Győri László – Versek

 

A LÉTRA

Amikor végre lakáshoz jutottál,
fölnéztél a mennyezetre,
a pókhálót hogy szeded le,
és létra híján ott maradt a pókszál.

És vettél akkor egy négyfokú létrát,
fölnéztél a mennyezetre,
mintha Isten közeledne,
úgy érintetted ujjal a tapétát.

Habár meghitt a házgyári lakások
beltere, te elcserélted,
mert a lelked nagyra nézett,
s vásároltál egy másik magasságot.

Az életedbe szépen belesétált
egy mennyei, nagy magas fal.
Fölnéztél rá, jaj, Uram, jaj,
s vettél hozzá egy új, nyolcfokú létrát.

Egy angyal nézett rád a mennyezetről,
s te, mintha észre se vennéd
a lajtorja meredekjét,
mert futotta még igyekezetedből,

birokra keltél, háromszor is, Jákob.
Megküzdöttél a falakkal,
ahogy Jákobbal az angyal,
és nem óhajtasz újabb magasságot.

Ha Isten ujjhegye Ádám ujjhegyével
csak egyetlen egyszer összeér,
nem kell többfokú földi cél,
a nyúlánk iszony már csak példaképp kell.

Eléred Istent, ha egyszer eléred
magad, az Isten ujjhegyét,
és meg lesz teremtve a lét
elérni hozzád a lét eszközének.

 

TEMETÉS

– A többi már nem az én dolgom –
fordult a másik oldalára
lent a koporsóban.
És mi lábunkat váltogattuk,
fordultunk a fény másik oldalára
a túl hosszú gyászbeszéd közben,
persze, még előtte jóval,
mert akkor már csak a rögvetés
ceremóniája suhintott
újabb meg újabb göröngyöt,
hogy azzal végleg eltemessük.
Ezután nehéz lesz énekelni
himnuszt, kétértelmű dalt,
mert hiába fordult a másik oldalára,
figyelte dolgunkat, mindjárt a legelsőt,
a búcsúéneket.
És mi szívből, most már nélküle.
Tétován oszoltunk szét,
s vegyültünk össze ismét,
kevesek,
dolgát eleve meguntak,
fölhajtani árva poharunkat.

 

HOLLÓTŐGY

Madártej. Hollótőgy. Lombviszály.
Vakondszárny. Síktető. űrapály.
Éneklő fék. Csikorgó madár.
Jó átok. Rossz kincs. Tört szabály.
Létbüntetés. Elítélt halál.
Szabad rab. És ellentétetek
annak, ami vagytok, bármi is,
páratlanok, torzók, részletek,
kontrasztok és oppozíciók,
szeptember, június, április,
a teljes év adja ki a jót.
Hóesésben jobb a napsütés,
hollótőgyet csöcsörészni, és
az az üdv: a kiegészülés.
Holló károg? A tőgy jól tejel?
Hollóbimbón károgjon a tej!

Kategória: Archívum  |  Rovat: -  |  Típus: Vers

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Please type the characters of this captcha image in the input box

A kommenteléshez kérjük gépelje be a fenti képen látottakat! Ellenkező esetben elveszik kommentje.