ÉLET FÁJA, FA GYÜMÖLCSE

A víz rétege. Alatta homok.

A homok rétege. Alatta semmi.

Az ember keze vizet keres.

Az ember keze homokot talál.

Az élet fája. Nagy dolog.

A fa gyümölcse. Ismerjük jól.

Legyintünk erre. Legyintünk arra.

Az ember keze csupa izomláz.

A víz mondja: homok vagyok.

A homok mondja: víz vagyok.

A semmi hallgat lent a gazban.

Ellepi õt a sûrû izomláz.

Egyik kezem: fa gyümölcse.

Másik kezem: élet fája.

Melyik élet melyik fája?

A gaz a gyümölcstõl elrohad.

Aludj víznek rétege. (Sose kelj fel!)

Aludj homoknak rétege. (Sose horkolj!)

Te meg semmi, fújd ki az orrod,

és másszál szépen vissza a fára.

APRÓ ÜTKÖZÉSEK

Üvegek, színes porcelánok

kényes rendje a vitrinben.

Emberi kéz évek óta nem érintette õket.

Csupán a por törõdik velük. A reggeli fény

egy lakatlan pókhálóból próbál szabadulni,

reménytelenül. Mint egy akváriumban:

anyagszerû homály az egész lakásban.

Nem is lakás már: lebegõ, sodródó tárgyak

összessége. Apró ütközések. Faforgácsok.

Fellélegzik a kopott mûvirág.

A radiátorcsõben boldogan halad

az üres levegõ. Egy pohár víz

a konyhaasztalon várja a neki rendelt

szomjúságot. Gyerekek fociznak az udvaron.

A bõrlabda megfejthetetlen üzenetet

morzézik a házfalon. Megsárgult

napilapokba lapoz bele a szél, de

el õ sem olvassa õket. Diszkréten

elhúzza magát a függöny.

KÖNNYÛBÚVÁR

Csak süllyedni, mint a kávéskanál

a sûrû mosogatóvízben.

Vegytiszta közeg, némi megtisztulás.

Hab.

Megnyugtatóan egyenletes tempóban

hatolni át a mosószeres oldaton.

Nem úszás ez, nem kíván aktivitást.

A figyelem kioltja önmagát.

Épp csak jelen lenni ebben a folyamatban.

Fele testsúllyal, minimumra állított pulzussal.

Aztán a koppanás: a mosogatótál alja.

Kezelésbe vesz, elringat a lúg.