Kedves Olvasóink! Köszönjük a sok biztatást, a tényleg megható sorokat, akár egyes lapokban olvashattuk őket, akár levélben érkeztek. Megerősítettek minket abban, hogy megpróbáljuk folytatni. Ha módunk lesz rá, E-folyóiratot szerkesztünk. Olyat szeretnénk, amit eddig még nemigen próbáltak. Meghagyjuk az eddigi … Folytatás →
A Húsz év legizgalmasabb kötetei sorozat utolsó előtti estjén, január 10-én, vasárnap este 7-kor a sorozat legtöbb estjét vezető Margócsy Istvánnal Petőfi-kísérletek című kötetéről és sok egyébről Czeglédi András, a 2000 szerkesztője beszélget. Zenei meglepetés: Csörsz Rumen István A belépés … Folytatás →
Részlet “Mentek hát, de K. nem tudta, hová, képtelen volt tájékozódni; még azt sem tudta, túl vannak-e már a templomon. A puszta járás is olyan fáradságába került, hogy nem bírt uralkodni a gondolatain: összekuszálódtak, ahelyett, hogy céljukra irányultak volna. Minduntalan … Folytatás →
EGY KEDVES JANUÁR Egy kedves január a jégvirággal Csupa ablak előtti szürke ággal Egy Üllő-fele-út zajos vad úttal Egy alvó feleséggel és a múlttal Üllőn senki se volt na mért te voltál? Ha voltál tudom én hogy ott se voltál, … Folytatás →
LEVÉL KÁLMÁN C. GYÖRGYNEK1 Budapest, 2015. április 26. Drága Gyuri! A védésen nem volt idő részletesen felelnem kérdésedre: miért fontos, hogy Csalog Zsolt hagyatékának úgynevezett „végleges naplója” – az OSZK internetes fondjegyzékén túl – teljes terjedelmében szerepeljen őszre tervezett könyvemben … Folytatás →
LEZAMA LIMA NYOMÁN A galamb nyakának változékony szürke, zöld vagy ibolyakék színe az antik szkeptikusok számára azon feloldhatatlan érzékcsalódások alapképe volt, melyeknek ki vagyunk téve. Ahogy a galambnyak, úgy változnak az idők is, mindenek előtt a jelen, amely körülvesz bennünket. … Folytatás →
Hegelnek, az „abszolút identitás” rendszergondolkodójának, ha nem is maradandó, de legalábbis nehezen felejthető képéhez folyamodva: az emberi identitásra vonatkozó kérdés az alkonyat leszálltával,1 azaz esetünkben az azonosság gyökeres megkérdőjeleződésével válik elevenné, amikor már nem számít kérdésesnek, hogy hosszabb időn át … Folytatás →
RÉSZLETEK Papageno áriája A rétet járom ballagva, azt dúdolászva: trallalla! Tud rólam vén és kisgyermek, madárfogónak ismernek. A lépvesszőhöz értek jól, és fűzfasípom szépen szól, így mind kikötnek nálam hát a szárnyas, égi állatkák. (játszik a sípon) A rétet járom … Folytatás →
A Pelican Lake alatt van egy hófehér sziklafallal határolt, két mérföld széles, szabályos félkörívű öböl. Mintha gigászi teknős harapott volna a partba. Tudtommal neve sincs, de mivel a sziklafal fölötti síkon a Pelican Lake sötétkék, hideg és halban gazdag vize … Folytatás →
A VÉGESSÉG SZERETETE (1) Ugyanoda mentünk, ahova tavaly. Volt saját kert, közel a város és a part sem volt messze. (Azt hiszem, így visszaemlékezve, kettővel, hárommal – milyen fontos „kinek hogy” – arrébb volt még a haláltól is.) „Ahogy belefekszünk … Folytatás →
A HAGYATÉKBÓL KÖZREADJA KLEMENS RENOLDNER Nekünk, akik összegyűltünk itt egy gondolat körül, érzésem szerint már fölösleges elképzelésünk szükségességéről és kényszerítő logikájáról vitatkoznunk: ez elvesztegetett idő volna. Minden jelentős államférfi, tudós és művész régóta egyetért abban, hogy csak egy valami képes … Folytatás →
ESZTÉTIKA A FAL KÖRÜL „A fal egységét a téglák sokasága bontja meg.”2 Robert Ginsberg A falra általában mint megbonthatatlan elemre gondolunk, és sokkal ritkábban reflektálunk egzakt funkciójára. Mi a legalapvetőbb feladata? Elsődleges funkciójaként az „elválasztást” jelölhetnénk meg. Az itt és … Folytatás →
ROMANTIKUS PALINGENÉZIA, MILITARIZMUS ÉS FASIZMUS A MODERN KORI ROMÁNIÁBAN (2. RÉSZ) Az esszé első része, amely a 2000 júniusi számában jelent meg, az újjászületés páneurópai elméleteinek a román társadalom kontextusába való transzferjével és adaptálódásával, valamint a modern román nemzeti ideológia … Folytatás →
III. KÁROLY KORONÁZÁSI EBÉDJE (1712) ALKALMÁBÓL dulce et decorum est pro patria convivari A művelődéstörténet és az étkezéstörténet világszerte és minden korból tud különös alakra formált enni-valókról. Különösen a „lukulluszi” lakomákról, a barokk ünnepi étkezésről, ám akár Ejzenstein Rettenetes Iván … Folytatás →
Bevezetőül idézek néhány megfogalmazást, amelyekben két költő a modern lírát megelőző korszakban, és aztán a modern korszak öt költője meghatározták, hogyan változott meg a költői szó eszménye, illetve hogyan változtatják meg az ő saját költői szavuk eszményét. Elsőként Victor Hugo … Folytatás →
Mért van az, hogy Nemes Nagy Ágnesnak sikerül minden ellenszenveset kihoznia Rilkéből? Mért van az, hogy sikító ellenszenvet érzek két kedvenc költőmmel szemben? Micsoda fölösleges finomkodás. Rilke talán tényleg azt hitte, hogy ezekben az apró lelki árnyalatokban van az élet … Folytatás →
EZ A NAP Ez a nap, amikor megérkezik a hír, hogy meghalt egy közeli személy, egy barát, vagy valaki, akit nem ismertünk, csak a távolból csodáltunk – az első pillanat, az első órák: ő már nem él, ez biztosnak tűnik, … Folytatás →
Luzie arca, amint őt figyeli. Talán sejt valamit. Talán Teresa elmondott neki valamit – lehetetlen, gondolta Färber. Még mindig a bungalójuk fölött a törzsről letörve, lazán fityegő pálmalevél súrlódó zaja töltötte meg a fülét. A hang először nagyon közelről jött, … Folytatás →
Éjszaka arra ébredtem, hogy valaki kopog az üvegen. Az ablak felé tartottam, amikor újra felhangzott a kopogás, és megértettem, hogy a tükörből jön. Megdermedtem. Éreztem, ahogyan a hajszálaim égnek merednek. Lassan megfordultam. A kopogás újra felhangzott. Két, rövid koppintás a … Folytatás →
LYUKAS lyukas tenyér az élet – mondta – s nem akar többé versenyezni a vér unalmas egyirányúsága mellett az emésztés kényszerével sem a keringéssel, a forgással a fájással, vérnyomással se mással vicsorgó fúriákkal akik most is itt kísértenek másod-, harmadmagával … Folytatás →