Czinege Ádám Balázs: Versek

TO DO-LIST

 

üres szemekkel meredni a semmibe

pénzt elfelezni, elszámolni

bútorokat lemérni centire pontosan

méreteket lejegyezni

sírni eleget, nem túl sokat, nem akárhol és nem akármikor

tanmenetet írni

civilizáltan egyezkedni a használati tárgyakról

nagylelkűnek lenni és önzőnek lenni

haragudni

addig rázni téged, amíg ki nem fogy a szufla

de csak gondolatban

bűntudatot érezni a gondolatokért

tanítani úgy, mintha mi sem történt volna

finoman, épphogy láttatni, hogy történt valami

adóügyeket, szerződéseket intézni

számlákat kifizetni

rimánkodni neked, hogy csináljuk vissza az egészet

de csak gondolatban

szégyent érezni a gondolatokért

tornázni, néha elmulasztani a tornát

aludni

nyitott szemmel bámulni az éjszakába

zokogva telefonálni

enni akkor is, amikor nincs étvágyam

fordítani és halogatni a fordítást

órára készülni és halogatni a készülést

sétálni

számolni a költségeket szigorúan

de titokban engedékenyen

barátokkal beszélgetni

üldögélni riadt, ünnepélyes csendben

meztelen gyűrűsujjhoz érni

összerándulni

elveszíteni a valóságot

egyáltalán nem érteni az egészet

egyáltalán nem érteni semmit

 

teljesítményem hullámzó

haladásom értelmezhetetlen

munkamorálom a béka segge alatt

ebből nem lesz hónap dolgozója-díj

 

centiről-centire

rúgkapálva visítva csípve harapva

kaparom át magam a volt és lesz közti

túlságosan szűk túlságosan hosszú

fullasztó hasadékokon

 

tőled el

tőled el

tőled messze el

 

ahová még a dögmadár sem jár

 

 

 

 

SELEJTEZŐ

 

                       előtanulmány karácsonyra

 

Válásunk napján a volt szerelmesem

a következőktől szabadult meg velem:

 

két arany karikagyűrű

két mázas teásbögre

két szék a konyhaasztal mellett

két madárka az esküvői meghívón

két íróasztal egymással szemben

két porcelán macskafigura

két név a postaládán

két párna egymáshoz bújva

 

meg az a csíz, az a kurva csíz,

a sok-sok csupasz körtefa,

körtefának ágboga

a szájból eltűnt kovász-íz

fűszerőrlő illata

 

kihullanak a réseken

a két arany karikagyűrű

a lét bőrén lett repedéseken

a két név a postaládán

fundamentumom hasadékain

a két porcelán macskafigura

magukkal sodorják maradékaim

a két párna egymáshoz bújva

 

és a csíz, a döglött csíz,

a sok elkorhadt körtefa,

válásunk napján a volt szerelmesem

ezekkel együtt ment tova.

 

Kategória: Archívum  |  Rovat: (2000 leütés)  |  Típus: -

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Please type the characters of this captcha image in the input box

A kommenteléshez kérjük gépelje be a fenti képen látottakat! Ellenkező esetben elveszik kommentje.