Töredékek (1915–1919) (Részletek) Puskin és Szkrjabin egyazon Nap, egyazon szív két alakváltozata. Mûvész halála kétszer forrasztotta így egybe az orosz népet, kigyújtván felette a Napot. A közös, orosz véget példázták, teljes halált haltak, ahogy mások teljes életet élnek, személyiségük halálukkal … Folytatás →
( i ) Romok egy régi festményen, ahol csak hátulról, a Hold megvilágításában látszik a düledezõ oszlopok nyugtalan magánya, csonkolt, rothadó fák térdig vízben, és ahogy ilyenkor mindig, néhány pillanatra, idegenként is otthonosan érezheted magad, akár Jarmusch filmjében a Halott … Folytatás →
Alexander Szkrjabin filozófiájáról Alexander Szkrjabin a modern zenetörténet egyik legkülönösebb és legvitatottabb alakja. Zenéjérõl és törekvéseirõl már életében rendkívül ellentmondásos elképzelések és vélemények láttak napvilágot, melyek a mai napig nem rendezõdtek egységes képpé. Ezen az állapoton zenéjének a 20. század … Folytatás →
1. csöpög a vérem munkából oda és vissza csöpög a vérem a szupermarket átjáróin vásárlás közben csöpög a vérem mikor a bankban sorban állok mikor a benzinkútnál tankolok mikor férjemet látogatom a börtönben mikor befizetem a csekkeket a postán mikor … Folytatás →
Uniós állampolgárság és európai mozgástér A pletykák szerint 1991 végén, a maastrichti szerzõdés tárgyalásainak befejezõ szakaszában a spanyol miniszterelnök, Felipe Gonzáles szerette volna rávenni a tagországok kormányfõit, hogy vezessenek be egy új, az egész Unióra érvényes állampolgárságot. Gonzáles állítólag kijelentette, … Folytatás →
A hõség aznap is elviselhetetlen volt. Azt mondták, most már minden nyár ilyen lesz, sõt, hogy a hõség egyre fokozódni fog, s végül feltehetõen az általános hõhalál fog véget vetni szánalmas kis küzdelmeinknek. Az Újlipótváros mintha kiiratkozott volna az életbõl, … Folytatás →
A Supercapitalism1 Robert Reich beszámolója a világ mai helyzetérõl. A történet jól ismert, az általa adott diagnózis pedig felszínes. Mégis két okunk van rá, hogy figyelmet fordítsunk a kötetre. Elõször is, a szerzõ Clinton elsõ munkaügyi minisztere volt. Reich maga is hangsúlyozza … Folytatás →
Miért is érdekelne ma már minket, hogy 1918-ban azt állította egy müncheni magántanár: nekünk bealkonyodott? Mi is volt õ tulajdonképpen: politikus, ahogy néha magáról állította, próféta vagy filozófus, ahogyan hívei és ellenfelei nevezték, vagy egyszerûen egy író? Mi akként tárgyaljuk … Folytatás →
(vigyázz, ha ébredsz) mert kell a csalás, kell a titok, amin átlátsz és elfogadod, mint gyöngyöket, méregcsöppjeit. ha nem pusztul, nem is ébred, nem ismer föl sose téged bábos urad, ez a lélek itt, kit éltet, hevít, áltat s kerít … Folytatás →
1 2 3 4 egy meg kettõ három maradt a négy egy mindent elbeszélõ költemény* 1 a csak a szél támad föl orrlukakban szõrök hullámzanak a huzatban még egy belégzés még egy kilégzés orrnyereg alatt kietlen katlan most mindenki itt … Folytatás →
Spengler a dolgokat “mintegy” gondolja; analógiákkal dolgozik, és bizonyos értelemben ilyenkor mindig igaza lehet valakinek. Ha egy szerzõ a fogalmakat egy ízig téves néven akarja nevezni, netán egymással összecserélgetni, végül hozzá lehet szokni ehhez is. De akkor ki kell tartani … Folytatás →
Bach-szólószonátákat játszom, mi ehhez képest Böcklin1? Kacagnom kell. (52) Még énekeltem is, és olyan hangot kívántam magamnak, amely híd a zenéhez. Hegedûs soha nem akartam lenni, ahhoz túl kevéssé éreztem magam virtuóznak. (57) Gondolatok a portrémûvészetrõl. Némelyek nem fogják felismerni … Folytatás →
1 Cogito urat aggasztja egy alkalmazott matematikai probléma egyszerû számtani mûveleteknél találkozhatunk vele a gyerekeknek jó összeadják az almát az almával kivonják a búzaszembõl a búzaszemet helyes a számítás a világ óvodája biztonságos melegtõl lüktet megmérték az anyag részecskéit megmérték … Folytatás →
A név Két költõre hallgattam igazán fiatalon: Illyésre, József Attilára. Úgy írni, ahogy õk: a józan és a drága. Ez ezért, az meg azért a hazám. Illyés a mai, az enyém, a mám, a “megy az eke, szaporodik a barázda”. A … Folytatás →
ANGYAL SZÁLL Ebben a szalagházban lakom. Az épület anyaga: vasbeton. Egy régi rendszer hagyatéka. Szürke. Szürke. Szürke. Na most figyelj! A lift mûködik. Zümmögve jár. Nem kell gyalog futni fel a tizedikre. Az élet szép. A visszereket megkíméljük, lúdtalpakat nem … Folytatás →
Selma Bird, az irodalomtanszék tanára, Jack London egyik életrajzírója, igyekezett lebeszélni bátyját az útról, bár a szíve mélyén örült az ötletnek. Mindig olyan testvérre vágyott, aki a sarkvidékre megy. Nem mintha a nõtlen üzletemberrel bármi gond lett volna. Ifjabb Bird … Folytatás →
A filozófiatörténet egyik legfantáziadúsabb szövege egyben a legreálisabbnak is bizonyult: Így szólott Zarathustra. Már a bevezetõ elõrevetíti a posthistoire-t, vagyis a történelem és a hegeli ember utáni idõt. Nietzsche az utolsó embert az Übermensch ellentéteként ábrázolja. ’Mi az, hogy szerelem? Mi az, … Folytatás →
A szépség megérdemelt helye Wass Albert A funtineli boszorkány című regényében Bevezetés Mivel a szemináriumi jegy megszerzéséhez egy olyan egyénileg kiragadott mûalkotásról kell elemzést készíteni, amelyikben a “szép” szónak fontos szerep jut, úgy gondoltam, hogy a nagyon sokak által (eléggé nem helyeselhetõ … Folytatás →
A költözködést követõ elsõ alkalommal az anyja is elkísérte. Föltehetõleg azért, hogy megnézze magának a borbélyt. Mintha a “hátul és kétoldalt rövidre, meg egy kicsit a tetejébõl” kérés a kertvárosban mást jelentene. Ebben azért kételkedett. Egyébként minden ugyanolyannak tûnt: a … Folytatás →
Nem az, hogy húzódni, elhúzódni. A húzódás testi sérülés, és hogy lelkivé válik, az kevés, az olyan, mint a hírekben: “A rengés 9 embernek került legalább az életébe”. Átfordult jelentés, értsd, nem is minden az élet. Az ósdi bagatellnek hitt … Folytatás →