Származás, képzettség
42 éves, református vallású vagyok. 1890. december 14-én születtem Gyomán. Atyám mérnök, számos vízszabályozó társaság igazgatója, bilkei, komlósi és hollókői birtokos volt. [ ] Főgimnáziumi tanulmányaimat az esztergomi bencés és egri cisztercita gimnáziumban végeztem. [ ] A Budapesti Kir. József Műegyetemen technikai szakot hallgattam. [ ] theológiai abszolutoriumot szereztem. [ ] elvégeztem a bölcseletet, 1915-ben letettem a tanári vizsgálatokat, és summa cum laude doktoráltam. Nagyemlékű Beöthy Zsolt jóakaró tanárom mellett az aesthetikai szemináriumban asszisztens voltam. [ ] 1919 márciusában rozsnyói tanári állásomról lemondtam. A premontrei rendtől dimissiót kértem és kaptam. 1 (1932)
Forradalmi családból származom apai és anyai részről. Apáim felmenőleg minden magyar radikális és népi forradalomban részt vettek. Gorzó Simon nevét már a Dózsa szabadságharcban megörökítette Márki monográfiája, de ott voltak Rákóczi, Kossuth harcaiban és azóta minden függetlenségi és 48-as megmozdulásban. [ ] Én ifjú koromban Madarász Viktortól, akinek képei a népi demokrácia méltó büszkeségeként ma is a Szépművészeti Múzeumban függenek, tanultam meg: mi a demokrácia, mi a magyar forradalmi szellem. 2 (1951)
Az MDP legelső és legmagasabb vezetői mind személyesen ismernek, és tudják, mi voltam és vagyok. Nagyobb lányom édesanyja bányász családból származik, ma is Tatabányán él, fivérei aktív vájárok. [ ] Mostani feleségem édesatyját [ ] Nagy Imre földművelésügyi miniszter nevezte ki Pest megye Földbirtokrendező Tanácsához gazdasági szakértőnek. 3 (1957)
Bölcsész doktorátusom esztétika, finnugor nyelvészet és magyar irodalom. Tanári oklevelem magyar, illetve latin nyelv és irodalom. Többé-kevésbé beszélek és írok latin, német, angol és francia nyelven. Számtalan irodalmi társaság tagja, titkára voltam. 4 (1960) Ebben az önéletrajzában B. G. N. felsorolja a 18. és a 19. századi literátorokkal foglalkozó műveit, 5 melyek zöme még az első világháború alatt jelent meg szaklapokban, illetve egyházi kiadványokban, valamint hivatkozik újságírói tevékenységére6. Drámáiról és versesköteteiről is említést tesz. 7
Variációk a politikai szereplésre
1929-ben Pest vármegyénél a levéltárba kértem felvételemet. [ ] névtelen feljelentők azonnal jelentkeztek, hogy kommunista voltam. [ ] Általában az alispán bizalmát bírtam [ ] a sors véletlene folytán Endre László lett az alispán, [ ] elütött a tényleges főlevéltárnokságtól. 1938 nyarán Endre, minthogy önérzetemet, szabad szellememet és erkölcsi bátorságomat nem tűrte, koholt okok alapján eljárást indított ellenem. 1939. január elsején pedig állásomból felfüggesztett. [ ] 1917-től kezdve nyilvánosan és töretlenül a szocialista és demokrata eszmék harcosa és hitvallója voltam. A háború első percétől kezdve a németek és uszályhordozóik ellen foglaltam állást. [ ] üldözötteknek vallás- és faji különbség nélkül menedéket adtam vagy szereztem. 8 (1945)
25-26 éves koromban [ ] a munkásmozgalomban vettem részt, a bányászok írásaimat és szavaimat nagy figyelemmel méltatták. [ ] Mint az V. Vörös Hadosztály vezérkarához beosztott fegyverrel harcolva részt vettem a miskolci csatában, majd a Felvidék felszabadításában. A Tanácsköztársaság után az ellenforradalom megtorló fegyelmit indított ellenem, állásvesztésre ítélt [ ] Sokat küzdöttem, s családommal együtt sokat nélkülöztem, sok mellőzésben és megaláztatásban volt részem. 9 (1951)
Révai Józseffel beszéltük meg, hogy én gyakorlati okokból ne lépjek be a kommunista pártba, s így mint a PDP, majd a Magyar Radikális Párt országos alelnöke, a Függetlenségi Front tagja, nemzetgyűlési és országgyűlési képviselő lettem. 10 (1957)
Részt vettem az 1919-es Tanácsköztársaság vezető tisztségeiben, sőt ahogy az egykori okmány megörökíti11 a Tanácsköztársaság előkészítésében, és ezért üldöztetést szenvedtem. Részt vettem erről a fenti bírói okirat nem szól a felvidéki harcokban az V. vörös hadosztály vezérkarához beosztva. Sok mást nem említve szemtől szembe szálltam Endre Lászlóval, és újra üldöztetést szenvedtem. Megmentettem más üldözötteket 19431944-ben, ezért a kormánytól 1946-ban ellenállási oklevelet kaptam. 12 (1959)
Az átértékelt vállalkozói múlt
1921-ben a Klein és fia Szappangyár Rt.-hez kerültem, ahol rövid idő alatt igazgató lettem. [ ] 1928-ban önálló vállalkozásba kezdtem, azonban ez is nagy anyagi veszteséggel végződött a dekonjunkturális időben. [ ] A megyétől való kiválásom után önálló céget alapítottam, amely egy időben szépen ment. Ma igen kis keretek között működik. 13 (1945)
Gazdasági kérdésekkel sokat foglalkoztam. Értek az új rendszerű könyveléshez, annak idején a Klein gyárban üzemi könyveléssel is sokat foglalkoztam. 14 (1950)
1949 óta hallatlan adókkal terheltek meg, gyártási engedélyeimet elvették, iparom gyakorlását megakadályozták, új iparra való kérelmeimet elutasították, raktárkészletemet veszni engedték stb. Bűnvádi eljárásokat indítottak ellenem, mindenemet zárolták, lakásomat, irodámat, üzemi helyiségeimet el akarták venni. És így tovább. Igaz, hogy ezen életre menőtámadásokat mind kivédtem: felsőbb bírósági ítélet bűncselekmények hiányában minden alól felmentett, feloldott, helyiségeimet meghagyta, adómerényleteket törölte stb., de ezen ádáz évekig tartó küzdelemben semmim sem maradt. 15 (1956)
Jelentkezések nyugdíjas munkára
68 éves, egészséges, nyugdíjas főgimnáziumi tanár vagyok. Nyugdíjam csekély volta miatt keresek alkalmaztatást. Nős emberként élek. Két leánygyermekem van. 16 (1959)
A Magyar Nemzet mai számában hirdetett portás-éjjeliőr-tűzrendészi állásra pályázom. Ez utóbbiról segédtűzoltói igazolványom is van. Hetvenharmadik évemben vagyok, szellemi és testi épségben 17 (1964)
- Curriculum Vitae. 90. cs. 159. o. B. G. N. az elérendő célnak megfelelően általában ezt az önéletrajzát módosította. ↩
- A Fővárosi Pénzügyi Nyomozó Hatóságnak címzett, 1951. december 16-i keltezésű levélhez mellékelt önéletrajz. 2. cs. 18. o. ↩
- Az 1957. augusztusi, internálás ellen tiltakozó beadvány életrajzi melléklete. 46. cs. 64. o. ↩
- 1960-ban az MTA Történettudományi Intézetéhez beadott kutatói pályázat. 102. cs. 173. o. A társaságok, zárójelben a felvétel dátuma, illetve a betöltött funkció: Kassai Kazinczy Irodalmi Társaság (1925), a vármegyék Gyöngyösi Irodalmi Társasága (1933, főtitkár), Gárdonyi Géza Társaság, Gyóni Géza Társaság (1936), Magyar Írók Szövetsége, Színpadi Szerzők Egyesülete, PEN Club (1938). ↩
- Ráday Pál, Bessenyei György, Döbrentei Gábor, Verseghy Ferenc, Tompa Mihály. ↩
- A megyei lapokon kívül főként a Világ 1945-ös évfolyamában jelentek meg politikai, társadalmi témájú (vezér)cikkei. ↩
- Kapitány György, Hámán, Rodostó. Csupán az elsőt adták elő több alkalommal műkedvelő gimnazisták. A Versek, illetve az Új versek az 1930-as években jelentek meg az általa is szervezett irodalmi társaság kiadásában. ↩
- Az 1945 nyarán kelt, erkölcsi és anyagi rehabilitációt kérelmező folyamodvány. 84. cs. 216. o. ↩
- A Fővárosi Pénzügyi Nyomozó Hatóságnak címzett, 1951. december 16-i keltezésű levélhez mellékelt önéletrajz. 2. cs. 18. o. ↩
- Az 1957. augusztusi, internálás ellen tiltakozó beadvány életrajzi melléklete. 46. cs. 64. o. ↩
- Az északi fronton június 1-én a vörösek visszafoglalták Rimaszombatot. A megye kormányzótanácsi biztosává kinevezték Gorzó Gellért volt premontrei tanárt, ki már április elején a kommunistákhoz pártolt. Szabó László: A bolsevizmus Magyarországon. A proletárdiktatúra okirataiból. Budapest, 1919. 91. o. ↩
- Beadvány a XV. Kerületi Tanács VB Oktatási Osztályának, 1959. május 5. 46. cs. 98. o. ↩
- Az 1945 nyarán kelt, erkölcsi és anyagi rehabilitációt kérelmező folyamodvány. 84. cs. 216. o. ↩
- 1950. június 1. 2. cs. 57. o. ↩
- A rozsdátlanító kisipari vállalkozás iránti kérelem. 1956. augusztus 11. 75. cs. 37. o. ↩
- Gondnoki állásért folyamodó kérvény. 93. cs. 8. o. ↩
- 1964. április 8. 94. cs. 943. o. ↩