…a szentül rendeltetett könyvvizsgálat, a censura, az az egy foganatos mód, hathatós eszköz, melly a határtalan szabadságot, e képtelenséget, ezen elóltójit, elpusztítójit, gyilkosit az emberi, a nemzeti szabadságnak, megállíthatja, megronthatja. Enélkül nincs az a szent törvény, melly a polgárokat sze­mér­metessekké, tisztességessekké, igazságszeretőkké tehesse tökéletessen, és így őket egyességben, társasági életben megtarthassa. A határtalan sajtószabadság nem esmér semmi szemérmet, semmi illendőséget, becsületet, semmi igazságot; mindezek ellen kész az kikelni; mérges fullánkja sért mindent, akibe csak azt bebocsájthatja. Veszedelmesebb ez minden vérengző csatáknál, háborúknál, minden titkos összveesküvéseknél, mellyek csak egy kis zenebonáskodó csoportnak szoktak, közönségessen könnyen elárúlható, kitapogatható, nem mindenkor elsülhető, és azért nem is annyira, mint a sajtószabadság, kártékony, veszedelmes szövevénnyei lenni. A sajtószabadság az egész világot a közszabadság ellen fegyverbe öltözteti. Nem kémél ez meg semmi világi, semmi egyházi hatalmasságot. Ezeket ostromolja az legdühössebben. Miért is, érdemes bölcs hazafiak! Nem látjuk-é: melly szükséges és hasznos tovább is a censura intézete dicső hazánkban? Védangyala ez a magyar szabadságnak; ennek szolgált ez eddig is, és ennek ajánlja ezentúl is kész hazafiúi buzgó szíves szolgálatját. Éppen nem ejt ez csak legkisebb sebet is a magyarok szabadságán; hanem inkább az után lát teljes szorgalommal, hogy semmi vakmerő orcátlanság azt meg ne sértse. Nem a censura, nem, hanem a határtalan sajtószabadság ólálkodik a magyar nemzet szabadságának vesztére.

Rozsnyó, 1831