a hátam döbbentett rá: megrontott szemmel néztél eddig mindent. hogy e belátás kiragad szégyenként magadra zárt szobádból – végletekig csupaszított tőmondat, kósza hold –, hol korábban új és új mélységekig ráncigált a kétség, hová beengedtél némi kóbor vágyat, egy éjszakába … Folytatás
kistvan bejegyzései
Sokacz Anita – Két hold
A hátadról jutott eszembe, hogy megromlott szemmel néztem. Így lett az álom vonulásból kidőlt szomjas állat. Vértolulás szoros ruha alatt, úgy rejtőztem, hogy bezárt szobámba a kézfejre csapó szégyen. Húst ott növesszek, ha bőrömet üres fogak közé adtam. Legyenek a … Folytatás →
Horváth Iván – Nemzeti minimum: jogegyenlőség
„A Felvilágosodáshoz” a Magyarországi Nagyoriens egyik páholya. Ott vitattuk meg előadásomat 2016 szeptemberében. A páholy más tagjai is hasonló témájú előadásokat tartottak, így a vita az egész 2016–2017-es szabadkőműves esztendőt kitöltötte. Az, hogy végül nem jutottunk semmi világos, közösen vállalható … Folytatás →
Kőszeg Ferenc – „Hová való e népes, nem-hellén csoport?”
Az európai drámairodalom egy menedékjogi döntés történetével kezdődik. Danaosz király ötven lánya Egyiptomból érkezik Argoszba. Nagybátyjuknak, Aigüptosznak az ötven fia feleségül akarja venni az ötven lányt. Azok apjuk vezetésével a kényszerű nász elől menekülnek hellén földre. Pelaszgosz, Argosz királya, nem … Folytatás →
Matthias Hoesch – Általános segítési kötelesség, területi igazságosság és jóvátétel
HÁROM KRITÉRIUM A MENEKÜLTEK IGAZSÁGOS ELOSZTÁSÁHOZ, ÉS HOGY E KRITÉRIUMOK MIKOR VÁLNAK IRRELEVÁNSSÁ Meg tudják-e pontosan határozni a filozófusok, hogy egy közösségnek morális szempontból hány menekültet kell befogadnia? Megalapozható-e olyan kritériumrendszer, amely világos felvilágosítást nyújt arról, hogy mely bevándorlók előtt … Folytatás →
Bojtár Endre temetése
Patrick Eiden-Offe – Az öreg Marx
Hogy Önök igazából hogyan állnak Marxszal, az a Tőkéhez való viszonyukból derül csak ki. A fiatal Marxszal könnyű azonosulni: a közvélekedés szerint harcias, szenvedélyes, humanista, filozofikus, politikus és romantikus. Épp ebből kifolyólag – ahogy azt Alfred Schmidt már 1962-es, A … Folytatás →
Lengyel László – Hankiss-alternatívák
A kelet-európaiak „ironikus szabadsága” 1989-es egyik legismertebb könyvének, a Kelet-európai alternatíváknak elején, Hankiss Elemér, ez a rejtőzködő személyiség, fontos ön- és közvallomást tesz a kelet-európai ember léthelyzetéről: „Igaz, hogy bürokratikus rendszerek béklyózzák meg őket; igaz, hogy megfosztották őket polgárjogaiktól, igaz, … Folytatás →
Lövétei Lázár László – Ecloga*
„Úgy nézik ma a verset, mint egy párt-igazolványt…” (Weöres) KÖLTŐ Kéri a szakma ezerrel az újabb ecloga-félét – állítólag a „Zöld”-ben nem tisztáztuk a dolgot… PÁSZTOR Szóval „ezerrel”… Ezért rontasz rám in medias res? Ennyire kell az a vers? hogy … Folytatás →
Nyerges Gábor Ádám – Versek
FÖLFÉNYLIK, MINTHA BELEKÖPÖTT Magányos kis csillagunk, mely mi más lehetne, mondjuk esthajnal, vagy csak egy távoli, innen nézve zavartalanul duruzsolgató utasszállító repülő, mely ebből a szögből épp úgy fölfénylik, mintha beleköpött rágógumi sziluettje volna egy zavaroskék, koraesti árnyalatú tó áttetsző … Folytatás →
Márton László – Majdnem kalauz
Kosztolányi Dezső emlékére Eszembe jut az a fiatalember, aki tizenkilenc évvel ezelőtt, 1998 nyarán ült velem szemben, és sírt. Ezt az egy mondatot ismételgette: „German people are terrible”. Fiatal néger, a berlini metrón. Még jóformán el sem kezdtem, máris meg … Folytatás →
Branczeiz Anna – Versek
TÉRISZONY Már tizennégy éves volt. Nem akarta, hogy segítsenek neki, egyedül is le tudta győzni a tériszonyát – amikor eszébe jutott egy éve halott apja, levitte a kutyát sétálni és elintézte a bevásárlást, bevette az esti adag nyugtatóját, egyedül is … Folytatás →
Várady Szabolcs – Lator-cento
a kilencvenéves -ből és -nek A kert a víz ragyog a föld Áttetsző ködben háború Társtalanul és konokul Férfi kor tél ez az a perc Fehér-izzáson szénsötét Vak szembe sajduló sugallat Fénytelen és árnyéktalan Múlékony fészkeiden át Valami szándék ébredez … Folytatás →
Fülep Lajos – Két magyar emlékműszobrászról
Zala György Ezzel megkezdtük sétánkat, mert bátran nevezhetem sétának a helyváltoztatást ebben a hatalmas műteremben. De akármilyen széles és magas is ez a világossággal teli terem, mégis szinte kicsinek hat attól a sok és nagyméretű alaktól, mely benne helyet foglal. … Folytatás →
Kunt Gergely – Székely Juli – Vajda Júlia: Oldások és kötések
A SOÁ MATERIÁLIS ÉS VIRTUÁLIS EMLÉKEZETÉNEK ÖSSZJÁTÉKA A SZABADSÁG TÉREN Bár a Pauer Gyula és Can Togay által létrehozott Cipők a Duna-parton tulajdonképpen megérdemelné akár azt, hogy a német „Mahnmal” fordításaként „figyelmeztető műnek”, vagy az angol „counter-monument”-ből kiindulva „ellen-emlékműnek” nevezzük, … Folytatás →
Margaret R. Higonnet – Patrice L.-R. Higonnet: A „kettős spirál”-modell
Mikor nem változás a még oly látványosan annak tűnő sem? Nők tömegeinek társadalmi és gazdasági szerepköre gyors és radikális változáson megy keresztül a háborúk elején, hogy aztán, a háború végén, gyorsan és radikálisan visszarendeződjék számukra minden. Azok között, akik erre … Folytatás →
Tatár Sándor – Versek
FOHÁSZ TUDATLANSÁGÉRT Mért áll össze, ha összeáll? s miért ér értelmetlen véget? Mért ellenség a fürdőszoba reggel? s este a hold s az asztal mért hamis igéret? Ablakodon túl utca vagy kert, mindegy: benned labirint van mozdulna ajkad; úgy marad, … Folytatás →
Schreiber László – Novellák
Keresztút – Ne nézd a seggét – mondta magának Búvady, és le is hunyta a szemét. A körmenet megállt. A szlovák pap elmondta az első stációhoz tartozó szöveget és imát szlovákul. Utána elmondta a magyar pap magyarul. A hívek meg … Folytatás →
Schreiber László – (Ho)mágia
fekete köpenye ráncos szárny kacatok esnek a hóba kis fehér nyulak mutatványok torz albínói le-leválnak a sokruhás testről űzik és kergetik mérleghinta zöld lapjára fektetik menekül a varázsló aztán visszatérnek akkor a zsebéből kimocorognak pingponglabdát vontató kis bodobácsbogarak (Csoma Gábor … Folytatás →
Almási Miklós – Nádra Valéria: Lukács – töredékek, személyesen
RÉSZLETEK EGY KÉSZÜLŐ ÉLETÚT-INTERJÚBÓL Nádra Valéria: Tanár Úr mesélte, hogy első, egyéves amerikai ösztöndíja (1970–71) idején, interjúkészítés céljából találkozott Herbert Marcuséval, akinek Önt meglátva első kérdése az volt: Ön is Lukács-tanítvány? Ezen némiképp elcsodálkoztam, hiszen Helleréket jól ismerte előzőleg Korčuláról, … Folytatás →
