Dévai Lilla – Versek

SAJÁT HANG

mintha anélkül a hangja se lenne saját
rátekeredne a bőrre a szóval ezért
szóval ezért visel inkább porhavat arcán
míg levegőt vesz a púdere úgy keni szét
arca csorog be a szájba a fátyol alól
szemről-szemre pereg le a szemben ezerszer
kotta-gyanánt betanult keretek sora hol
függönyön ablak a máshol ahogy beleder-
med lazul a plafonon rekedő levegő
légszomj kúszik a nyelvre alig fut a szóból
torkon akad valahány keze közt kieső
tárgy idejét eleresztik igék mutatók
ujjai mérik a percet amíg beborul
és a fölé feszülő zaj az utca alább-
hagyja elengedi szélein elszakad úgy
pöndörödik fel a szoknya a város opál
mintha helyette a táblaüveg lebeg a
hangja utána az aszfalt

LÓHALÁL

lassú víz párolog
hínárban csak gyalog
a lóhalál ha két lovon
úgy jár nem mozog
hiába mondom mondom
ide más nem forog
csillag csak a homlokon
a lóhalál a két lovon
hínárt jár ha itatok
lassú vízzel homokot
szőrmentén elpárolog
a lóhalál a lovakon
hínárt áll nem mozog
lápon taposómalom
két parttalan mondatom
hiába mondom mondom
ide felém forduljon
a lóhalál a lovakon
meg nem áll úgy mozog
lassú vízből kihallod
a lóhalál ha partot mos
hínár ül a homlokon
egyszerre a két lovon
lassú víz hagyom hagyom

ARIADNÉ KERESZTSZEMES

Ott van például az öregedő
bőr. Indulj ki abból mint
alaprajzból. Mit mondjak még?
hogy körülírjam, térkép kell
minden keringéshez. Indulj
el tetszőleges pályán, és nézz
a lábad mögé. Figyeld meg jól
az ikrákig felfeslő szövetet.
Lépteid nyomán a kidagadó –
visszahúzódó ereket, ahol
a talaj agyagos, csatornák
futnak. Fűzd hozzá azt is,
hogy a felszín elég gyorsan
változik. Az időtől a beton
majd ráncolódik vagy felreped,
ne húzd a szádat, nem fog fájni
egyik sem. De számolj vele, mert
enélkül még soha nem sikerült
senkinek kijutnia innen. Ha
nem hiszed, hirtelen máshogy
pereg, és úgy kezdenek sorjázni
lefelé a szemek, hogy könnyen
belegabalyodsz. Csak nyugodtan,
szépen, egy sima, egy fordított,
kövesd a pókokat. A háló úgyis
homlokra tapad, ne is törődj
mással, mint a faktúrákkal.
Tudod, az emlékek sormintája
végül ráhúzódik az arcra. Ha
elég éles leszel, ki tudod majd
olvasni a korallzátonyt is, amit
még tegnap haraptam a nyak-
szirtedbe. Innen már egyszerű,
a vargabetűt ismered. Eligazít
a testben, és hogy magadat
kívül helyezd, körülírja a teret.
Most indulj, mint tű fokán
a karaván, úgy haladj. Figyelj,
el ne veszítsd a fonalat.

SZÁLIRÁNY

Amíg lezuhanyzott vagy fogat mosott,
megint csak a rókát néztem a falon,
főleg a fehér és vörös szőrt, hogy milyen
egyértelműen fehér és vörös, pedig.
Mikor közelebbről, látszott rajta, hogy
még ez sem ilyen egyszerű. Kettőt előre,
hármat vissza, a mutatók már mióta
ismerem ezt a konyhát, megálltak félúton,
nem tudom, mennyi lehetett, amíg így.
Hármat előre, kettőt hátra, a vonásait
figyeltem, közelről mint játszik bele
minden, aminek távolról sincs köze,
a fehérbe és a vörösbe, hogy aztán.
Hitelesen festeni, arra gondoltam,
ebből van még mit tanulni, és a hangyák
vonulását kezdtem fejtegetni, mikor
visszaért és rám oltotta a villanyt.
Itt kellett volna megállnom, ahol.
Olajból félúton a hangyák is, amíg.
Föl-alá járt bennem, kettőt előre,
hármat vissza, próbáltam úgy venni
át újra minden apró rohadt foltot és
részletet rajta, hogy majd ne legyen feltűnő.
Ha hátat fordítok, van még mit tanulni
ebből, mindegy honnan nézzük. A fehér
előbb volt, mint a vörös, legalábbis majdnem.
Biztos, hogy ennek nincs értelme, próbáltam
kinyögni végre. Hitelesen, erőlködés nélkül,
és az egésznek olyan hangja volt, mintha
a vásznat, pedig csak engem súrolt a haja, ahogy.
Bólintott, pedig ez közel nem olyan egyszerű,
haladni tovább, mi se történt volna, kettőt
és megint hármat hátra a hangyák útvonalán,
addig járni, míg tovább érsz. A takarón, egész
odáig, ahol tisztán kivehető, mint szálazódik.
Egyikből a másik, ahogy hordják szét
a testből az emlékezés szabályos körvonalait.

Kategória: Archívum  |  Rovat: -  |  Típus: Vers

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Please type the characters of this captcha image in the input box

A kommenteléshez kérjük gépelje be a fenti képen látottakat! Ellenkező esetben elveszik kommentje.