NÉPÍTÉLET SZEGVÁRON, 1946 A tanulmány elkészítését a Gerda Henkel Alapítvány AZ/27/F14 számú ösztöndíja segítette. 1946 tavaszán és nyarán Magyarország számos helyén zajlottak le olyan tömegmegmozdulások, melyeknek zsidó származású polgárok is áldozatul estek. Az elkövetők minden esetben szinte kizárólag a falvak … Folytatás →
Repülőjegyeket vennél, mindenféle helyekre. Sehová sem utaznál el, csak megvennéd a jegyeket. Napközben többször eszedbe jutna, hogy megtehetnéd, hogy elutazol. Esetleg az is, hogy el kellene utaznod. Fontolgatnád, hová utazz, miközben tudnád, hogy sehová sem fogsz. Ülnél a szobádban egész … Folytatás →
Charlotte Delbo (1913–1985) francia író, költő, Louis Jouvet majd Henri Lefebvre asszisztense, a második világháborúban férje mellett ellenállóként harcolt, amikor letartóztatták. Auschwitzba, majd Ravensbrückbe deportálták, összesen majdnem két és fél évet töltött koncentrációs táborokban. Az itteni részletek az Egyikünk sem … Folytatás →
Czeglédi András: Nyilvánvaló az erőszak jelenléte az életünkben. És valamilyen értelemben mindig is az volt. Koronként, helyzetenként eltérő mértékben és módon (nyílt, fizikai erőszak, verbális erőszak, szimbolikus erőszak stb.). Ha kiindulásképp erőszak és történelem kapcsolatáról beszélgetünk, az ’erőszak’ többnyire nyilvánvalóan … Folytatás →
Az 1935-ben született, még nyolcvanévesen is kosárlabdázó, Munkácsy- és Kossuth-díjjal kitüntetett, 2014-ben a Nemzet Művészének kinevezett (ezáltal az öregségi nyugdíj mindenkori összegének huszonháromszorosát havonta kézhez kapó) szobrászművész nemigen kedveli a kritikusokat, mert „tájékozatlanok, s [ezért] lehetőséget adnak a tájékoztatásra”. Melocco … Folytatás →
AMIT A PETŐFI-LEGENDÁK HÁTTERÉRŐL TUDNI LEHET „Egyszer mindenki volt Petőfi . / Egyszer mindenki lesz.” „Visszatért Petőfi !” – zengett 2015 nyarán a széles körű propaganda a Barguzinban kiásott tetem újratemetése kapcsán, s valóban: a Kerepesi temetőben megtörtént Petőfi újratemetése … Folytatás →
A főutcán, közvetlenül a községháza mellett könyöklött ki a téeszcséház. Dóró Berci hatalmas, várszerű kulákházában, kit terménygyújtogatásért ítélt el a munkás-bíróság. Az elkobzott óriási portán is csak zsúfoltan tudott már elférni a vagyonában meggyarapodott termelőcsoport. A kuláknak szűk szobái voltak, … Folytatás →
1923 őszén Zalka Mátéval Moszkva belvárosában sétáltunk. Akkor még állott az ősrégi kereskedőváros fala, az úgynevezett kínai fal. Annak tövében, földre terített ponyvákon utcai könyvárusok ajánlották hangos kiáltozással áruikat. Megállottunk az egyik ilyen utcai árus előtt – hátha találunk valami … Folytatás →
Mennydörög az ágyú, százszorosan feleselő visszhanggal okádja a tüzet Segesvár felé. Haragosan örvénylik a puskapor a Küküllő szűk völgyében, immár a meredek, erdős csúcsokat nyalják a csata fellegei. Pokolian tűz le a nap, melegszik az Ördög-katlan, kavarogva fő a berek. … Folytatás →
(részlet) (…) Te ember-anyagból épített arany mindenség-óra! Te mindenség-anyagból szőtt emberiség-kiáltás! Fehér-hattyúkkal húzott virágból-font és zöld kalászfüvekből szőtt égi szekér, amiben bárányfelhők és gomolyfelhők fehér gőzkazlai ragyognak! Aranyból-kovácsolt darázs-arc bojtcsengős könnyű keskeny kard! Frakkos és cilinderes villám-cikkanás! Moha-repülő pilótája! Lovon-nyargaló … Folytatás →
(Petőfi Sándor születésnapjára) (részlet) (…) s föltámadt piros csizma a síkon szívünk dombjának dúvadja már végzet-igézte agyunkon táncol sarkantyúzza a dögöket is mit akar, mit akar, azt akarja szeresse ez a nagy havú ország kövesse holt és eleven föltámadt piros … Folytatás →
Ha ott lettem volna. Izmokban nála erősebb. Termetre nála magasabb. És százhúsz évvel – később – bölcsebb, megmarkoltam volna őt: – Ne a kukoricásba! – Hát hová az ördöghovába? – A patak felé, Sándor. Add a kezed! – Minek? hisz … Folytatás →
(részlet) Téged szeret, – ki tűz szenébe néz, vigyázva izzó vasnak hőfokát, vagy az, ki vájatok csendjében áll, tapintja szénfal csillanó erét s a föld méhében fényért, életért kemény marokkal küzdelemre lép. Téged szeret Teréz, – ki dús gyapotba jár … Folytatás →
Sándor vagyok én is, ha nem is Petőfi , nem a nagy Petőfi , hanem csak Szoboszlai. De pennám, akárcsak a nagy költőé, hazámé és feleségemé. (1942)
(részlet) (…) Két karom magasra tárom, s mint igéző ajku táltos mondom: minden sátánfajzat minden tánca, szűnjetek! Nagy Petőfi , bárhol is vagy, szózatomra, mely idézget, most jelenj meg! Ám nem úgy, mint márciusnak idusán, nem is úgy, mint Koltón … Folytatás →
Minek siratnálak? Minek sajnálnálak? – Földi ember soha szebben Nem halt meg tenálad! Életed, halálod, Egy gyönyörű nóta… Mintha csak a jó Istennek Te diktáltad volna!! (1898)
A segesvári csatasíkon (részlet) (…) S az Úr, a dalnak fényes Istene, Átöleli a költőt… Homlokán Egy fényes csillag lángol föl… Az Úr Szent csókja… Így szól hozzá azután: „Én gyermekem! Eszméim ajka, Te! Isten-szívemnek fényes tüköre, Ne menj le … Folytatás →
MARGÓCSY ISTVÁN: Kedves Barátaim, irodalmi kultuszokról, az irodalom társadalmi használatáról, irodalom és közönség viszonyáról fogunk most beszélgetni. Mindenki előtt ismeretes, hogy Magyarországon a költészetnek milyen nagyon erős, kultikus tisztelete él, rendületlenül, annak dacára, hogy állandóan elhangzik a panasz, miszerint az … Folytatás →
Újrakezdés kezdjük talán elölről – mondotta a felőrölt mondotta a félőrült – életem kész horror volt. kezdjük talán felülről – mondotta a Világűr mondotta az örök csend és egy priccs fenn megreccsent. kezdjük talán alulról – ahogy jöttünk. hazulról. ahogy … Folytatás →
SZILÁGYI ÁKOS: Beszélgetésünk tárgya az irodalom, de nem általában, és nem is a mai magyar irodalom, hanem az irodalmi folyamat. Amelyből bizonyos művek és szerzők valamiért – és ez itt a kérdés: miért? – kiemelkednek, egyszeriben ismertté és elismertté válnak, … Folytatás →