Szlukovényi Katalin versei

FUTÓPÁLYA

Semmit se tenni nem lehet,
mondják a jógamesterek,
ne tégy hát semmit – lélegezz,
s ne kérdezz rá, hogy élet ez,
csak érezd: lépted ritmusára
jár tüdődben ki-be a pára,
s végigfut idegeiden
minden nem és minden igen,
bár a döntés nem rajtad múlik,
a sors most játssza ki aduit,
amíg rovod köreidet,
és magad helyett figyeled
az idetévedt antik drámák
hírnökét, a fekete kányát,
mely makacsul csőrébe kapva
egy diót, magasba ragadja,
s odafentről újra meg újra
a járda aszfaltjához kúrja,
míg meg nem nyílik, mint a szem,
mely bentről figyel szenvtelen.

A lovag és a királylány 1.

– Unok erős lenni – mondta panaszos hangon a királylány, és a porolóval dühösen ráhúzott a szőnyegre. Csillogva szállt a por a napsütésben szerteszét az udvaron. A királylány újra ütött.
– Persze, drágám – válaszolta a sárkány. A mobilján pötyögött. – Olvastad, hogy Bikkmakk gróf újabb területeket hódított el Borsika bárótól? Két erdőt és három falut, legelőstül. Ebből balhé lesz.
– Folyton balhé van – felelte unottan a királylány. – Kihoznád a nappali szőnyegét is?
– Persze – tüsténkedett a sárkány. Hátradőlt a karosszékében, és belekortyolt a koktéljába.
– Úgy értem, még ma – mordult rá a királylány. – Mármint ha ebédelni is szeretnél még ma.
– Rosszul viselem, ha sürgetnek – zsörtölődött a sárkány, de azért felállt, és tüntető lassúsággal elindult a nappali felé.
Csöngettek.
A királylány a kötényébe törölte a kezét, és a kaputelefonhoz lépett.
– Jó napot kívánok – köszönt egy férfihang illemtudóan. – A királyfi
vagyok. Jöttem megvívni a sárkánnyal, és kiszabadítani a királylányt.
A királylány szíve megdobbant. Aztán a kötényére nézett. Látszott a nagy, piszkos folt, ahol beletörölte a kezét. Hajat se mosott egy hete. És még nincs kész az ebéd. Hülye nagytakarítás.
– Hétvégén zárva vagyunk – szólt a kaputelefonba. – Ügyfélfogadás hétfőtől péntekig, kilenc és öt óra között.
– Igen, láttam a kiírást – válaszolta a férfihang –, de én sajnos holnap
reggel hatkor repülök haza.
– Az előszobaszőnyeget is hozzam? – kiabált ki a sárkány.
– Igen – kiabált vissza a királylány, a kaputelefon kagylóját eltakarva.
– Az összeset! – Elemelte kezét a kagyló elől. – Sajnálom. Miért jött ilyen
alkalmatlan időben?
– Tudja, messze élek, fapados járatra szól a jegyem, valóban kényelmetlen időpontokban közlekedik, de így olcsóbb. Reméltem, hogy talán mégis bejutok. A rendkívüli helyzetre tekintettel.
– Minden helyzet rendkívüli. Nincs kivétel – közölte a királylány lemondóan és megfellebbezhetetlenül.
– Értem – mondta a férfihang szomorúan.
– Viszontlátásra hétfőn, kilenckor.
– Addigra én már hazarepülök.
– Itt vagyok, drágám – érkezett vissza lihegve a sárkány, karjában nagy halom szőnyeggel. Ledobta a királylány lába elé. – A pincelejárat előtti lábtörlőt is hozzam?
– Aha – felelte a királylány. – Nagyon sajnálom – tette hozzá a kagylóba beszélve.
– Én is. Egészen biztos, hogy nem enged be?
A királylány vetett még egy pillantást a kötényére, és szótlanul letette
a kagylót. A sárkány épp visszaért az utolsó szőnyeggel.
– Ki volt az, drágám?
– Valami szórólapozó – hazudta a királylány. – Lepattintottam. Fölakasztanád a következőt?
A sárkány szuszogva levette és összehajtogatta az előző, kiporolt szőnyeget, és helyére tette az egyik piszkosat. Visszaült karosszékébe, hátradőlt,
és jólesőt kortyolt a koktéljából.
– Hánykor lesz ebéd? – kérdezte.
– Még a porolással se végeztem! – csattant fel a királylány. Aztán elszégyellte magát. Újabban olyan türelmetlen, pedig a sárkány igazán nem
tehet semmiről. Ő is csak a dolgát végzi. – Köszi a szőnyegeket – tette hozzá.
– Szerintem még egy félóra, és nekilátok a csirkének. Egykor ehetünk.
– A porolóval dühösen ráhúzott a szőnyegre. Csillogva szállt a por a napsütésben szerteszét az udvaron.

Kategória: Archívum  |  Rovat: (2000 leütés)  |  Típus: -

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Please type the characters of this captcha image in the input box

A kommenteléshez kérjük gépelje be a fenti képen látottakat! Ellenkező esetben elveszik kommentje.