Téli reggeli
A homlokzatok láthatatlan auratérképe.
A hideg tejhasáb közönye a dobozban.
A megbarnult tejhő a csészében.
A két kenyérszelet attrakciója: hopplá!
Termékpályák találkozása a gázon.
A tojás megtörik, a tea megtörténik.
A hő, a víz, az idő, ezek a nagy természeti erők.
A – tejhab! – levegő.
A vaj: vajkemény.
A kés: hasonlat.
Luxury soft
„Melyik a legkisebb bolygó?”
– kérdezte az egyik, mielőtt elaludt.
„Ez tisztán definíció kérdése” –
gondolta a másik,
aki alvás helyett rágyújtott,
és boltba ment.
Az viszont tapasztalati kérdés,
hogy amikor minden horzsol, a füst is,
a szokásos két zsugor ásványvíz helyett
egy-egy nagy csomag vécépapír a kézben
valósággal szárnyakat ad.
Egy vers vetülete szabálytalan felszínen
négykezes
I.
Motorzajban Mozart a kedvence,
igaz, sokszor alig hallható,
de hát azért kedvenc, hogy hallja.
Repülőzenéi
Monteverdi Villazónnal
(a többi többnyire barcogó tenorbika)
és Sinead O’Connor reggae-lemeze.
Hosszú buszútra jazz.
A végig kivilágított
luxemburgi autópályák szitálásában,
vagy torlódások, terelések
villogásában a motívum
nem mindig érthető elsőre.
II.
Egy darab a caecus amor sui 1 sorozatból,
nem, egyáltalán nem, hanem: egy darab
az imádom magamat és ezt releváns világmagyarázatnak érzem sorozatból.
Ami fontos és jó a versben,
azt át kellene menteni valahova,
önmagad ölelő hóna alól.
(Vegyünk – inkább – két fiatal cigányt.) 2
Nem tudni nyolc órát ülni fenekünkön, 3
meghallani a síbox énekét, 4
a lemenő nap súrló pászmáiban Mozartot fütyülni az óceán partján
(de lehet, hogy pontatlanul idéztem).
Komolyan mondom, még alsónadrágot vásárolni a legtisztességesebb. 5