Még az idén a Holmi megjelenteti Marshall Sahlins 1972-ben publikált híres tanulmányát a „The Original Affluent Society”-t. Én fordítottam magyarra, anélkül, hogy erre bármiféle megrendelést kaptam volna előzőleg. Ez természetesen egyetlen szempontból érdemel említést: introspekció útján első kézből tudok számot adni arról, … Folytatás →
Sulyok Dezső 1947. március 29-i parlamenti felszólalása SULYOK DEZSŐ: „T. Nemzetgyűlés. (Halljuk! Halljuk! A szabadságpárt oldalán.) 1947 március 15-én, a magyar szabadság klasszikus ünnepén és a sajtószabadság kivívásának 99. évfordulóján, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság és a magyar kormány szabályszerű engedélye … Folytatás →
Magyarország a második világháború utáni években „[N]em fogja befolyásolni a fejlődést, hogy jobban, vagy rosszabbul fogunk-e élni. […] ha a homokóra lefutóban van, és azt újra fel kell tölteni a változás pillanatában mindez lényegtelenné válik. A változásnak pedig egyik előjele, … Folytatás →
Sulyok Elemérnek „Ha ugyanis az ember egy csillagot szemlél, ezenközben gyakran szem elől veszít egy másik, szomszédos csillagot.” Jean Pecquet levele Edme Mariotte-hoz1 Pecquet mondata kétségkívül költői, némileg romantikus, sőt szentimentális színezetet sejtet. Ám az irat 17. századi keletkezése, akárcsak … Folytatás →
Mozaik Georg Brandes:1 „A legkorábbi emlékeim Kierkegaard-ról kora gyerekkoromra nyúlnak vissza, amikor nem tudtam megfelelően felhúzni a nadrágomat, hogy egészen a cipőmig érjen, miként ez elvárás volt, és dajkám azzal dorgált meg, hogy „te Sören Kierkegaard!” Ekkor hallottam először ezt a … Folytatás →
A matematikában való bizalomvesztés Kierkegaard kései naplóiban Soha ne bízz a számokban, és semmiben, ami kalkuláción alapul, mert mindez éppen annak mond ellent, ami a leglényegesebb – voltaképpen, ami emberi – mibennünk. Ha pedig bármiféle bizonyosságot és pontosságot keresel, akkor … Folytatás →
Egymás szerelmi vagy hogy is, vonzalmi kecskejátékait követtük, ahogy tudtuk, így voltunk akkoriban barátok. Úgy tettem helyre magamban apád, hogy barátok leszünk, vagyunk, nem többek. Jól esett foglalkozni egymás nyűgeivel, amiből volt elég, mert ha keveselltük, termesztettünk újakat. Azzal, hogy … Folytatás →
Kutya Szeretem az árnyas utakat és a sarki parkot, ahol a csavargók hányják-vetik meg a világ dolgait. Kutyának nevezhetnek, polgári nevem elveszett nemrég. Jólesik ismét névtelennek lenni házak és emberek között. Isten, mondta nemrég az egyik szegény fickó, túl sok … Folytatás →
MOST ÉS üvegkalitkában állok a zuhany alatt teljesen egyedül vagyok pedig most költözöm össze azzal akit szeretek mégse marad egyetlen fogódzó sem már nem emlékszem milyen amikor még van anyám arra számítok megöregszik ott ahol másfél évet falnyi átlátszó felülettel … Folytatás →
EGÉSZ ORSZÁGNYI KISLÁNY ÉS KISFIÚ Az Isten egyik története A két testvérről, ma már azt gondolom, Egész országnyi kislány és kisfiú Történetében pattog, de mint, De mint egy pöttyös, fekete színű labda. Közétek dobtam egy életet, Máris ütköztök, s eszetekbe … Folytatás →
Robert azért kezdett el csavarogni Oleśnicában, mert olyan magányosnak érezte magát. Megállt egy kisállat-kereskedés előtt, és a kis kedvenceket nézegette a kirakatban. Gondolta, vehetne egy kanárit vagy nyuszit, és játszadozhatna vele, mint egy gyerek. Egy szép nagy papagáj volt a … Folytatás →
RÁDIÓT HALLGATVÁN (Leánál, Párisban) A rádióban forró jazz-zene, izzik, recseg, s lesed, hogy rezzen-e mögötte más csend, messzi, éteri, hűs tisztaság, mi mégis létteli, mi régi már, de mindörökre újdon, mit nem hallott Euklidész, se Newton – új hangok, fények, … Folytatás →
„Amikor langyosnak érzed Aiszkhüloszt vagy Tacitust, üsd föl A termeszek életét: micsoda kinyilatkoztatása dühnek és a feleslegességnek, pokol, amelynek – szerencsénkre – sem drámaírója, sem krónikása nem lesz! Mert mi maradna a mi tragédiáinkból, ha egy írástudó kis állat egyszer csak … Folytatás →
A konszolidáció kérdéséhez „There is no such thing as society” Margaret Thatcher „Kibászták velünk, mágyárokkal, de mindegy, urám, én elmennék mágával biciklizni!” – jegyezte fel Bartos Tibor Kassák Lajos szavait egy beszélgetésük alkalmával. Nem lenne könnyű eldönteni – ha kellene egyáltalán … Folytatás →
Gondolatok Bíró Béla esszéjének margójára A magyar állampolgárság és a szavazati jog kiterjesztése a magyarországi és határon túli nyilvánosság egyik legfontosabb kérdése, mondja Bíró Béla. Az teszi különösen fontossá, hogy más országoktól eltérően, ahol ez a kérdés viszonylag simán, a … Folytatás →
Mi lesz a liberális demokráciával? Az országok között jelentős eltérés lehet a népesség sokfélesége tekintetben – a sokféleség adódhat az etnikumok, a vallások, a nyelvek, a fajok, a törzsek és kasztok különbözőségéből vagy ezek mindegyikéből. Az Egyesült Államokat, Kanadát és … Folytatás →
From: Csányi Vilmos To: 2000 Tisztelt Szerkesztőség! Csontos Erika válasza világosan mutatja annak hátrányait, ha egy irodalmi folyóirat szaktudományos részletkérdésekkel terhelt vitába bonyolódik. A génmódosított növények ártalmait nem bizonyítják az én esetleges tévedéseim, pontatlanságaim. A szerző nem vitatja érdemben állításaim … Folytatás →
From: Csontos Erika To: 2000 Re: Csányi Vilmos tárgyi tévedései Tisztelt Szerkesztőség, a 2000 februári és márciusi számában, két részben jelent meg GM-game című, a Pusztai-ügyet feldolgozó tanulmányom. Közel száz szakirodalmi utalással alátámasztott írásom után a szerkesztőség a márciusi számban közölte Csányi Vilmos e … Folytatás →
Két vers véletlen találkozása a Nyugat szerkesztőségének asztalán A Nihil című Karinthy vers recepciójának, mely a megjelenése körüli években szinte kizárólag nem nyilvános megszólalásokban érhető tetten, vagyis informális jellegű, magánlevelekből olvasható ki,1 van egy figyelemre méltó mozzanata, még ha ez nem tartozik is a szigorúan … Folytatás →
Nem törvény, szónok, taps, tömeg, s nem kötelesség, a szivé, egyszerüen az élvezet hozott e dúlt felhők közé; W. B. Yeats: Ír repülő a halálát jósolja* * Szabó Lőrinc fordítása (a fordító megjegyzése). A vágyva vágyott tornaszer, a ló szalmával töltött … Folytatás →