Apor Péter – Népi kultúra, kollektív erőszak és antiszemitizmus

NÉPÍTÉLET SZEGVÁRON, 1946 A tanulmány elkészítését a Gerda Henkel Alapítvány AZ/27/F14 számú ösztöndíja segítette. 1946 tavaszán és nyarán Magyarország számos helyén zajlottak le olyan tömegmegmozdulások, melyeknek zsidó származású polgárok is áldozatul estek. Az elkövetők minden esetben szinte kizárólag a falvak … Folytatás →

Sajó Sándor – Nem én

Repülőjegyeket vennél, mindenféle helyekre. Sehová sem utaznál el, csak megvennéd a jegyeket. Napközben többször eszedbe jutna, hogy megtehetnéd, hogy elutazol. Esetleg az is, hogy el kellene utaznod. Fontolgatnád, hová utazz, miközben tudnád, hogy sehová sem fogsz. Ülnél a szobádban egész … Folytatás →

Charlotte Delbo – Egyikünk sem jön vissza

Charlotte Delbo (1913–1985) francia író, költő, Louis Jouvet majd Henri Lefebvre asszisztense, a második világháborúban férje mellett ellenállóként harcolt, amikor letartóztatták. Auschwitzba, majd Ravensbrückbe deportálták, összesen majdnem két és fél évet töltött koncentrációs táborokban. Az itteni részletek az Egyikünk sem … Folytatás →

Erőszak, történelem, remény – BESZÉLGETÉS ERŐSZAKRÓL, MODERNITÁSRÓL ÉS ÓZDI FIATALOKRÓL

Czeglédi András: Nyilvánvaló az erőszak jelenléte az életünkben. És valamilyen értelemben mindig is az volt. Koronként, helyzetenként eltérő mértékben és módon (nyílt, fizikai erőszak, verbális erőszak, szimbolikus erőszak stb.). Ha kiindulásképp erőszak és történelem kapcsolatáról beszélgetünk, az ’erőszak’ többnyire nyilvánvalóan … Folytatás →

Dékei Kriszta – Melocco Miklós Ady-képe avagy Latinovits Zoltán és a Willendorfi Vénusz találkozása

Az 1935-ben született, még nyolcvanévesen is kosárlabdázó, Munkácsy- és Kossuth-díjjal kitüntetett, 2014-ben a Nemzet Művészének kinevezett (ezáltal az öregségi nyugdíj mindenkori összegének huszonháromszorosát havonta kézhez kapó) szobrászművész nemigen kedveli a kritikusokat, mert „tájékozatlanok, s [ezért] lehetőséget adnak a tájékoztatásra”. Melocco … Folytatás →

Margócsy István – „…hány helyen nincsen Petőfi?”

AMIT A PETŐFI-LEGENDÁK HÁTTERÉRŐL TUDNI LEHET „Egyszer mindenki volt Petőfi . / Egyszer mindenki lesz.” „Visszatért Petőfi !” – zengett 2015 nyarán a széles körű propaganda a Barguzinban kiásott tetem újratemetése kapcsán, s valóban: a Kerepesi temetőben megtörtént Petőfi újratemetése … Folytatás →

Nagy Sándor – Petőfi-téeszcsé

A főutcán, közvetlenül a községháza mellett könyöklött ki a téeszcséház. Dóró Berci hatalmas, várszerű kulákházában, kit terménygyújtogatásért ítélt el a munkás-bíróság. Az elkobzott óriási portán is csak zsúfoltan tudott már elférni a vagyonában meggyarapodott termelőcsoport. A kuláknak szűk szobái voltak, … Folytatás →

Illés Béla – Csoda

1923 őszén Zalka Mátéval Moszkva belvárosában sétáltunk. Akkor még állott az ősrégi kereskedőváros fala, az úgynevezett kínai fal. Annak tövében, földre terített ponyvákon utcai könyvárusok ajánlották hangos kiáltozással áruikat. Megállottunk az egyik ilyen utcai árus előtt – hátha találunk valami … Folytatás →

Pekár Gyula – A végzet betelik

Mennydörög az ágyú, százszorosan feleselő visszhanggal okádja a tüzet Segesvár felé. Haragosan örvénylik a puskapor a Küküllő szűk völgyében, immár a meredek, erdős csúcsokat nyalják a csata fellegei. Pokolian tűz le a nap, melegszik az Ördög-katlan, kavarogva fő a berek. … Folytatás →

Juhász Ferenc – PETŐFI, 1848

(részlet) (…) Te ember-anyagból épített arany mindenség-óra! Te mindenség-anyagból szőtt emberiség-kiáltás! Fehér-hattyúkkal húzott virágból-font és zöld kalászfüvekből szőtt égi szekér, amiben bárányfelhők és gomolyfelhők fehér gőzkazlai ragyognak! Aranyból-kovácsolt darázs-arc bojtcsengős könnyű keskeny kard! Frakkos és cilinderes villám-cikkanás! Moha-repülő pilótája! Lovon-nyargaló … Folytatás →

Nagy László – FÖLTÁMADT PIROS CSIZMA

(Petőfi Sándor születésnapjára) (részlet) (…) s föltámadt piros csizma a síkon szívünk dombjának dúvadja már végzet-igézte agyunkon táncol sarkantyúzza a dögöket is mit akar, mit akar, azt akarja szeresse ez a nagy havú ország kövesse holt és eleven föltámadt piros … Folytatás →

A kultusz fenségétől a karnevál parodisztikus játékáig – BÍRÓ-BALOGH TAMÁSSAL ÉS NYÁRY KRISZTIÁNNAL MARGÓCSY ISTVÁN BESZÉLGETETT

MARGÓCSY ISTVÁN: Kedves Barátaim, irodalmi kultuszokról, az irodalom társadalmi használatáról, irodalom és közönség viszonyáról fogunk most beszélgetni. Mindenki előtt ismeretes, hogy Magyarországon a költészetnek milyen nagyon erős, kultikus tisztelete él, rendületlenül, annak dacára, hogy állandóan elhangzik a panasz, miszerint az … Folytatás →

Posztpetőfi Sándor – BARGUZINI VERSEK

Újrakezdés kezdjük talán elölről – mondotta a felőrölt mondotta a félőrült – életem kész horror volt. kezdjük talán felülről – mondotta a Világűr mondotta az örök csend és egy priccs fenn megreccsent. kezdjük talán alulról – ahogy jöttünk. hazulról. ahogy … Folytatás →