Ruttkay Veronika: Angol romantikus tragédiák: A Cenci-ház és a színház (ön-)anatómiája

[1] George Steiner nagyhatású könyvében a tragédia halálát, elhúzódó agónia után, a romantika idejére datálta.1 Az újabb irodalomkritika szerint Steiner e végső diagnózis kimondásakor talán szükségtelenül leszűkítette a tragédia fogalmát, így nem vehette figyelembe mindazt, ami a 19. században, megváltozott … Folytatás →

Rashwan Mohamed: Boldog vagyok és halott

[1] I.   Tudja, uram, életem során minden nyavalya elkapott. Malária, influenza, hörghurut, prosztatanagyobbodás, májzsugorodás. Vagyis betegeskedő ember vagyok. Éltem a szegénység betegségeivel, néha dédelgettem őket, olykor felvettem ellenük a harcot, de végül megbarátkoztam ezzel a ténnyel, hogy mindenkinek megvan … Folytatás →

Kállay Eszter: Versek

koptatás a női vécében pisilés után a cipzár kiharap egy darabot a húsomból. ahogy pár napja te haraptál. elvesztett súly, a kulcscsontom alatti árkok, átfutnak rajtam, álmomban mélyülnek, lassan, mintha víz koptatná, apály, apály. ma távol érezlek magamtól. mintha egy … Folytatás →

Nyíri Pál: Az Orbán-kormány bevándorláspolitikája és az új kínai bevándorlók

Az 1990 és 2010 közötti magyar kormányok a bevándorláspolitikát – a magyar nemzetiségűek könnyített letelepedését is ideértve – kizárólag rendészeti kérdésként kezelték, azzal kapcsolatos gazdasági vagy demográfiai koncepciójuk nem volt.1 2015 óta a jelenlegi kormány, miközben jórészt a mindenfajta bevándorlás … Folytatás →

Tardos Károly: Beszélgetés Angyalosi Gergely irodalomtörténésszel

Vidám lubickolás a szövegben ANGYALOSI GERGELY IRODALOMTÖRTÉNÉSSZEL TARDOS KÁROLY BESZÉLGETETT Milyen hullámai voltak a francia irodalomelmélet magyarországi recepciójának a hatvanas évektől a kilencvenes évekig, esetleg még később… Ha Barthes-ra koncentrálunk, természetesen először a strukturalizmust kell említeni. A francia strukturalizmus az … Folytatás →

Léderer Pál: „A mennydörgő léptű csorda” (2. rész)

[1] 2.RÉSZ A „nemes vademberek” társadalma   Rendes nagyságú könyvtár kellene ahhoz, hogy beleférjenek mindazok a könyvek és tanulmányok, melyek a Nemes Vademberről szóló elbeszéléseknek, illetve az ezek elemzésével, értelmezésével foglalkozó tanulmányok gyűjteményének kívánnának elhelyezést biztosítani. Sietek leszögezni, írásom egyáltalán … Folytatás →

Márton László: Mi a csoda?

Ennek az elbeszélésnek az első öt oldala sajnálatos módon elveszett. Egy rossz mozdulattal kitöröltem a számítógépből, és képtelen vagyok újraírni, vagy lustaságból, vagy azért, mert nem emlékszem rá pontosan. Annyit tudok felidézni, hogy egy kortárs magyar írót, akit a továbbiakban … Folytatás →

Tóth Miklós Bálint: Az indokolatlan lázadás lehetséges indokai

Bevezetés   Márai Sándor mint „politikus író” (Fried, 2002, 174) a magyar közbeszéd egyik legtöbbet idézett szerzője, sőt sokak számára egyfajta „orákuluma”. Életműve a rendszerváltást követően kialakult Márai-reneszánsz keretében az egymással szembenálló politikai szereplői számára is hivatkozási pont lett, amellyel … Folytatás →

A 21. század globális erőterében – Kerekasztal-beszélgetés

[1] Kerekasztal-beszélgetés Balogh András történész, Frank Tibor Amerika-szakértõ, Inotai András közgazdász, Kiss Endre filozófus, Kiss László egykori kazánfûtõ, Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértõ, Szunomár Ágnes Kína-szakértõ, Völgyi Katalin Japán-szakértõ részvételével „Az Evangélium azt mondja, hogy az egyik korszakból a másikba való … Folytatás →

Léderer Pál: “A mennydörgő léptű csorda” (1. rész)

[1] Valaha, réges-régen, amikor még gazdaságilag aktív korúként szabályos módon voltam becsatlakozva a társadalmi munkamegosztásba, kenyeremet azzal kerestem, hogy az empirikus szociológia adatgyűjtési módszereiről (azokon belül, szűkebben, az úgynevezett survey-típusú kérdőíves technikákról) próbáltam valami számomra fontosat mondani a szociológia szakos … Folytatás →

Seláf Levente: Az orrpuszi, avagy a szerelem természete antropológiai nézőpontból

Franz Boas 1895 októberében érkezett az Új-Hebridákra, egy angol fregatt fedélzetén. Az Amerikai Földrajzi Társaságtól kapta a feladatot (vagyis, hogy pontosak legyünk, meggyőzte a Társaságot, hogy bízza meg ezzel a feladattal és biztosítsa hozzá a pénzügyi forrásokat is; Boas a … Folytatás →

Schreiner Dénes: Bio-topográfia: az élet színterei

Az élet és a halál az ember esetében nem pusztán egy bio-fiziológiai folyamat fázisai, hanem olyan jelenségek, melyek a tapasztalatban különféle módokon lehetnek jelen, akár függetlenedve az alapul szolgáló organikus állapottól. A halál tapasztalatai az életfolyamon belül jönnek létre, speciális … Folytatás →

Laczó Ferenc: A holokauszt-emlékezet európaizálódása

[1] Kevés európai történelemmel kapcsolatos tény számít olyannyira közismertnek, mint hogy az európai zsidóság ellen elkövetett népirtást a náci Németország kezdeményezte és hajtotta végre a második világháború alatt, és hogy e genocídium hatmillió áldozatáért legfőképpen az akkori német államot és … Folytatás →

Schein Gábor: A dehumanizáló gyarmati nyelv és a Sinistra körzet

Az Osztrák-Magyar Monarchiának számos félig és félig sem komoly kísérlet ellenére nem voltak ázsiai vagy afrikai gyarmatai. Az etnikai és a territoriális megkülönböztetés szimbolikus formáit, az identitáspolitikákat és a hozzájuk tartozó képhasználatot tekintve azonban a dualizmus intézményesített nyelvei hasonlóságokat mutatnak … Folytatás →

Nádasdy Ádám: Miért prózában?

A Bánk Bán mai magyar fordításáról Régóta zavart, hogy nehezen értem a Bánk bánt, sőt helyenként valószínűleg félreértem Katona József mondanivalóját. Így aztán a múzsák egyike, az Önzés arra indított, hogy készítsek egy mai magyar fordítást a műből – hiszen … Folytatás →

Tábor Ádám: Versek

Ráadás Az alkonyat a hajnalom ívlámpa felkelő napom hetvennél kamaszodom lányokat hajkurászok álmomban meg is kapom múzsám nappali csillagom szeme szava csodálat A film: kalandjaim tere a monitor: a terepe imágóimmal tele kémek bűnösök hősök s hogy 3D-ben meglel-e múzsám … Folytatás →