Czeglédi András

Önéletem rajza

1970-ben születtem Bp.-en. Az Arany János Gimnáziumban érettségiztem, majd némi kalandozás — Wiener Universität, ill. az akkor éppen Budapestről elnevezett Közgazdaságtudományi Egyetem — után az ELTE BTK filozófia-esztétika szakán végeztem, s ugyanitt szereztem doktori (PhD) fokozatot is (doktori munkám elérhető itt).

Tanítottam az Eötvös Collegiumban (2000-2006), az ELTE Esztétika Tanszékén (2002-2008), 2005-től pedig az SZTE BTK Filozófia Tanszékén vagyok státuszban, jelenleg adjunktusként. A legtöbb publikációm valamilyen módon a nietzschei életműhöz kötődik, de erős érdeklődés fűz a modern német eszmetörténethez, kapcsolódó oroszokhoz, s többnyire mindenhez, amihez éppen erős érdeklődés fűz. 2004-ben a Balassa Péter-életműsorozat és –honlap egyik útjára indítója voltam, részt vettem mindkettő szerkesztésében. 2003 óta vagyok a 2000 szerkesztője — 2008-ban a lap felelős szerkesztőjeként, az idei évtől pedig felelős kiadójaként. Jegyeznek továbbá két gyermek atyjaként, valamint folyóiratunk egyik nemzetközi összekötőjeként (vö. http://www.eurozine.com/journals/2000.html ), és hátvédként vagy (nagyon) visszavont balösszekötőként két egyetemi focicsapatban.

Publikációs jegyzék

Könyv

  • (Czeglédi András: Fjodor Mihajlovics Nietzky. Bp., L’Harmattan [megjelenés előtt], pp. 250.)
  • 1. Czeglédi András et al.: Ész, természet, történelem. Bp., Áron (2002), pp. 244.

Tanulmányok, cikkek, recenziók

  • 1. Claude Lorrain reloaded In: Papp Zoltán (szerk.): „Viharnak kitett szavak által.” Tanulmányok Bacsó Béla hatvanadik születésnapjára. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Budapest (2012), pp.39-48.
  • 2.„Virágos jókedv”, 2000, 2012.június, pp. 75-76. Vö. http://www.litera.hu/netnaplo/viragos_jokedv
  • 3. „Csak interpretációk? Nietzsche perspektivizmusáról”, 2000, 2011.december, pp. 69-76.
  • 4. Válasz a kérdésre: Mi a Megfigyelések? In: Kissné Novák Éva, Laczkó Sándor (szerk.): Don Quijote.hu – avagy a filozófia vándorútjai. Tanulmányok Csejtei Dezső 60. születésnapja alkalmából. Pro Philosophia, Szeged (2011), pp. 261-270.
  • 5. „6000 leütés”, 2000, 2010. május, pp. 14-15.
  • 6. 2004 – értések, félreértések In: Kiss Ilona (szerk.): Budapest 1990-2010. Bp. Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal, Budapest (2010), pp. 339-344.
  • 7.a. „Péter Balassa am Anfang seiner Laufbahn”, pp. 8 [kéziratoldal].
  • 7.b. Balassa Péter pályakezdése In: Boros Gábor (szerk.): A hetvenes évek filozófiai lehetőségei és valósága. L’Harmattan, Budapest (2010/2009?), pp. 209-215.
  • 8. „Petöfi kennen gelernt” Petőfi, a romantikus Nietzsche-hős, staccato. In: Ambrus Judit et al. (szerk.): Margonauták. rec.iti [MTA Irodalomtudományi Intézet recenziós portál], Bp. (2009), pp. 612-616.
  • 9. „Lampocski Sutyaka. Egy, illetve több remek könyvről”, Beszélő, 2009. február, pp. 119-123. http://beszelo.c3.hu/cikkek/lampocski-sutyaka
  • 10. „Volt-e hát Fjodor Mihajlovics Nietzsche?”, 2000, 2008.október, pp.52-69.
  • 11. „Er hat mich kaputt gemacht.” In: Volker Gerhardt, Renate Reschke (Hg.): Nietzscheforschung, Bd. 14, Akademie Verlag, Berlin (2007), pp. 119-127.
  • 12. Zur Nihilismusdeutung Nietzsches In: Dezső Csejtei (Hg.): Gedankensplitter zu Nietzsche. Librarius Verlag – Status Verlag, Szeged (2007), pp. 31-42.
  • 13. „Er hat mich kaputt gemacht”, 2000, 2007.május, pp. 45-57.
  • 14. „Arról a bizonyos világosságról. P. Ricoeur: Az élő metafora.” Kéziratban, ill. némileg módosítva Helikon, 2007. május, pp. 299-300.
  • 15. „Mélységből kiált”, Pannonhalmi Szemle, 2005 XIII/2, pp. 137-141.
  • 16. „Történelem és trauma”, 2000, 2004. november, p.14. [Trencsényi Balázzsal közösen.]
  • 17. „Hogyan műveljük kertjeinket? Beszélgetés Peter Sloterdijkkal”, 2000, 2004. november, p.5.
  • 18. „Incipit Zarathustra”, Jelenkor, 2004. szeptember, pp. 960-969. http://jelenkor.net/main.php?disp=disp&ID=630
  • 19. „Felejtés és emlékezet”, Életünk, 2004. szeptember, pp. 651-658.
  • 20. „Közös múlt/privát történelem. Apák és még apábbak. Egy nagy család?”, 2000, 2004.július-augusztus, pp. 58-59.
  • 21. Szerkesztői utószó In: Balassa Péter: Halálnapló. Balassa Péter művei I. Új Palatinus, Bp. (2004), pp. 411-413.
  • 22. „Balassa Péter 1947-2003”, ÉS, 2003.július, 18., p. 5. http://www.es.hu/;balassa_peter_1947-2003;2003-07-28.html
  • 23. „Kerekasztal-beszélgetés a megbocsátásról” (Czeglédi Andrással, Losonczi Péterrel, Mezei Balázzsal és Trencsényi Balázzsal Balázs Zoltán beszélget), Századvég,2003/1, pp. 118-136. http://www.szazadveg.hu/files/kiadoarchivum/Kerekaszt.doc
  • 24. „Válasz a kérdésre: mi az ember? Egy fordító vallomásából”, 2000, 2002. november, pp. 40-41.
  • 25. Egy „jó európai”: Friedrich Nietzsche In: Czeglédi et al.: Ész, természet, történelem. Áron Kiadó, Bp., (2002), pp. 109-131.
  • 26. „Töredékek a banalitásról, Hitlerről, Syberbergről”, Ex-Symposion, 1999/26-27, pp. 84-90. http://www.c3.hu/~exsymposion/HTML/gonosz/Czegledi/kerete.htm
  • 27. „Egy »antinihilista« kísérlet hatása egy másikra”, Határ, 1995. augusztus, pp. 93-124.
  • 28. „Ördögszar”, Határ, 1994. október, pp. 231-234.
  • 29. „Minden probléma az időre vezethető vissza”, Pannonhalmi Szemle, 1994 II/2, pp. 121-123.
  • 30. A Közgazdaságtudományi Egyetem és a bölcsészkar kapcsolatai 1956-ban In: Vadász Sándor (szerk.): A bölcsészkar az 1956-os forradalomban. ELTE BTK, Bp. (1994), pp. 19-28.
  • 31. „Honderű és különálló képek”, Pannonhalmi Szemle, 1993 I/2, pp. 108-112.

Fordítások

  • 1. Klaus Wagenbach: Kafka Prágája. Bp., Atlantisz (2006), pp. 133.
  • 2. Martin Heidegger: Nietzsche mondása: „Isten halott” In: uő: Rejtekutak. Bp., Osiris (2006), pp.183–232.
  • 3. Detlef Linke: „Az identitás és az idegtudományok”, 2000, 2004.június, 68-76. [Hidas Zoltánnal közösen.]
  • 4. Jean Paul: „A halott Krisztus beszéde a világépítmény tetején arról, hogy nincsen Isten.” 2000, 2004. április, pp. 44-46.
  • 5. Heidrun Diele: „»egyre inkább szót érthet vele az ember«”, 2000, 2004.január, pp. 53-55.
  • 6. David Mauchart: „Napló egy gyermek fokozatos testi és szellemi fejlődéséről”, 2000, 2004.január, pp. 56-62.
  • 7. Immanuel Kant: Megfigyelések a szép és fenséges érzéséről In: uő: Prekritikai írások. Bp., Osiris (2003), pp. 287-336.
  • 8. Immanuel Kant: Megjegyzések a Megfigyelésekben In: uő: Prekritikai írások., Bp., Osiris (2003), pp. 337-402.
  • 9. Martin Heidegger: Megjegyzések Karl Jaspers „Világnézetek pszichológiájá”-hoz In: uő: Útjelzők. Bp., Osiris, (2003), pp. 11-48.
  • 10. Immanuel Kant: „A fenséges és a szép különbségéről a két nem kapcsolatában”, 2000, 2002.november, pp. 42-51.
  • 11. Günter Grau: Homoszexualitás a Harmadik Birodalomban. Bp., Osiris (2001), pp. 389. [Fordítótársak: Mesés Péter, Weininger Ottó.]
  • 12. Ernst Nolte: „A fasizmus mint transzpolitikai jelenség”, Magyar Filozófiai Szemle, 1996/1-3., pp. 200-232. http://minerva.elte.hu/mfsz/MFSZ_9613/NOLTE13.pdf
  • 13. Ernst Nolte: „Filozófiai történetírás ma?”, Magyar Filozófiai Szemle, 1996/1-3. pp. 183-200. http://minerva.elte.hu/mfsz/MFSZ_9613/NOLTE13.pdf
  • 14. Ernst Nolte: „Marxizmus – fasizmus – hidegháború.” Magyar Filozófiai Szemle, 1996/1-3., pp. 233-252. http://minerva.elte.hu/mfsz/MFSZ_9613/NOLTE13.pdf
  • 15. Michael Schäfer: „A kritikai elmélet korabeli fasizmus-elméletei”, Magyar Filozófiai Szemle, 1995/5-6, pp. 945 -975. http://minerva.elte.hu/mfsz/MFSZ_9556/SCHAFERT.pdf
  • 16. Marcus Judit – Tarr Zoltán: „Erich Fromm és a zsidóság”, Magyar Filozófiai Szemle, 1993/5-6., pp. 1002-1013.

Egyebek

Kötetszerkesztés

  • 1. Balassa Péter: Halálnapló. Palatinus, Bp. (2004), pp. 416.
  • 2. Friedrich Nietzsche: Korszerűtlen elmélkedések. Atlantisz, Bp. (2004), pp. 360. [Hidas Zoltánnal közösen.]
  • 3. Czeglédi et al.: Ész, természet, történelem. Áron Kiadó, Bp. (2002), pp. 244.

Kontrollszerkesztés, lektorálás, szöveggondozás

  • (Bryan Magee: Wagner és a filozófia. Park, Bp. [megjelenés előtt], pp. 400.)
  • 1. Hans Blumenberg: Hajótörés nézővel. Atlantisz, Bp. (2006), pp. 388.
  • 2. Jacob Taubes: Nyugati eszkatológia. Atlantisz, Bp. (2004), pp. 320.
  • 3. Ian Kershaw: A Hitler-mítosz. Kortina, Bp. (2003), pp. 400.
  • 4. Anna Maria Sigmund: A nácik asszonyai. Európa, Bp. (2001), pp. 362.
  • 5. Brigitte Hamann: Bécs és Hitler. Európa, Bp. (2000), pp. 668.
  • 6. Ferdinand Ebner: A szó és a szellemi valóságok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. (1995), pp. 270.

Interjú

  • 1. „Biopolitika és jóléti rasszizmus”. Beszélgetés Melegh Attilával, 2000, 2006.január, pp. 3-11.
  • 2. „Kontextualista vagyok, nem relativista”. Beszélgetés Yehuda Elkanával. 2000, 2004, kultúrafinanszírozási különszám, pp. 80-84.

2000-széljegyzetek készítése (hozzászólás a Margináliákhoz)

  •  Margócsy István: „Csaplár Vilmos: Hitler lánya”, 2000, 2010. március, pp. 65-72.
  •  Sik Endre: A zavarban lévő keselyű esete a csapással, 2000, 2009.július-augusztus, pp. 17-31.
  •  Margócsy István: „Krasznahorkai László: Seiobo járt idelenn”, 2000, 2009. március, pp. 50-58.
  •  Margócsy István: „Esterházy Péter: Semmi művészet”, 2000, 2008. június, pp. 62-73
  •  Trencsényi Balázs: „Vesztes csapaton ne változtass!/ Gyurgyák János: Ezzé lett magyar hazátok”, 2000, 2008.április, pp. 3-13.
  •  Bojtár Endre: „Szegedy-Maszák Mihály (szerk.)/ A magyar irodalom történetei”, 2000, 2007.november, pp. 51-65.
  •  Szilágyi Ákos: „Kende Péter: Eltékozolt forradalom”, 2000, 2007.április, pp. 57-73.
  •  Margócsy István: „Papp András-Térey János: Kazamaták”, 2000, 2006. november, pp. 64-73.
  •  Lengyel László: „Standeisky Éva: Gúzsba kötve”, 2000, 2006.április, pp. 35-48.
  •  Margócsy István: „Nádas Péter: Párhuzamos történetek”, 2000, 2005.december, pp. 34-53.
  •  Szilágyi Ákos: „Spiró György: Fogság”, 2000, 2005.szeptember, pp. 28-49.
  •  Lengyel László: A kamaszlány esetlen szépsége, 2000, 2004.április, pp. 5-9.
  •  Margócsy István: „Kukorelly Endre: TündérVölgy”, 2000, 2003.október, pp. 57-68.
  •  Margócsy István: „Tandory Dezső: Hét fejlövés”, 2000, 2003.április, pp. 49-57.

2000 leütés

  • 1. 2004.szeptember
  • 2. 2004.február

Egyéb internetes jelenlét