Nyerges Gábor Ádám – Versek

FÖLFÉNYLIK, MINTHA BELEKÖPÖTT

Magányos kis csillagunk, mely
mi más lehetne, mondjuk
esthajnal, vagy csak egy távoli,
innen nézve zavartalanul
duruzsolgató utasszállító repülő,
mely ebből a szögből épp úgy
fölfénylik, mintha beleköpött
rágógumi sziluettje volna egy
zavaroskék, koraesti árnyalatú
tó áttetsző vízében, bár színleg
már órák óta egy helyben áll,
két, látszólag menedéket nyújtó,
alacsonyka ház teteje közé
behúzódva, a formális logika
szabályai szerint egyszer majdcsak
elmozdul, megsemmisül, földet ér
vagy elnyeli egy közepesen
egykedvű hal, számára is észrevétlenül.

Most azonban még mintha
elmerengne ebben a nekünk
órák hosszat tartó, parányi
pillanatban, háztetőkről vagy
őt ebből a szögből bambán
bámuló földön cigizgetőkről,
száját tátó, teszem azt, harcsákról
mit sem sejtve, ilyesmiket onnan
meg sem látva, mindezeknél
jóval magasabban, csillogva,
vidáman fel-felfénylik, már-már
pofátlan, játékos gondtalansággal,
mintha csak véletlen reményfolt lenne,
csöpp anomália valami szinte
szüntelen növekvő belső alkonyban,
most kicsit még elvan ott, unottan,
talán rágyújt, ha van mersze,
még a seggét is megvakarja,

aztán valami majdcsak lesz.

RÉGI IDŐK RAJZFILMJEI

Lassan ezt az embert is felőrli majd valamelyik
sorban következő, újabb kimaradt lehetőség.
Kevés megmaradó jóakarói valamelyike társaságában
ül majd egy lassan alkonyuló lakásban, s míg
ő vizel, ez a másik az égen hirtelen beazonosíthatatlan,
ismeretlen eredetű fényt lát, s hogy ne nézzék
bolondnak, először maga számol majd ezzel a lehetőséggel.
A jóelőre, rossz ómenként behűtött pezsgőnek
már nem lesz elég ideje előkerülni. Lassan majd
mint tüdőbeteg, vézna, sánta bokszoló, ez az ember
is mindegyik ütés után felkel, ekkor már nem lévén jobb
magyarázata arra, hogy mégis mi a fenének kezdte egyáltalán
el, azonban legalább (ez jó vagy rossz?), egy bizonyos,
kritikus ütésmennyiség fölött már érzéketlenné válva.
Elsavanyodó baráti kapcsolatai szennyeződnek,
koleraként terjed majd el a szerencsétlenség, akár
szerkesztés előtt álló, félkész kéziratok felesleges szavaihoz,
kerülnek csillagok vagy más, apró jelek egyre
többek feje mellé, regisztrálhatja egy illedelmes
aggodalommal körbenéző tekintet: kihalásra
ítélt, veszélyeztetett egyedek növekvő számát. Az első
pofáraesések még régi idők rajzfilmjeinek banánhéjai,
bájosan komikus elemek, a mosoly hervadása majd csak
később indul el, s korhad féltéssé, növekvő tapintattá,
babusgató, gondoskodó szeretetté, mígnem, éjszakás
nővért a hajnalban érkező, leváltja ezeket a beismerhetetlen
rettegés, mint ha, mondjuk, mégsem csak felületi a karcolás,
nem állítható el az épp csak apró bibinek indult vérzés.
A viszolygás csak ezután jön, észrevétlen léptekkel,
melyek mintha csak afféle puhább, kórházi papucsba
lennének bújtatva, s ha nem, amúgy sem hallhatók egy
dobhártyatörésig püfölt, elállíthatatlanul vérző fejben.
A szerencsétlenség gravitációja vízbe mártott, tehát egyre
súlyosbodó testek szorzótáblája, mely csak húzóerőben
mérhető, valamihez folytonosan növekvő sebességgel
igyekezve egyre közelebb és közelebb. Menj, döngicséli
minduntalan magának, menj végre dolgodra, aludj, egyél,
mosogass, vizelj, tégy valami értéktelent, felgyűrődő
adósságaid leomlani mindig csak készülő tornyát legalább
tovább ne növeld. Rulettfüggő szerencséd ne kísértsd,
maradj lenn, aludj el vagy üsd inkább te magad, bolondulj meg,
akkor is, ha valami valóban világít az égen, képzeld
csak inkább, amit látsz, s küldd el magadtól, akit még
lehet. S ha ezeket mind, újra végigmondtad, szépen,
tagoltan, érthetően, tápászkodj fel, mert erős, izmos,
mohó tekintetű ellenfeled a másik sarokban mint
képzeltnek vélt, valós fénysugár, tündököl, s már nem hallható
lépéseivel türelmetlenül toporog, hazaérve jóelőre behűtött
pezsgőt bontani kíván már, kifogyhatatlan üthetnéke
pedig a rulettfüggés csillapíthatatlságával vibrál, pont mintha
alkalmatlan bokszoló lennél régi idők rajzfilmjeiben, akinek a
a feje körül már fel-feltünedeznek a köröző, izgága, nyughatatlan
és ismeretlen eredetű fénynek képzelt csillagok.

Kategória: Archívum  |  Rovat: (2000 leütés)  |  Típus: - 1

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Please type the characters of this captcha image in the input box

A kommenteléshez kérjük gépelje be a fenti képen látottakat! Ellenkező esetben elveszik kommentje.