Kispest Barna alma fityeg az ágon, lekvárt kentek az ég aljára, a kékre fagyott égen álljon egy kondenzcsík pengeszája. Esteledik, kutya vonyít, a talicska ráhomorít, az éj az agyba lukat ás, nem vidít és nem szomorít. Szennyes lében levélmorzsa, mint … Folytatás →
kezed közé veszel forgatsz mint egy piszkos edényt vízbe teszel mint egy poharat mikor mosogatsz te vagy isten forgat eldönthetetlen akár egy Pilinszky-versben vizet csorgatsz rám a pohár a mosogató széléhez ütõdik nem törik el csak megreped vízbe mártod mit … Folytatás →
Az asszimilánsok irodalma a századforduló idején két irányban jelentkezett. A nem-zsidó asszimilánsok a magyar élet felszínét ábrázolták, a felszín divatos figuráiból “teremtettek” társadalmi eszményképet: a kaszinótagból, a szalonhõsbõl és a zsentribõl (sic!). Társadalmi kérdéseinket nem is érintették, azt a hiedelmet … Folytatás →
Válasz Berzeviczy Albertnek Maradna még a negyedik pont: magyar-e mindaz szükségképpen, amit magyar ember produkál? Az Akadémia elnöke sokkal inkább tudományos gondolkodású férfiú, hogysem ne érezné, mennyire függ e kérdés válasza a fogalmak tisztázásától: kit nevezünk hát “magyar embernek”? … Folytatás →
(Elnöki megnyitó beszéd 1927) (…) Azonban másrészt céltalan volna tagadni, hogy irodalmunkban ma bizonyos szakadás van, hogy egyes, a szerencsés középútra rátalált s általános elismerésnek örvendõ nagy tehetségeken kívül két tábort különböztethetünk meg, melyek egymást nehezen értik meg, s melyek … Folytatás →
Egy szomorú véget ért – 1919 õszén Héjjas Iván emberei agyonverték – fiatal magyar jogakadémiai tanár, Buday Dezsõ kategorizálta így hazájának megosztottságait és jelölte ki saját “táborok” közötti helyét egyik kéziratban maradt versében, az I. világháború kitörése után néhány hónappal.1 A … Folytatás →
1 Lehet, hogy az Irak elleni katonai támadás nem volt a legbölcsebb döntés. De lám, még a Bush-kormányzat legádázabb ellenségei között sem találunk szinte senkit, akit ne töltött volna el õszinte örömmel a búvóhelyérõl kirángatott Szaddám Huszein látványa. A zsarnok lebukásának … Folytatás →
Gondolatok Spiró György Fogság címû regényének olvasása közben Íme, egy sajátos regény (persze, minden formátumos regény sajátos és egyedülálló), amely, ha lehet ezt mondani, egy negatív kairosz idõvel jellemezhetõ korból, vagyis jelenünkbõl visszatekintve, mutat be mélyrehatóan egy igazi ritka kairosz idõt, az idõszámításunk szerinti elsõ évszázad … Folytatás →
avagy Spiró szerint a világ Úgyszólván bizonyosnak tûnik, hogy jóllehet Spiró nem saját alteregójának történetét írta meg regényében, ámde a Fogság fõhõsének fizimiskája – minden kétséget kizáróan – gazdagon kínálja az asszociációs lehetõségeket avégett, hogy az olvasó – legalábbis fizikai értelemben – … Folytatás →
A rómaiak részben nagyon dühösek voltak Josephusra, részben a fõvezér is mindenáron kézre akarta keríteni, mert a háború sikere érdekében ezt döntõnek tartotta, tehát mindenütt keresték a halottak közt és a város legrejtettebb búvóhelyein; a város bevételekor azonban valósággal Isten … Folytatás →
1 A maga idejében Nietzsche a történelemhez való viszonyulás három alaptípusát, és ezzel a történetírás három fajtáját különböztette meg: a monumentális, az antikvárius és akritikai jellegû történelemábrázolást. Mindegyiknek már önmagában is megvan szerinte a maga különös elõnye, ám egyben saját, különös veszedelme is. Legfõbb – … Folytatás →
(Nagyszabás és mértéktelenség) Spiró György regénye nagy lélegzetû mû.1 Nem is olyan kevés ez abban a világállapotban, amelynek egyik költõje azt hirdeti-panaszolja gyászosan és számonkérõen nagyszabású versesregényében, hogy “nincsen többé nagyszabás”. Bizonyos értelemben csakugyan nincs is. Abban az értelemben, hogy a világ … Folytatás →
Az ez év tavaszán megjelent új Spiró-regény (Fogság, Magvetõ Kiadó, 2005) méltán aratott nagy közönségsikert: hatalmas terjedelme ellenére már többedik kiadása forog a piacon, s az értelmiségi társalgásnak is jó ideje egyik központi témájaként szerepel. Spiró nagyszabású történelmi regényt írt, s szinte … Folytatás →
Ritmus rulez! (allegro) ez a rím ez a rím ez a rím felelõs elenyész hazavág savanyú keserû hamutál cigifüst ne szeresd a teát (andante) te se én se õ se mi se senkise hiszi senkise szive szemem lecsuk a szám … Folytatás →
Egy égig vagy majdnem addig érõ zikkurat egyik magasabb szintjének félreesõ, népek, hadak és tévéstábok nem járta helyén ültem egy székbe kötözve, mégpedig úgy, hogy a szék a peremre merõlegesen állt, és a lábam már kilógott a levegõbe. Talán … Folytatás →
FORDÍTOTTA GYÕRY VILMOS ZSIGMOND: Oh jaj nekem! Jaj én boldogtalan! Világosíts fel, ég, követelem, Miért bánsz ily kegyetlenûl velem? Mi bûnt követtem én el ellened, Születésem által? Bár, ha létre jöttem, Úgy értem immár, bûnt követtem el, S s nüntetésre … Folytatás →
A modernitás apoteózisa, avagy a nem nacionalista nacionalizmuselméletek buktatói Tanulmányom a nemzet-, illetve nacionalizmuselméletek modernista paradigmájának kulturális irányzataihoz1 kapcsolódva kíván néhány észrevételt megfogalmazni a modern nemzeti történelem szakralitásának témájában. Fejtegetéseimet Mircea Eliade gondolatával kezdem, melyet 1949-es, immár klasszikussá vált eszszéjében fogalmazott … Folytatás →
Sweet Nothing Natura minimum petit, írja Seneca.1 A természet csak egy minimumot kíván. Szinte mindenrõl gondoskodott. A hiányokat, melyeket meghagyott, mondja Arisztotelész, átengedte az embernek, hogy kitölthesse.2 Az ember csak azt teszi, ami számára a természettõl adott. Ezért jelenti a filozofálás … Folytatás →
A hagyomány jelene Strauss és Gadamer levelezése elé Az alábbi levélváltás témája egyben a levélírók közös, lényegi gondolati programja: a problematikusnak tartott jelen megragadása érdekében megfelelõ viszonyt kialakítani a klasszikus gondolati hagyományhoz. Strauss, illetve Gadamer mérvadó és eltérõ álláspontra jutottak. … Folytatás →
A szerelmi költészet melléktermékeibõl Haj, egy hosszú szerkesztõi pálya során rengeteg olyan vers gyûlik össze a szerkesztõ olvasói emlékezetében (s ebbõl következõen a különbözõ dossziékban), melyek ha talán nem is érdemlik meg a hivatalos közlést épp különös gyarlóságaikkal, … Folytatás →