Kiadta a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1943. évi április hó 8-án kelt 8777/1943. V. K. M. sz. rendeletével

A tanítás anyagának részletezése.

A leánygimnázium I. osztálya.

A polgári leányiskola V. leányosztálya.

a) A nő kötelességteljesítésére való ráeszméltetés alkalmas történetekkel és elbeszélésekkel. A honfoglalás korának magyar asszonya. A középkori magyar nő a kolostorokban és az udvarházakban. A reneszánsz asszonyok. A magyar élet megőrzői a mohácsi vész idején. A végvárak korszakának nagyasszonyai. Leánynevelés a végvárakban. Zrínyi Miklós gróf korának magyar asszonyai. Önfeláldozó hitvesek és anyák a kurucvilágban. Névtelenül szolgáló hősies nők.

b) A női honvédelem szervezetét ismertető képek. Képek a Vöröskereszt és a Zöldkereszt életéből. A női híradószolgálat. A magyar nő a légvédelemben és a légoltalomban. A hősök tisztelete otthon és a társadalomban. Képek a leventeleányok életéből.

A leánygimnázium II. osztálya.

A polgári leányiskola II. osztálya.

A népiskola VI. leányosztálya.

a) A nemzeti érzés ébredezése a magyar nők szívében a hanyatlás korában. A jobbágyasszony mint a nemzeti erő folytonosságának biztosítéka. A magyar nők szerepe a nemzet szellemi megújhodásának szakában. Asszonyaink és a napóleoni háborúk. A reformkor magyar asszonyai. A szabadságharc magyar asszonya. Magyar hősnők az önkényuralom idején. A kiegyezés korának családanyái. A világháborút megelőző évek asszonya.

b) A szeretet jelentősége a honvédelemben. Az otthon. A falu, kisváros, nagyváros. A gyár. Külvárosok gyermekei. A hadiárva. Az elhagyott gyermek. Képek a napközi otthonok, kórházak, gyermekszanatóriumok, gyermeküdülők életéből. A leventeleány a házimunkában.

*

Honvédelmi szempontból tehát az otthonok összefogására van szükség. A falu vezetői, a tanítónő, az óvónő, a zöldkeresztes nővér állandóan egy kis közösség ütőerén tartják kezüket. A gyermeken keresztül látják azt, hogy melyik családban van baj, hiba.

A hagyományok tiszteletét népünkben továbbra is fenn kell tartani, a vezető rétegnek pedig tudnia kell, hogy ebben a tekintetben is példaadásra köteles.

Honvédelmi szempontból azonban nemcsak a falusi lakossággal kell foglalkoznunk, hanem a városok erkölcsi életének alakításával is. Sok rossz fakadhat ugyanis a nagyvárosi környezetből. A fényűzés, idegesség, elpuhulás, hangulatingadozás itt sok esetben megtalálható. Megfelelő nemzeti öntudattal azonban küzdhetünk ezek ellen. Küzdhetünk akkor, ha tudjuk, hogy testileg-lelkileg egészséges nemzetet semmiféle társadalmi betegség nem támadhat meg.

*

A II. osztály anyaga egy fokkal közelebb viszi a tanulókat a jelen idők megértéséhez.

A családanyák a nemzet szellemi megújhodásának idején a hitet és az akaratot adták. Amikor pedig a hosszú háborúk nyomán teljes elszegényedés következett be, felülkerekedett a háziasszonyi leleményesség, a kevésből is teremteni tudó életakarat. Az olvasmányok taglalása közben rá kell mutatni arra, hogy ma sem kíván a nemzet többet a magyar asszonyoktól: hitet, leleményességet, a kevésből is teremteni tudó életakaratot.

A reformkor magyar asszonyainak életét Széchenyi szellemében elevenítsük fel. Az ő szavai szerint: “…annyi nemes és szép, ami az emberiséget felemeli, a ti nemetek műve. Ti viszitek karjaitokon életbe a kisded növendéket, s jó polgárrá nevelitek; a ti nemes tekintetetekből szí a férfi lelkierőt, elszánt bátorságot. S ha léte alkonyodik a haza ügyében, ti fontok koszorút homloka körül. Ti vagytok a polgári erény s nemzetiség védangyalai, mely nélkületek, higyjétek, soha ki nem fejlik, vagy nemsokára elhervad, mert ti vontok minden körül bájt s életet. Ti emelitek egekbe a port s halhatatlanságra a halandót.”

Hangsúlyoznunk kell, hogy a jobbágykérdés gyakorlati megoldásának úttörői e kor asszonyai voltak. A ’48-as reformokért nemcsak lelkesedtek, hanem a szabadság gondolatát ápolták és melengették az önkényuralom korában, amidőn a független magyar jövő reménye adott erőt nekik a sok szenvedés elviselésére.

A világháborút megelőző évek asszonyairól szóló részek tárgyalásával kapcsolatban rá kell mutatni arra, hogy a nyugodt élettel járó elpuhultság és fényűzés milyen romboló hatásokat válthat ki a nemzet életében.

*

A nő szerepe az összeomlásban is kimutatható. Ennek a fejezetnek tanítása a legkényesebb. Az olvasmányok taglalása alapján azonban az ilyen korú gyermekeknek már megmagyarázhatjuk, hogy az első világháborút a lelkierők felőrlődése miatt veszítettük el. Mind a világháború, mind az összeomlás utáni forradalmak kétségtelenül bebizonyították, hogy az erkölcsi erő a nemzeti lét leghatékonyabb fenntartója. A forradalmakban rengeteg keserű tapasztalat rejlik nemzetünk számára. Fenékig kellett üríteni a keserű poharat, hogy újból megtaláljuk önmagukat. A trianoni békeszerződés örök figyelmeztetés. Különösen a mi nemzedékünk számára.

A honvédelmi munkát az asszonyok jórészt az otthon körül végzik el. Vallásos otthonból erkölcsös és becsületes gyerekek kerülnek ki az életbe, akik kötelességüket a haza iránt is hűségesen teljesítik. Az elesett hősök iránti tisztelet naggyá tehet egy nemzetet, mert valamennyien apáink erkölcsi példájából erősödünk. A magyar társadalmi élet egyik legerősebb pillére a család volt a múltban, és az marad ma is. Háború idején, amikor az apa eltávozik, az anya és az idősebb gyermekek védik a családot és ezzel védik a nemzetet. Takarékoskodnak, okosan táplálkoznak, ésszerűen osztják be a munkát, minden talpalatnyi földet kihasználnak; emelt fővel és nyugodtan dolgoznak. Ez ad nekik testi és lelki erőt a bajok elviselésére.

Az óvónőképző-intézet II. osztálya.

Iparos- és kereskedőtanonc leányiskolák

II. osztálya

A magyar asszony ernyedetlen munkálkodása a török háborúk idején. A végvárak asszonyai mint a közösségi érzés megteremtői. A kötelességtudás és a munka szeretete. A hit és az emberszeretet jelentősége. Magyar faji jellegzetességek megnyilvánulásai a végvári családok életében. A családi nevelés a végvárak korában. Minden nagy magyar embernek nagy volt az édesanyja.