Trencsényi Balázs

Önéletrajz

Budapesten születtem, 1973-ban. A Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségiztem, 1991-ben. 1991 és 1997 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen fiIozófiát és történelmet hallgattam. 1992-ben felvételt nyertem a frissen alapított Láthatatlan Kollégiumba, melynek 1998-ig voltam tagja. Tutoraimmal, Ludassy Máriával, Bence Györggyel, Huoranszki Ferenccel és Bertalan Lászlóval a nacionalizmusok problémakörének különböző politika-filozófiai aspektusait tanulmányoztuk.

Az 1995-96–os tanévben Hans Blom filozófiatörténész vendég-diákjaként egy félévet Rotterdamban kutattam. 1997-től a Közép-Európai Egyetem posztgraduális programjának diákja vagyok, először a Nationalism Studies Program M.A. diákjaként, majd a Történelem Ph.D. programon. Posztgraduális tanulmányaim részeként az 1999-2000-es tanévet Cambridge-ben, a King’s College-ban tölthettem, a kora-újkori nemzeti diskurzusok politikai eszmetörténetét kutatva, Dr. Jonathan Scott tutori segítségével elsősorban a brit és a Habsburg kontextusok komparatív elemzésére koncentrálva.

Jelenleg Kontler László témavezetői segítségével a magyar nemzeti diskurzus kora-újkori eszmetörténetét feldolgozó disszertáción dolgozom, elsősorban a nyugati szellemi hatások (humanizmus, államrezon, republikanizmus) és a magyar kulturális és intézményi struktúrák bonyolult kölcsönviszonyának felfejtésére törekedve.

2001. szeptemberétől 2002. júliusáig a szófiai Centre for Advanced Study NEXUS Projektjének kutatói ösztöndíjasa voltam és a délkelet-európai politikai eszmetörténeti kérdésekkel foglalkoztam. 2001 decembere és 2002 februárja között a lipcsei Geisteswissenschafliches Zentrum Geschichte und Kultur Ostmitteleuropas vendégkutatójaként, illetve 2002 júliusa és decembere között a bécsi Institut für die Wissenschaften vom Menschen “Junior Visiting Fellow”-jaként és a kelet-európai anti-modernista politikai diskurzusokat vizsgáltam összehasonlító módszerrel.

Központi érdeklődési területem a politikai eszmetörténet, különös tekintettel a közép-kelet-európai régió nemzeti problematikájára és historiográfiai tradícióira. Az elmúlt évek során több, elsősorban a nemzeti ideológiákra koncentráló kelet-európai összehasonlító projektben vettem részt. A tágabb régióból származó kollégáimmal egy kelet-európai társadalomtudós-network létrehozásán dolgozom. E tevékenységek részeként alapító tagja vagyok a “Regional Identity Discourses in Central and Southeast Europe (1775-1945)” nemzetközi kutatócsoportnak, amely elnyerte a Prince Bernhard Foundation (Hollandia) és az Institute of Advanced Study (Bulgária) támogatását.

Fontosabb publikációk

Szerkesztett könyvek

Balázs Trencsényi, Dragoş Petrescu, Cristina Petrescu, Constantin Iordachi, and Zoltán Kántor eds., Nation-Building and Contested Identities: Romanian and Hungarian Case Studies (Budapest/Iaşi: Regio Books/Polirom, 2001).

Czeglédi András, Novák Zsolt, Schreiner Dénes, Trencsényi Balázs, szerk. Ész, természet, történelem (Budapest: Áron, 2002).

Tanulmányok

  • * “A tegnap árnyékában /Bibó István és az Uchronia/”, Nappali Ház, 1993/2. 35-45.
  • “The Political Languages of Hungarian Nationhood in the Early Modern Period,” in: The Garden and the Workshop: Disseminating Cultural History in East-Central Europe. In Memoriam Péter Hanák, ed. by Marius Turda (Budapest: Central European University/Europa Institut, 1998), 25-48. o.
  • Reason Without State: Modalities of Political Community and the Adaptation of Ragion di Stato in the Works of Miklós Zrínyi, in: Prudenza Civile, Bene Comune, Guerra Giusta. Percorsi della Ragion di Stato tra Seicento e Settecento, ed. by Gianfranco Borrelli, (Naples: Archivio della Ragion di Stato – Adarte, 1999), 49-76. o.
  • A békecsinálás művészete, a nemzetállamiság, és a kelet-európai föderációs elképzelések. Bibó és Hodž a, in: A szabadság kis körei. Tanulmányok Bibó István életművéről, szerk. Dénes Iván Zoltán (Budapest: Osiris, 1999) 102-122. o.
  • Spinoza és a kora újkori politikai nyelvek, in: Boros Gábor szerk., Individuum, közösség és jog Spinoza filozófiájában (Budapest: Áron, 2000) 75-122. o.
  • A megújulás esélyei: a román történetírás tíz éve, 1989-1999) (Constantin Iordachi-val), 165-195. in: A román történetírás kihívásai – tematikus blokk (szerk., Constantin Iordachi és Trencsényi Balázs) in Replika 41-42., 2000. November, 165-265. o.
  • Bibó István és az “alkat-diskurzus” in: Dénes Zoltán Iván szerk., Megtalálni a szabadság rendjét (Budapest: Új Mandátum, 2001), 175-207. o.
  • Megtalálni az angyalok hangját és a részletekben lakozó ördögöket, in: 2000, 2002 jan., 8-15. o.
  • Kulcsszavak és politikai nyelvek: gondolatok a kontextualista-konceptualista eszmetörténeti módszertan kelet-közép-európai adaptációjáról, in: Szekeres András, szerk. – A történész szerszámosládája. A jelenkori történeti gondolkodás néhány aspektusa (Budapest: L’Harmattan – Atelier füzetek, 2002), 117-159. o.
  • “Conceptualizations of Statehood and Nationhood: The Hungarian Reception of Reason of State and the Political Languages of National Identity in the Early Modern Period,” in: East-Central Europe, 2002 Autumn.