Ferencz Győző: Hangok, személyesen

Tandori Dezső (az évszám nem fontos) 80                   Hogy egyáltalán                 szólhassunk   1979 novemberében (az évszám nem fontos) estefelé megszólalt a telefon. Társam tágra nyílt szemmel nyújtotta át a kagylót, Tandori Dezső keres, mondta. Akkoriban egy külvárosi gimnáziumban tanítottam, épphogy … Folytatás →

Wendy Hollway: „Nőt akartam ölni, és kész…”

[*] Miért akart…? – avagy a Mészáros és a férfi szexualitás A „yorkshire-i mészáros” néven emlegetett Peter Sutcliffe bűnpere kapcsán szinte egyébről sem esett szó, mint hogy milyen motívumai lehettek, hogyan magyarázható mindaz, ami történt. A tárgyalás fordulatairól az újságokban … Folytatás →

Mariusz Surosz: Az újságírónő

[*] Milena Jesenská Mintegy akarától függetlenül került az irodalomtörténetbe. Korántsem kitűnő riportjainak, hanem ama híres szenvedélynek köszönhetően, amelyet a 20. század egyik legnagyobb írója táplált iránta. A Levelek Milenához már megjelenése idején irodalmi szenzációt jelentett. Természetesen Franz Kafkáról van szó, … Folytatás →

Vörös Anna: Asfiya

Hasat behúz, és a gerincedet tartsd egyenesen. A vállakat is húzd hátra, a karok szabadon lengjenek. Minden lépésnél a lábbal ellentétes oldali kéz lendüljön előre, a másik kéz hátra. Lépéshez emelem a lábam: belégzés. A jobb csípő emelkedik, a bal … Folytatás →

Marno János: Versek

Csendélet             (vihar után)   Egy családi vihar, dörgésekkel, villámlásokkal, csapadék nélkül, a múlt század deréktáján, vagy annál kicsivel föntebb. A szereplők még ott válnak kámforrá, azon nyomban, beleértve azt is, aki a viharról szólal éppen. A szája jár csupán … Folytatás →

Várady Szabolcs: Sermo

  vagy epistula inkább?              Kőrizs Imrének   „De hogy hívták azt a kis dán falut? Megírtam ezt a verset, vége van. Hová tegyem, ha majd eszembe jut?”            (Kaliforniában egy dán falu)   Éppen a Szent úton sétáltam, holmi kis … Folytatás →

Bödecs László: Kedd reggel, egy város két fele között

        Mándy Iván születésének századik évfordulójára   A negyvenhetes villamoson szoktam utazni, át a Szabadság-hídon, a Gellért Szálló felé. Lassabbnak gondolhatnánk az új metrónál, így közlekedni a Móricz irányába, de nem unható meg könnyen a város e szakaszára a kilátás,   … Folytatás →

Korpa Tamás: Ítélet

Egy ember álma November 23-án Mándy Iván 99 éves és 11 hónapos lett. Megünnepeltük. Megkértük fiatal szerzőinket, írjanak a Fortepan Gyűjteményén található Mándy-fotók kapcsán verset vagy prózát, s olvassák fel estünkön. Az itt következő alkotások születtek. © Fortepan, Hunyady József, … Folytatás →

Almási Miklós: A problématudat

A gondolkozás centrumában a problémamegoldó aktusok állnak: innen robban be tudatunkba az új ötlet, ebben az aktussorban érvényesítjük kreativitásunkat, de ez irányítja objektivációs tevékenységünket, a munkát is. Nemcsak a szellem folyamatait szövi át, gyakorlati tevékenységünket is ez a szervezi. A … Folytatás →

Roland Barthes: Poujade és az értelmiség

[*] Michel Winock két dimenziót, két (hol szétváló, hol újra egymásba fonódó) irányzatot vagy áramlatot különböztet meg a francia „populizmuson” belül: a tiltakozó (protestataire) populizmust meg az identitás-centrikus (identi­taire) populizmust1. 1954 végén a IV. Köztársaság politikai égboltján üstökösként megjelenő, majd … Folytatás →

Balogh Gergő: Betegségretorikák az 1930-as évek magyar költészetében

Babits Mihály, Kosztolányi Dezsõ és Karinthy Frigyes Az 1930-as évek magyar költészetében a testi betegség színre vitelét tekintve legalább három, egymástól jól elkülöníthető szövegalkotási eljárás figyelhető meg. Ezek nemcsak abban térnek el egymástól, hogy tematikus szinten a betegség más és … Folytatás →

Reichert Gábor: „Szétnézett a Hadikban, de nem látott senkit”

Karinthy Frigyes életmûvének de- és rekanonizációja a Rákosi-korszakban Köztudott, hogy az 1948–49-es kommunista hatalomátvételt követően a művészeti – azon belül pedig talán legnagyobb hangsúllyal az irodalmi – mező teljes átrendezését is napirendre tűzte az MDP pártvezetése. Az átalakítás minden részletre … Folytatás →

Angyalosi Gergely: A „Haza” megszólítása

Karinthy Frigyes: Hazám és „Hazám” Karinthynak ez a kis publicisztikai remeklése először a Nyugat 1915. május elsejei számában jelent meg, majd pedig belekerült az 1918-as Krisztus vagy Barabbás kötetbe is. Ha poétikai-retorikai szempontból elemezzük, látszólag semmiféle meglepetést nem okoz. Karinthytól … Folytatás →

Laurent Maindon: Találkozó Bukovinában

Tájak vonultak el előtte, a januári hóeséstől elnehezült erdők váltakoztak csonttá fagyott komlóföldekkel, a hideg mindent kővé dermesztett, mintha minden egyfajta ideiglenes eksztázisban merevedett volna meg. Michel ügyetlen szándékokat, a lélek titkos rejtekeinek védekezését fedezte fel bennük, egyszóval emberi vonásokat … Folytatás →

Sokacz Anita: Versek

Visznek névtelen rendszerek   Ha messzire mész, nem hallom a zenét. Pedig a hangod, a hangod, hunyt szemű kutyát, kivezet a világra. Harmóniát nem török, kenyértestet, pillanatot. Osztunk nedveinkből szőtt szobát. Hidegkezű égtől áldást nem várok, ostyákra köpök. De a … Folytatás →