költöztetés előtt a karhatalom létszámát a negyvenszeresére célszerű emelni, hogy a költözésben mind a hadsereg, mind a rendőrség, mind a határőrség, mind az önkéntes segéderők a tanácsaikkal, és fizikailag is segíteni tudjanak. A költözendők mintegy harmada utazna közösségi közlekedéssel, a többiek gyalogosan vagy kerékpáron tennék meg a maximum 300 kilométeres, minimum két kilométeres távot régi lakhelyüktől az új lakhelyükig. A költözendők dolgát rendkívüli módon megkönnyíti, hogy új lakhelyén mindenki a készbe költözhet be. Ennek érdekében a lakhelyek (házak, lakások, szobák, fészerek, sufnik) összeírását és államosítását időben el kell végezni, az ingóságokat listára kell vezetni, és hatóságilag le kell pecsételni. Az ingóságok őrzését az önkéntes segéderők biztosítják, a helyi kormányhivatal az önként jelentkezőket karszalaggal, mozgó ülőkével, valamint egy napi élelemmel látja el. Az ingóságok civil fényképezését nem kell megtiltani, de per esetén csak a hivatalos személyek által készített felvételek használhatók fel.

Új lakhelyükön a magyar emberek azonnal be tudnak illeszkedni, mivel a szakemberek velük együtt költöznek az egyik helyről a másikra. A polgármesterek és egyéb önkormányzati tisztségviselők nem költöznek el a többi magyar emberrel, hanem – helyismeretüket hasznosítandó, és az egészségtelen összefonódások elkerülése érdekében – a régi választókerületükben, városuk adott kerületében, falvukban, tanyájukon vagy egyéb területükön maradnak. Ugyanez érvényes a még hazánkban maradt orvosokra, valamint a karhatalom helyi képviselőire. Magyarán: a háziorvosát, a házipolgármesterét és a házirendőrét senki sem viheti magával.

 

 

Az új lakhely kijelölését az e célból kinevezett Főbizottság végzi. A Főbizottságnak törekednie kell arra, hogy a magyar embereket semmiféle kár ne érje, és előző lakhelyük minőségének megfelelő, vagy annak minőségénél a tízes listán maximum csak 7 ponttal kedvezőtlenebb besorolású új lakhelyet kapjanak. A nem magyar emberekre a lakosságcsere nem vonatkozik, az ő számukra a Kormány ideiglenes, komfortos kényszerlakhelyet jelöl ki határozott vagy határozatlan időre. A Főbizottság döntése ellen fellebbezni a Főbizottsághoz lehet. Jogvita esetén a Főbizottság dönt.

A költözés során a családokat nem szabad szétszakítani, de ha mégis kis mértékű kavarodás áll be, a gyermekek, az általános iskolások, a nők és az idősek ellátása, sebeik bekötözése, fejük fölé sátortető emelése vagy esernyő tartása kötelező állami feladatnak minősül, és végrehajtásáról a karhatalom gondoskodik. A csecsemők számára a karhatalom anyatejet és tápszert, a nyugdíjasok számára pedig kiszáradás elleni infúziót és műfogsort előre készletez.

A vándorlás közben várható fokozott természetes elhullás ellensúlyozását a tábori körülmények között elkerülhetetlen szabadabb életvitel, az egymást korábban nem ismerő egyedek között kialakuló vonzás fogja biztosítani. A beltenyészet kialakulásának veszélye minimálisra csökken, ami fölösleges kórházi beruházásoktól mentesíti az államot.

Az ismeretlen apától származó gyermek szülőanyja a gyermek tizennyolc éves koráig kapjon minimálbért, valamint bekeretezett dicsérő oklevelet. A leányanyákkal házasságra lépő nevelőatyák házasságuk első tizenöt évében a minimálbér hetven százalékára legyenek jogosultak.

Az iparvállalatok nélkülözhetetlen szakmunkásai eredeti lakhelyükön maradhatnak addig, amíg a megfelelő képzettségű új dolgozókat kiképzik, ha a költözés alóli mentességet a vállalat kéri. A kérelmet benyújtani jogosult vállalatok listáját a belügyminiszter és az ipari miniszter javaslatára a Kormány hagyja jóvá. A szakmunkásoknak a családtagjaiktól való távollétért állami pótlék nem jár.

A lakosságcsere útvonalai azonosak az egy és két számjegyű utakkal. A vándorló magyar emberek ellátása céljából minden 5 kilométeren gulyáságyút kell felállítani, minden második kilométeren víz- és kétszersült, 30 kilométerenként pedig lekvár és házipálinka vételezhető.

Az átmeneti táborhelyeken hivatásos és amatőr regélők, népi zenekarok és népi táncegyüttesek adnak műsort, a tábortűz köré gyűlő magyarok lelkét felderítik, őket megénekeltetik és megtáncoltatják. A vándorló életmódra visszatért magyaroknak a vadon élő szürkemarha hajtását és részükre a hajdú megszólítást engedélyezni kell. Öt kilométerenként nagy méretű kivetítők állítandók híradás és meccsközvetítés céljából, minden tizenkét kilométeren műfüves kispályás futballpálya létesítendő. A labdákat és stoplis cipőket őrző, valamint az élelmiszerjegyek kiosztására feljogosított szertáros a pálya méretétől és jellegétől függően békeidőben civilként, lakosságcsere idején főhadnagyként, századosként vagy őrnagyként szolgál. Az éjszakai szállásként szolgáló stadionok őrségének parancsnoka a haderő hivatásos tisztje. A stadionok este 10 óra és reggel hat óra között zárva tartandók.

 

 

A lakosságcserének jóval nagyobb a haszna, mint a kára. A negatívumok között a termelés, a szállítás és az oktatás esetleges akadozását említhetjük. Az egyik börtönből a másikba szállított rabok szökdösése a vándorlás alatt kivédhetetlen. Ezt az előre látható jelenséget spontán amnesztiának tekinthetjük, amelynek révén az életrevalóbb rabok visszailleszkednek a szabad társadalom életébe, a drága börtönellátást csak az élhetetlen gyengék fogják igénybe venni a továbbiakban, akiknek elegendő a korábbi fejadag felét-harmadát adni, ami az állam költségeit jelentősen csökkenti.

A magyarságnak vérében van a pusztai vándorlás, a külterjes állattenyésztés, és csak a Kárpát-medencében talált savóvérű, letelepedett szlávok szoktatták rá eleinket a röghöz kötött élethez. Most alkalom nyílik arra, hogy a régi nomád virtushoz a magyarság szabadon, saját elhatározásából végre visszatérjen.

A néhány napos vagy néhány hetes, olykor pár hónapos vándorlás alatt az elismert vallások papjai, lelkészei és rabbijai az út mellett eleve megtalálható dombokon, vagy a sík vidéken e célból emelt mesterséges kiemelkedéseken szabadtéri misék formájában teljesítik hivatásukat, és felelnek meg a magyar nép hitbéli igényeinek. A pogány vallások hívei a maguk rítusait szintén ezeken a dombokon élhetik meg, a keresztény szertartások előtt vagy után, esetenként a szünetében, néha pedig, többségi kívánságra, összevonva.

A költözés előnye, hogy társadalmi mobilitást ösztönzi, a magyar emberek alkotó energiáit huzamos ideig leköti, fantáziájukat élénkíti, jövőbe vetett reménykedésüket erősíti, ezáltal az évezredes magyar átkot, a néptől idegen, kívülről diktált pesszimizmust kiiktatja. Sose feledjük a népköltészeti ihletésű szép magyar siratóének jó tanácsát: „derűs néplélekkel könnyű a haladás!”

Kategória: Archívum  |  Rovat: (2000 leütés)  |  Típus: -

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Please type the characters of this captcha image in the input box

A kommenteléshez kérjük gépelje be a fenti képen látottakat! Ellenkező esetben elveszik kommentje.