Vajda Mihály – Élet (világ) 1200 oldalon

Világló részletek egy elbeszélő életéből. Egyszer én is használtam ezt a világló szót. Vajon értettem-e? Azt kellett lefordítanom, hogy weltet, ami németül látszott lenni; pontosabban egy kétségtelenül németnek tűnő mondat állítmánya volt. A mondat így hangzott: Die Welt weltet. Hogy … Folytatás →

Tardos Károly – Beszélgetés Vajda Mihály filozófussal

„…nincsenek végső magyarázataink…” VAJDA MIHÁLY FILOZÓFUSSAL TARDOS KÁROLY BESZÉLGETETT A felvilágosodással induló modern racionalista filozófiát, metafizikát tekintve: miből adódott, hogy Descartes, Kant és Hegel mind idealisták és racionalisták voltak, és következik-e ebből valami? Én nem tudom, mit jelent egyáltalában az, … Folytatás →

Milbacher Róbert – Petőfi és a naivitás visszanyerésének ábrándja

„Midőn a politika ’s művészet a’ természettől eltért ’s csak az udvarok körül forgott, midőn az egészséges élet helyébe beteges pompa lépett, akkor a költészet is eltéveszté valódi útját ’s lelkesedését nem a’ Hippokréné tiszta forrásából, de a’ királyi asztalokon … Folytatás →

Takáts József – A laterális útvonal

Mint ismeretes, a 19. századi Magyarország nagy liberális-nacionalista politikai programja a civil (állampolgári) társadalom létrehozása volt: a nagyfokú jogi, felekezeti, nyelvi, kulturális széttagoltság bonyolult, kusza, mély rendi szakadékokat magában foglaló 1848 előtti világa egységesítésének terve. „Ennek a programnak – írta … Folytatás →

Tardos Károly – Beszélgetés Gábor György vallástörténésszel

„…konkurenciatörténet, a lelkek piacán…” GÁBOR GYÖRGY VALLÁSTÖRTÉNÉSSZEL TARDOS KÁROLY BESZÉLGETETT Mi volt annak az oka és jelentősége, hogy a zsidóságnál viszonylag korán végbement a sokistenhitről az egyisten- hitre való áttérés? A kérdés azért izgalmas, mert rögtön egy olyan vallástörténeti problémának … Folytatás →

Anne Martin-Fugier – Tisztességes vagy elvetemült

A választóvonalak bizonytalansága „Amikor a tisztességes feleség átadja magát derék hitvesének, ezt ugyanabban a pozitúrában teszi, mint a prostituált, aki a szeretőjének kínálja oda magát. A természet a nőket, e szerencsétlen áldozatokat, meztelennek teremtette. A társadalom pedig, kárpótlásul, egyebet nem … Folytatás →

Jeney Zoltán – Álmok

Labrador (Egy álombeli koncert leírása; 1976. április 3-ára virradó reggel) Új Zenei Stúdió koncert egy 180 fokkal elfordított, L-alakú teremben. Az L rövidebb szárának megfelelő oldalszárny négyzetes, a főszárnnyal szemközti falán nagy szárnyas ablakkal. Az ablak előtt fehér tüllfüggöny. A … Folytatás →

Mesterházi Mónika versei

A CÁFOLAT megérintett valami szabadságfokot elkapott valami hűséget felszabadított valami örömet szidta az itteni macsókat a nőgyógyászokat és minden alkalommal fájdalmat okozott ha erre járt lement pénzt váltani konspirációból a szobába tuszkolt a pénzes kezével próbált beindítani akár egy téli … Folytatás →

Csoma Gábor versei

ALKONYODIK Lehetőségeim csapdái ásítanak rám. Létem árnyával birkózom. Gesztusaim mint viseltes ruha lógnak rajtam. EMBER a szavak csempéibe feszülsz az eget tapétázod magaddal sóhajod kőnek kiáltod léted magadhoz mintázod magadat magaddal igázod ÉN vagyok magam után – néha – nyomot … Folytatás →

Perecz László – Párhuzamok

SZONTAGH GUSZTÁV ÉS VAJDA MIHÁLY VISSZAEMLÉKEZÉSÉRŐL (Stílus) „Az idő múlik, s véle egyedek s nemzetek enyésznek, szerencsések, ha írásban vagy tettben nyomot hagyva magok után mint sikeres tényezők jelenhetnek meg az állandóan fennmaradó emberiség életében, annak örök rendeltetését előmozdítva, mely … Folytatás →

Szilágyi Ákos – A tények retorikája

TÖRTÉNETI-FILOZÓFIAI VIZSGÁLÓDÁSOK „»Tényekkel« sohasem találkozunk.”1 Friedrich Nietzsche „Beszéljenek a tények!” „A tények azt mutatják…” „A tényekből az következik…” Beszéljenek a tények? Ki vagy mi helyett beszéljenek? És mióta tudnak a tények beszélni? Voltaképpen kicsodák-micsodák ezek a tények? A tényeknek talán … Folytatás →

Király Kinga Júlia – „Lehet, nevetni fognak, de még most is várom őket”

Kóser és tréfli. Éhség és sóvárgás. Revízió és csalódás. Holokauszt és újrakezdés. Nagyjából ezek a fogalompárok motoszkáltak bennem, amikor 2015 végén a fejembe vettem, hogy írok egy erdélyi zsidó receptes könyvet. Ez az elhatározás minden bizonnyal egy hosszabb folyamat eredménye … Folytatás →

Armuth András – Kivételezettként 1944-ben

Az alábbiakban egy kedves távolabbi rokon visszaemlékezései olvashatóak. Nem az eseményekkel egy időben rögzített naplóról van szó, s nem is egy nagyobb, átfogó memoár önkényesen kiválasztott részletéről. Nem szaktörténész munkája, és folyamatosan átszínezik, folyamatosan érvényesülnek benne a személyes tudás és … Folytatás →

Kőszeg Ferenc – A nagybátyám, Laci

EGY FEJEZET EGY MEGÍRATLAN ÖNÉLETRAJZBÓL Laci nagybátyám, anyám három évvel fiatalabb öccse, csodával határos módon végezte el az orvosi egyetemet, és még csodálatosabb módon jutott haza Magyarországra a német–orosz háború első évében. Az anyai nagyszüleim az akkor Oroszországhoz tartozó mai … Folytatás →