Szégyenkeltés és stigmatizáció a tuberkulózis elleni kampányban Egy betegség mibenléte jóval több a patológiás folyamatoknál: jelentése függ az érintett emberi szereplőktől, a technológiai, tudományos eredményektől, a gazdasági és társadalmi helyzettől, vagyis kulturálisan beágyazott, és változhat az idők során. A betegségek … Folytatás
kistvan bejegyzései
Svégel Fanni: „A szégyen az öngyilkosságba űzött…”
A nõk elleni erõszak diszkurzív terei A tanulmány fókuszában a nők elleni erőszak különböző formái (háborús nemi erőszak, családon belüli erőszak) elbeszélhetőségének lehetőségei és korlátai állnak a 20. század első felében. A társadalmi-kulturális tabukkal terhelt témák közelmúltbeli historiográfiai feldolgozásai teret … Folytatás →
Kiszely Zsófia: A szégyen mint szociális fájdalom megjelenése a 20. századi magyar irodalmi szociográfiákban
Szégyen, arcvesztés, stigma A múlt század eleji magyar irodalmi szociográfiák esetében a szégyen-kérdés és az arra keresendő lehetséges válasz(ok) azért jelentenek érdekes kihívást, mert a szégyen mint antropológiai jelenség ezekben a művekben egy mindkét irányba működő hierarchikus viszonyt hoz … Folytatás →
Domsa Zsófia: A norvég szégyen világsikere
A 2010-es években több olyan norvég kulturális jelenség keltett világszerte figyelmet, mely a szégyenérzet és a bűntudat tematikáját különféle módokon érintette. A 2015–2017-ben készült internetes tinédzsersorozat, a SKAM1 már címében is utal erre a tematikára, Karl Ove Knausgård 2009 és … Folytatás →
Horváth Márk – Lovász Ádám: Az állattá-leendés és az erkölcsiség viszonyáról
J.M. Coetzee Szégyen címû regénye nyomán David Lurie állattá-leendése paradigmatikus példáját nyújtja annak az etikai pozíciónak, amelyet az animal studies nevű irányzat képvisel. Az „állattá-leendés” fogalma Gilles Deleuze és Félix Guattari filozófusoktól származik, legszisztematikusabb módon pedig a Capitalisme et schizophrenie … Folytatás →
Pintér Dóra: „A pokol: a többiek”
A szégyen intimitása Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér címû regényében Jelen dolgozatban azt kívánom megvizsgálni, hogy Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című, 2016-ban megjelent regényében milyen módon érvényesül, hogyan jut poétikai funkcióhoz a szégyen és a vágy, illetve hogyan jelennek … Folytatás →
Magyar Ilka: Szégyenben születő moralitásunk
A szégyent és a dehumanizációt olyan könnyen vesszük egy kalap alá, hogy már meg sem kérdőjelezzük, miért jár ennyire kéz a kézben a két jelenség. Olyan evidencia, ami fölött átsiklik az észlelésünk. Pedig ha szentelünk ennek egy kis időt, kirajzolódik, … Folytatás →
Ritz Szilvia: A világ rendjének helyreállíthatatlansága a kortárs német nyelvű bűnügyi irodalomban
1.Elõzmények Szinte már közhelyszerű állítás, hogy a bűnügyi regény világszerte a legolvasottabb műfajok egyike. Ezért is meglepő, hogy a krimit német nyelvterületen jóval a második világháború utánig jórészt fordításban olvasták. Elsősorban angolszász és skandináv művek terjedtek németül. Megjelentek ugyan … Folytatás →
Egressy Zoltán: Mintha hintette vóna
A kutyás Bori tennap idegyütt, aztán aszondta, hogy a Somogyi olyan egy nőt hozott ide magához, aki most szabadult börtönbül. Hat évet ült, mer gyerekeket rabolt el valakivel. Két gyereket el is adtak. De rágyüttek, aztán mehetett a börtönbe hat … Folytatás →
Szűcs Anna Emília: Novellák
Kifliért 2. Onnan indulni, ahonnan még nem túl hosszú a sor, ha az ötödik ember is beáll, akkor már nem éri meg otthagyni a pékárus pultot. Pedig amúgy sem vesz igazán semmit, „nekünk nincs szükségünk semmire, igaz papus?”. És elégedetten … Folytatás →
G. István László: Versek
Kavicsok közt egyre A buszmegállóban papírzörgés, halott avar hangja zavar meg, nem tudok nem odafordulni. Hónapos szakáll indázik egy fehér, papírvékony bőrrel borított koponyacsont alatti arc körül. Kilélegzés, belélegzés, mint egy földközelben maradt vagy leereszkedett kondenzcsík kanyarog papírok, nedves … Folytatás →
Theodor W. Adorno: Bevezetés az új zenébe
1954. június 24. Hölgyeim és uraim, Önök közül egyesek valószínűleg attól félnek, hogy jön itt egy szigorú szakember, és a legjobb esetben mesél valamit az új zenével kapcsolatos tapasztalatairól – vagy mondjuk, jön egy történész a maga történeti felosztásaival, … Folytatás →
Weiss János: Végül marad tehát a csend
A Bevezetés bevezetése A magyar olvasóközönség nemrégen vehette kézbe Theodor W. Adorno Az új zene filozófiája című könyvét, amely a 20. század egyik legjelentősebb esztétikai, és minden bizonnyal a legjelentősebb zenefilozófiai műve.1 A könyv eredetileg 1949-ben jelent meg, és a … Folytatás →
Margócsy István: A humor a magyar irodalomban
„Ki tiltja meg, hogy igazunkat nevetve mondjuk el?” Horatius „Ha azt képzelném, hogy az Úristen nem érti a tréfát, nem is akarnék a mennybe jutni!” Luther Márton Úgy tíz évvel ezelőtt történhetett, hogy egyetemi szemináriumomon egy igen tehetséges hallgató, Petőfi … Folytatás →
Tillmann J. A.: Szótár szíriusziak számára
Késõmagyarkori lelet Közreadja Tillmann J. A AGGÁLY Kedélynyomasztó állapot, midőn bú, gond, félelem foglalja el lelkünket, s nyugodni nem hagy. (Czuczor és Fogarasi szíves közlése) BOLDOG SAJGÁS Sajátos örömérzet, ami a vízben és gőzben történő, kellően hosszas elmélyülés másnapján áll … Folytatás →
Deczki Sarolta: Gasztronaplónk
Pár éve kitört Magyarországon is a gasztroforradalom. Egyre-másra nyitnak a bisztrók, büfék, vendéglők, melyek az újhullámos konyhával kísérleteznek: remek alapanyagokkal, fantáziadús receptekkel, melyeket vérprofi séfek dobnak össze seperc alatt. Lejárt a Velesz-féle szakácskönyv tündöklése, a rántottszelet – párolt rizs – … Folytatás →
Egressy Zoltán: Kerengő
Nincs itt a siker bombabiztos horoszkópja, ez csak a langyos völgy, a túl kényelmes semmi-tér, viszont ott a hatalmas szikla, látod, fent a homályban, kapaszkodj, róla komolyabban láthatsz rá a tájra; ha úgy döntesz, hogy megkerülöd, mögötte sokat ígérő, … Folytatás →
Tatár Sándor: Versek
De hát mi más lenne a vége a dalnak? „Milyen precízen szedi szét az embert az idő” Krusovszky Dénes Bent lázadoz az ösztön-én nem lát át önnön ősködén kívül pattogzik le a máz bel-rútságunk kiüt és megaláz de mindenképp: … Folytatás →
Jász Attila – Csendes Toll: Bölénytakaró
(részletek) SZERETIK-E EGYMÁST, ilyen nem jut jelen időben az ember eszébe, akár sápadtarc, akár indián vagy, erre csak utólag gondol az emberi lény, amikor már valamennyire tudja is, bár inkább csak sejti a választ, apádra és anyádra gondolsz, és ez … Folytatás →
Szűcs Teri: „Visszatért hozzám az emlékezet”
Demensfelkelés Indul a Demens Sereg, mennek a talpasok, lábukat húzva, mennek bottal, járókerettel. Előgurulnak kerekesszékkel, kikanyarodnak ápolási ágyakon. Eltűnnek, mintha elkóborolnának. Csodálkozva néznek körbe az utcán, tűnődve tekintenek egymásra, aztán nekiindulnak. Amerre mennek, kő kövön nem marad. Akit útközben … Folytatás →