Archívum

Archívumunkat folyamatosan bővítjük régebbi számainkkal. A 2012-ig megjelent lapszámok PDF formátumban is elérhetőek.

Összetett keresés az archívumban
Dupla szűrés kapcsoló [ÉS]

Tandori Dezső - UTÓHANG HAMLETNEK

Vezetővers Amit elérintenek: utóhang, Hamletnek. Utóhalk életnek, előhalk halálnak. Előköz, utóköz, már mit sem csaló köz. Kettő közén mégis visszaköszön, intek. Elmentem. Hajó. Vall. egy egész hajóraj, ez óhaj, ez … Folytatás

Tandori Dezső - Versek

A „WEÖRES-100” FELÉ (De valójában százfelé) Csak egzisztencialitást! És nem, hogy semmi mást. A más már mindig máshoz van, s a nem-máshoz már máshogy van. Nem, hogy mondani akarjak, csak hogy akarni, semmi mást. Magamtól … Folytatás

Tandori Dezső - Versek

  KUKK! (Részben koan-)haikuk Bekukkantottam a klinikára? Nem! Ő kukkantott belém. * J. A.; Jékely Élsz és belehalsz. Nem tetszőleges sorrend! Belehalsz, és élsz? * Már, még Utólag is még gyötrő, mi a … Folytatás

"Külsőt nem tartok"

Elhagyott a járásom? Ez nem túlzás. Mert ahogy magam vonszolom, ez nem járás. Kitöredeznek fogaim. De hát jogom van hagyni, halasztódjék a kín, míg be nem lobban. Se időm nem adom ilyen gyötrésre, s aztán hogy számban legyen … Folytatás

Kis szirti lak

Babits-emlék Hová levél kis szirti lak, hová lettél – s hová tevél? Nem ér levél, csak mit kertedbe fú a szél. Fütty és szellők nélkül a fák, „szép híja híjnak”, nem ér el a távirat-szeszély, sekély, … Folytatás

Tandori Dezső - Rilke–Monet

  „Kopnak, értékelődnek át” Kopnak, értékelődnek át, rátérnek a lényegére, szirti lakok és paloták, kitérnek részletébe: mindennek, mi bennük utat talált. Igaz, a kis japán hídon Clemanceau, Monet barátja, és … Folytatás

Tandori Dezső - Versek

Tandori Dezső Duchamp-utánp. Valaha is e földteke kérdései: nem is tudom, hogy érdekelte-e. Elveszett a központozás: egyik nekifutás olyan volt, mint bármelyik letudás. S ha homokóra volt bármi idő: pergés, sután könnyen … Folytatás

Tandori Dezső - ÁLPETŐFIK

  (I) Emlékszoba Addig élek, míg emlékszobám van. Úgy élek ott, mint előszobában. Emlékszobám addig van, míg élek. Amíg az emlékszemrámba férek. Addig nyugság, míg emlékszobámban. Alszom emlékemeletes … Folytatás

Természetes, hogy

Természetes, hogy. Mihez ragaszkodj, ha nem ily igazadhoz. (Igazol: meghoz, s kell ugyanahhoz, ami úgy van: vagy – s elfogy.) Fénybe fény játék, árnyba árny, át: kép. Nem látni földjét, egét. (Mit érintkeznék? Szó szerint: mit … Folytatás

Szeretteim, szöveteim

Szeretteim, fájnak szöveteim. Szöveteim, fájnak szeretteim. Oda-vissza hűtlen követeim, híretek is, mindek, fenn-lenn csak kín. Ki ne fényesedjetek szívemen, nadrág, ha ücsörgök, ülepemen, eljutottam megülepedésre, a többi csak … Folytatás

„A rémálomfogyatkozás”

Ó, személyes! Szem, éjes Nem, hogy a hét sáv, teljes sebességû, nem, hogy jármûvek közt szecska pirosban, nem, hogy mint ragacs hajban tompa fésû, fakérgen reccsen, fél fülem lelobban, s nem, hogy mint itt vér dõlt, amott … Folytatás

Jajkiállítás

Jön a tél, jaj, istenem, jaj, sötét lesz, istenem, pöcsömön nem jön ki pisa, szar nem jön ki seggemen. Mit se tiltakozhatok, mindent már csak fulladok, nincs, hogy élv üdvére lettem, nincs, mit élbõl elhagyok. Nyitja – van, de … Folytatás

Rémálom-versidom

Persze, hogy rémálom volt az életem, mivel aki voltam, az én magam lettem, idegen honban, magamban, jó követem nem voltam, nincs kit megkövetnem sem. Könyveket rámoltam, beléjük nem néztem, egy kisebb halmukat lábamra ejtettem, itthon … Folytatás

A komplex húzódás természete

Nem az, hogy húzódni, elhúzódni. A húzódás testi sérülés, és hogy lelkivé válik, az kevés, az olyan, mint a hírekben: “A rengés 9 embernek került legalább az életébe”. Átfordult jelentés, értsd, nem is minden az élet. Az … Folytatás

Versek

Elnyilvánulás Mint e mai idõn. És mely idõkbe telt, míg ez az idõ elérkezett. És megint annyi csak, hogy: “Nem örökre…” És nem egyetlen, mi van mind “közötte”! Kicsit VAGYOK, kicsit NEM LEHETEK. A félig teli maszkok, mondja … Folytatás

“Eleget okultam, kukultam!”

Kb. Reviczky Gyula, XIX. század vége Világfájdalmas szenvedelmek, a zseni oly túl messzi célja: titeket is csak leszerelnek, átlag a túlság szó karéja, taraja, karaja; a húspult véres vagy revûs állagul dúlt: vagy zsákos … Folytatás

Élve meg

Élve megszűntem. De nem úgy, hogy bármit ez részletezne. Vagy eleve kedve lenne a mondatnak itt Füst Milánig, Szép Ernőig rángani, epekedve egy fél világnyit, mi is nékem “a mások” voltak egyre. Nem érek rá Ivánig. … Folytatás

“Már 2100-ig nem számolok”

Mottó: Már 2100-ig nem számolok Nem a vész tört ki. Nem vérfagylaló kéz, mely történelmi poézist lapozna. Fagylaltot nyújtana úgy közelebbrõl, mint egy költõ nemrég, epéje foglya, hite szerint gúnyra jogos a jó rész, mely mit … Folytatás

Helyzetgyalog

– Dalok – I. A 21. század Rilkéje Körülkeríted egy Presco-szatyorral, mi leng kötélen künn házad körül, kosztrikó, melynek a porszél örül, alsónadrág, beleragadt szarokkal, zsebkendõk, sálak, sapkák, bármi okkal épp ama … Folytatás

A 19. század költõje

Nem azt jelenti ez: “már nem szeretlek”, csak kékebb nálad a magnézium! Nem azt, hogy “nincs mit mondanom”, veszettebb króm s karnitin, mit kedvem, ha megun, leszek még elhagyottabb s elveszettebb. Mentem történetest hazafelé. Nem … Folytatás

Az egész Napnak

Az egész napnak el kell múlnia, a Napnak újra föl kell kelnie, hogy megint ne tudjam, merre, hova, miért, mi ellenében és mire. Délelőtt tíz óra. Ha akarom, véget ért e napom, vagy ha fárdalmaitól pihenten, mert hajnali háromkor … Folytatás

Paul-Klee-Háztartásbeli

 (2004. III. 15., hajnal) Hát megtértél (Párizsba, Londonba, Moszkvába) Bernbe, James-Anton Paulovics, bátyuska, fordulat: senkinek sem ártó, neked lesz megint egy sor nehézséged, ha sikerül álmodban megszabadulni a … Folytatás

Botanikumok s mineráliák

                                     Egy Goethe-kisember monológ A kerti lak.             Még hagyján. Már oszlopcsarnokos.             kriptaszerű, fehér, hátra úgy… pajtahosszú … Folytatás

"De ez is hamis képet ad..."

Két pont marad csupán, el, csak két pont marad,             a többiben a kezdet pontos, akár a vég.             Kihúzkodják a két láb megannyi visszerét, és nem érzel utána komoly fájdalmakat; és este … Folytatás

Hol élsz te?

Egy készülõ esszéregény címörvén Jó, lehet, hogy csak visszakapod, és akkor nem szóltál, azt, hogy akkor hát hogyan is mondd el, s kinek mondd, ezt is azonnal abbahagyod. De mi van ily rendje a sivár kuszaságnak és annak, ami … Folytatás

GENOVESE, JEANS

  El innen! M.o.! És ha Genovába. Itt. Egy nap, délután, ott is délután, láttam Genova filmjét, Genova: egy fél csoda, másik felén a világ van, té s tova, turisztika sem volt e sötét film, nem sötét város – volt a jelszó … Folytatás

Éves bontás

MyCSSMenu Save Document