Peter Sloterdijk korunk egyik legjelentősebb német (pedig neve alapján lehetne holland) irracionalista gondolkodója; már első kötetében (A cinikus ész kritikája) fosztogatta az ész trónját. Igen ám, de nem szokványos módon. Szellemes, szarkasztikus esszéizmusa és egyidejűleg igényes intellektualizmusa rögtön pályája indulásakor … Folytatás →
Halódik a mobilom, újat kéne venni. Nézem a lehetőségeket: számtalan új készülék, egyik formatervezettebb, áramvonalasabb (értsd: rondább) mint a másik. Ugyanolyat szeretnék, mint amelyik elromlott; van is hasonló kinézetű, a boltos csillogó szemmel dicséri az új típust: színes kijelző, lehet … Folytatás →
Most, hogy a hazaárulási perben a vádlottak megkapták büntetésüket, s az államellenes összeesküvés furfangosan szőtt hálóját rátermett védekezéssel nemcsak szétszakítottuk, de meg is semmisítettük, 1 az imperialista világ dühödten tombol. És ami még jobban dühíti ezt a világot, hogy ebbe a … Folytatás →
Már említettem, hogy Jan Masaryknak gyengéje volt a zsidóság. Sokat töprengett problémáikon. Híve volt a cionizmusnak, ahol tudta, segítette céljai megvalósítását. Nagyon át tudta érezni a zsidóság tragédiájának mélységét. A zsidók iránti szimpátiája humanizmusában gyökerezett. Azokban az években, amikor mellette … Folytatás →
Hidas Antal és Kun Ágnes élménybeszámolója a háború utáni magyar sajtóról A alábbi dokumentum 1947 januárjában keletkezett. Szerzői, Hidas Antal és Kun Ágnes (akkori nevén Anna Krasznova), mielőtt 1959-ben hazatértek Magyarországra, hosszú évtizedeket töltöttek a Szovjetunióban. Hidas komoly karriert futott … Folytatás →
Az őszi forradalom nyíltan magasra emelte a nemzet és a nacionalizmus zászlaját, s fölébe helyezte azoknak a korábbi alapelvnek, amelyeken az első csehszlovák köztársaság eszméje nyugodott. Az új cseh politikai elit büszkén kiállt a nemzeti egoizmus mellett. Az 1938 szeptemberében … Folytatás →
Nemrégiben a Nova Televízió levetítette Jan Cimburának a protektorátus idején, 1941-ben készült cseh filmjét. A film ellenszenves szereplője egy pálinkafőzde zsidó tulajdonosa, nemcsak uzsorás, hanem a tisztes cseh falu erkölcsi megrontója is, aki a lakók jogos felháborodása következtében megszégyenülten távozni … Folytatás →
Csehek és zsidók Európában A modern cseh társadalom a demokratikus nemzetépítés egyik legjobb példájának számít, mivel a polgárosodás az alsóbb néposztályok fokozatos felemelkedésével ment végbe. A 19. században ezt foglalta ideológiai keretbe a paraszti-kézműves rétegekből frissen kilépő értelmiségi középosztály a … Folytatás →
Római elégiák / V. Rálelt szívem e klasszikus földön a néki-valóra; Szólít a múlt s a jelen; míly öröm: értem a szót! Szólt a tanács: kincs vár ott, a régi nagy írók Forgatom műveiket lelkesen, nap nap után. Ámde … Folytatás →
Kelet-európai novella A Montsouris-parkban üldögélek egy tóparti padon, háttal a RER gyorsvasút közelben futó vaspályájának. Nem messze tőlem, egy másik padon, fiatal nő ül és olvas; sápadt, tiszta gyermekarc, rövid, fekete haj. Most is olyan bánatosnak és zárkózottnak látszik, akárcsak … Folytatás →
Állítólag Sanyi bácsi állítólag a falon is tud járni többen látták ahogy a csarnok téglái közt lépked és az ugróiskolázás közben bereped egy ablak hallották csámcsogását ahogy a gittet rágja és azt is ahogy éjjel társasházak szolid közfalait döngeti míg … Folytatás →
A gyermek Vér, veríték, mondják, de nehezebb mint az elmondható, a végtagok ujjait merevítő görcsök, az egész test hullámzása, egyre rövidülő pihenések csavarható-vizes lepedőn, a másra-nem lehet figyelni fájdalom, kozmikus morajlás, a föld megrepedése, fénysugár-szökőkút: egy új teremtmény. Itt, ezen … Folytatás →
Apám tizenöt perccel korábban érkezik. Én negyven perccel később. Azt mondja, nem zavarja, ha várni kell. Mindig van nála valami olvasnivaló. Látom, ahogy a hatalmas ablak mögött ül a Modern Múzeum előcsarnokában, és mintha nem érzékelné az ajándékbolt és az … Folytatás →
Az egész napnak el kell múlnia, a Napnak újra föl kell kelnie, hogy megint ne tudjam, merre, hova, miért, mi ellenében és mire. Délelőtt tíz óra. Ha akarom, véget ért e napom, vagy ha fárdalmaitól pihenten, mert hajnali háromkor keltem, … Folytatás →
OROSZORSZÁG EURÓPÁBAN ÉS A NAGYVILÁGBAN Rossz napok járnak a liberalizmusra a keleti nagyhatalmaknál Oroszországban, Indiában, Kínában és az Európához újonnan csatlakozó kelet-európaiaknál. Ha a kilencvenes évek a liberalizmus és a globalizmus évtizede, a 2000-es évek első évtizede a … Folytatás →
Beszélgetés a kultúrafinanszírozásról Orbán György: A 2000 kultúrafinanszírozási különszáma szerintem nagyon izgalmas írásokat tartalmaz, amelyek nagyon időszerűek, és mégis, az én talán nem teljesen pontos és szakszerű olvasatom szerint egy bizonyos Kosztolányi Dezsőt érzek a legélőbb és legérzékenyebb szerzőnek, … Folytatás →
Izzanak az irodalmi és társadalmi havi lap telefonvonalai, mérges leveleket hoz a posta, egyre szélesebb körű elégedetlenség jelzi, hogy már hónapok óta nem jelentkezik a kiküldött vasúti és vasútpénztárügyi tudósító. Aggódnak: csak nem esett baja? Nem. Tanulmányúton járt a vasút … Folytatás →
A szabadság elsõ tette tiszta helyzetet teremt, a korlátlan lehetõségek terét nyitja meg. De ugyan ki maradhatna e tetõponton, mely egyetlen pillanatig tart, amikor a sötétség visszahúzódik, s a jövõ fénye valamennyi arcát megmutatja, mert még nincs semmilyen arca? Be … Folytatás →
Ferenc József császár Schratt Katalinhoz írott leveleiből Óh, a boldog békeidők! Lám, bölcs császárunk és apostoli királyunk is mily gazdag lelkivilággal rendelkezett! Nemcsak a birodalom sûrû gondjaival foglalkozott, gondosan és uralkodóilag, hanem volt neki magánélete is ráadásul érzelmekben és … Folytatás →
Fejedelmi csábítás a magyar romantikában Mátyás király “kedveli vala a szép asszonyi állat szöméllyeket…” Heltai Gáspár, 1575.1 A király mulat! Ismeretes, mily nagy hatással tetőzte be Victor Hugo híres, Verdi által operában is feldolgozott, Rigolettóként máig ható vad és szenvedélyes darabja … Folytatás →