Egy New York-i lelkész Aczélnál

 

A Történeti Hivatalban található, Zilahy Lajosra vonatkozó iratok között olvasható az alábbi, Hamza Andrással foglalkozó két feljegyzés. Hamza református lelkész és kisgazdapárti politikus volt, aki a koalíciós években pártjának ifjúsági lapját, a Független Ifjúságot szerkesztette. 1948-ban külföldre menekült. Elõször Svájcban élt, majd az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. 1961 és 1972 között New Yorkban a Madison Avenue presbiteriánus egyházának adminisztrátoraként tevékenykedett. Az 1920-ban Seregélyesen született Hamza – a születési helynek jelentõsége van az egyik dokumentumban – közvetítõ szerepet vállalt Kovács Imre és Zilahy Lajos, valamint a magyarországi állampárti kultúrairányítók között. A két irat bizonyítja, hogy Aczél György véleménye már 1963-ban meghatározó volt a kényesebb kulturális és ideológiai ügyekben, valamint rávilágít arra – ha hinni lehet a feljegyzés megfogalmazójának –, hogy a második világháborút követõ években emigráltakat hazalátogatásukkor meglepte az a fejlõdés, amelyet Magyarországon csaknem másfél évtized elteltével tapasztaltak.

A hatalom képviselõinek és az emigránsok megbízottainak tapogatózásai a Belügyminisztériumon, pontosabban a politikai rendõrségen keresztül folytak, ezért is kerülhettek ezek az iratok a Történeti Hivatalba.

Standeisky Éva

MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE

BIZALMAS!

49.469/1963.Készült: 3 pld.

Kom/Vné1 pld. Puja F. et.

l pld. Referatura

1 pld. MVSZ.
FELJEGYZÉS

Rev. HAMZA András ügyében
Recv. Hamza András new yorki lakos, jelenleg a Magyarok Világszövetsége vendégeként Budapesten tartózkodik. Mai napon a vele folytatott elsõ beszélgetés alkalmával kérte, tegyük lehetõvé, hogy Kállai Gyula elvtárs fogadja õt. Közölte, hogy New Yorkból való elutazása elõtt beszélgetett Kovács Imrével és Zilahy Lajossal, akik jövõ évre, az ott tartandó Penn Club közgyûlésre Magyarországra szándékoznak utazni. Õk kérték, hogy ha mód van rá, próbáljon Kállai elvtárssal beszélni és kikérni véleményét, hogy ez alkalommal nyugodtan beutazhatnak-e. A másik téma, amirõl beszélgetni kíván: az a lehetõség, hogy dialógus kezdõdjék a külföldön és az itthon élõ magyar írók között. E vonatkozásban is szeretné tolmácsolni Kovács Imre, Zilahy Lajos és más kint élõ magyar emigráns író véleményét.

Megjegyezzük, hogy Hamza András a washingtoni követségünk több éve ismert társadalmi kapcsolata, magyar református és egyéb körökben befolyásos személy. Szamosközi István református püspök közelmúltbeli amerikai útjának kezdeményezõje és legfõbb segítõje volt.

Javasoljuk, hogy itt-tartózkodása alatt (szept. 17–29-ig) valamely kulturális állami vezetõ fogadja nevezettet.
Budapest, 1963. szeptember 17.
Készült: 1 pld.

 

FELJEGYZÉS

Hamza András /USA ügyében
Rev. Hamza András vendégünkkel folytatott elsõ beszélgetés alkalmával Hamza kérte, hogy segítsünk egy felsõbb kulturális vezetõvel való találkozásban. Név szerint Kállai Gyulát említette meg. A Külügyminisztériumhoz eljuttatott kérés alapján Aczél György elvtárs, a mûvelõdésügyi miniszter I. helyettese szeptember 25-én fogadta Hamzát. Aczél elvtárs kérésére a beszélgetésen én is jelen voltam.

A beszélgetés lefolyásáról az alábbi fontosabb részleteket kívánom megemlíteni:

Hamza a beszélgetés elsõ részében nagy lelkesedéssel beszélt az itteni élményeirõl. Részletesen szólt a seregélyesi, kecskeméti, ceglédi útjáról. Példákat mondott helyi tapasztalatairól, az Egyház és állam kapcsolatát illetõen. Seregélyesen az ottani gyengébb termelõszövetkezet eredményeit is jónak tartotta, ami azért is mély benyomást gyakorolt rá, mert a község minden lakóját szinte személyesen ismeri.

A beszélgetés második részében elmondta, hogy közvetlenül eljövetele elõtt Zilahy lakásában, ahol Kovács Imre is ott volt, hármasban beszélgetést folytattak. A beszélgetés során Kovács Imre és Zilahy kérték õt, hogy felelõs állami tényezõtõl kérdezze meg; nyugodtan bejöhetnek-e Magyarországra a jövõ évben tartandó Pen Klub végrehajtó bizottsága budapesti ülésére és az ülés befejeztével szabadon kimehetnek-e. Aczél elvtárs úgy tett, mintha a kérdésrõl elõtte hallott volna és a következõket válaszolta: szerinte Kovács Imre és Zilahy Lajos nem esnek egyenlõ elbírálás alá. Zilahy egy író, jó író, aki sohasem tett olyat hazánk ellen, ami miatt bármitõl is tartania kellene. Õt nagy szeretettel fogadnánk itthon, akár vendégül is látnánk. Kovács Imre egy tekintélyes idõn át önmagához lett hûtlen és több olyan írása jelent meg, amely szülõhazája ellen irányult. Természetesen – mondta Aczél elvtárs – Kovács Imre is nyugodtan beutazhat, meg lehet gyõzõdve róla, hogy itthon semmi bántódása nem lesz és tartózkodási engedélye lejártakor elhagyhatja az országot. Tehát jöjjenek mindketten ami annál is inkább természetes, mert õket mint a Pen Klub végrehajtó bizottságának tagjait Sõtér István az elmúlt VB ülésen meghívta Magyarországra, amikor kijelentette, hogy az itt tartandó ülésen diszkrimináció nélkül minden VB-tag részt vehet. Az említettekhez Aczél elvtárs még hozzátette, hogy amennyiben ez megnyugtatóbb lenne Hamza számára, õ megtanácskozná még illetékesekkel és itt-tartózkodása alatt még visszatérnek a kérdésre. (Megjegyzem, hogy Aczél elvtárs már másnap megerõsítette a fentieket, amit én közöltem Hamzával.)

A továbbiakban Hamza megemlítette, hogy közvetlen eljövetele elõtt Californiából felhívta õt telefonon Kannás Alajos költõ, akinek rendszeresen szoktak versei megjelenni a kinti Irodalmi Újságban. Kérte Hamzát, hogy amennyiben lehetõség van rá felelõs állami vezetõvel beszélni, kérdezze meg, kaphat-e beutazási engedélyt Magyarországra rákbetegségben szenvedõ édesanyja meglátogatása céljából. Aczél elvtárs megígérte Hamzának, hogy e tekintetben is tájékozódik és a választ megadja. (Tegnapi nap folyán Aczél elvtárs intézkedett, hogy Kannás Alajos részére küldjenek vízumot Washingtonba és rajtam keresztül megüzente Hamzának, hogy Kannás kérelmével mielõbb forduljon washingtoni követségünkhöz.)

Érdemes még megemlíteni, hogy Hamza a beszélgetés során említést tett egy eljövetele elõtti kirándulásról, amelyen több emigráns vezetõ vett részt és nagy viták zajlottak le. E kiránduláson résztvevõket nem nevezte meg, de mint érdekességet megemlítette, hogy három volt magyar katolikus pap is résztvett, akik szinte egyértelmûen kijelentették, hogy a magyar katolikusokra nézve nagy szerencsétlenséget jelent Mindszenty korlátoltsága és makacssága.

A mintegy másfél órát tartó beszélgetés jó hangulatban zajlott le, Hamza a legtöbb kérdésben kénytelen volt egyetérteni Aczél elvtárssal. Érezhetõ volt, hogy bár az itthon látott eredmények hatására lelkesedik, de igyekszik bizonyos kérdésekben elhatárolni magát a mi álláspontunktól. Olyan kijelentések pl., hogy ismerjük el; a mostani eredmények csak 1956 óta voltak lehetségesek, vagy az, hogy õ úgy látja a középkáderek nem minden esetben hajtják végre következetesen a felsõ párt és állami utasításokat, azokat idõnként elferdíti, arra utaltak, hogy Hamza már gondolt arra, hogy visszamenetele után elvbarátainak arról be is kell számolnia; hogyan mondta meg véleményét Aczél Györgynek. Aczél elvtárssal folytatott beszélgetés után még mintegy egy óra hosszat beszélgettünk arról, hogy hogyan lehetne segítségünkre az Egyesült Államokban folytatandó magyar kulturális munkában. E beszélgetés során szóba került a magyar film, a könyvterjesztés és az a terve, hogy visszatérte után nemsokkal egy lapot indítson, amely a világban a Magyarországon történõ eseményekkel foglalkozna és rendszeresen közölne magyarországi szépirodalmi termékeket is. Kérte segítségünket, hogy néhány folyóiratot küldjenek rendszeresen részére.

Hamza a tegnapi nap folyamán megállapodott a Rádióval, valamint a Magyar Hírek fõszerkesztõjével, hogy itt tartózkodása idején még a lapban, illetve a Rádióban nyilatkozik.

Összefoglalva: megállapítható, hogy Hamza itteni látogatása hasznosnak bizonyult, az itthon látottak kétségtelenül mély benyomást tesznek rá, alapot adnak a kinti szorosabb társadalmi kapcsolatra. Több jel azt mutatja, hogy részben Szamosközi látogatásával kapcsolatos ténykedése, majd az õ ide való meghívása erõsíti abban, hogy eredményesebben dolgozzunk együtt a jövõben. Ez annál is inkább így van, mert az általa képviselt vonal teljes egészében találkozik az amerikai kormánykörök emigrációt illetõ jelenlegi vonalával.
Készült: 1 pld. 3 oldal

Kategória: Archívum  |  Rovat: ÖV ALATT  |  Típus: -

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Please type the characters of this captcha image in the input box

A kommenteléshez kérjük gépelje be a fenti képen látottakat! Ellenkező esetben elveszik kommentje.