1.

Nemzetünk érdeke e pillanatban ugyanúgy, mint a jövőben is ott van, ahonnan a dicsőséges ezeréves cseh múlt ered: a kemény cseh talajvalóságban. Itt, a cseh élettérben, német szomszédainktól körülvéve, kikkel békében élünk és viselünk együtt jót és rosszat, kikkel együtt a múltban oly gyakran akár saját vérünk árán is megvédtük közös kultúránkat – itt van a mi hazánk. Mi nem menekültünk el sem Londonba, mint Beneš úr, sem Moszkvába, mint Gottwald úr. Kitartottunk és ki is fogunk tartani. Erős német szomszédunk védelme alatt nemcsak nemzeti kultúránkat és szociális vívmányaink színvonalát tartjuk meg, de a cseh nemzet lényegének egészét is.

(K. Werner: „Nedělní list”, 1943. február 7.)

2.

A német nép és birodalom csak azt kívánja tőlünk, hogy végre észhez térjünk és teljesítsük kötelességünket, melyet az Európával való történelmi szolidaritás kíván tőlünk. A németek nem azt akarják, hogy szeressük őket, hanem hogy mint sorsukban osztozó európaiak hideg fejjel és minden erőnkkel – mellyel kapcsolatban nincsenek kétségeik – kiálljunk az ellen a bolsevik és zsidókapitalista fenyegetés ellen, amely Európára ront és meg akarja semmisíteni őket, csakúgy mint minket is. Ez a helyzet és nem más e mostani kemény időben.

(Fr. J. Prokop: „České slovo”, 1943. február 7.)

3.

Vagy megfeszítjük erőinket a legmagasabb elképzelhető fokig, hogy nekünk rendelt feladatunk és erőink szerint részt vegyünk a bolsevik fenyegetés teljes megsemmisítésében, vagy pedig Európa többi részével együtt elpusztulunk a bolsevik szörnyűség lángjaiban és vérözönében. Mindenki számára, akinek fontos gyermekei jövője, az út világos: harc és munka, abszolút erőfeszítés egészen a gyilkos zsidó bolsevizmus teljes elpusztításáig.

(J. Šindelář: „A-Zet”, 1943. február 9.)

FORDÍTOTTA TEMPFLI PÉTER