Versek

Áttűnés

Sivár éjjelre túl éles hajnal.

Diktatúrák emléke. Keserû

édes-élet. Zsúfoltság és áttûnés.

Kamerák gépszeme pásztáz és feloszt.

Sterilen, áthatón mozog a rend.

Tükörlabirintusban toporzékol

amaz egyes szám, egyetlen személy:

Én tükörbe-magamba nézek. Semmi

nem változott. Minden megváltozott.

De az alapvetõ, sík felület

az – sajátként – megvan. Az: ugyanaz.

Akár a friss zápor utáni járda

visszatérõ, megújult hajnalon.

Claudius elhasználódott monológja

Ez a kínzó fülzúgás, ez ne lenne?

Gigerli bátyám, porszem az idõ

Rostélyán. Elfújtam. Megöltem. A

Nedves öl hívott. Planéták, körök.

Öltem, beteljesítettem. Csak ennyi:

Megfogom ezt vagy arrébb teszem azt.

Ez a kínzó fülzúgás, ez ne lenne?

Zilált, hiányos körvonal az ember.

Ököl, tesztoszteron és bûv szavak.

Ez a kínzó fülzúgás, ez ne lenne?

Rózsa nyílása napfogyatkozáskor:

Ilyen a tettem. Én király vagyok

– mondom magamban, s a mondatot

Hallom is magamban, a mondat bárki-

É lehetne. Gyilkos vagyok, mi az?

Ebben az összepréselt térben, melybe

Megszületnünk adatott, töredék –

Látásnyira, alighogy a szemünk

Felnyílik, azon nyomban megtámadnak.

Ez a törvény! A földön, ég alatt.

Ez a kínzó fülzúgás, ez ne lenne?

Koponyámban újra hallom a vér

Tombolását, a szívem lüktetését.

Megfogom ezt vagy arrébb teszem azt.

A legtöbben velem is azt tették volna.

Custing, meeting, mobbing: elegendõnek

Kell lennie egy szónak, vezénylendõ

Létezõket. A technológia

Rácsain egy-egy pont, belesûrítve

Erõ, rémület, remény és merény.

Mûködés. Mintha valamilyen érdes,

Sóderszínû felületen történnék.

Megelõzi a bûnt, becsületet.

A Fent-et s a Lent-et. Az Igaz-at

És a Hamis-t. A Szép-et és a Csúf-at.

A felületet, Hamlet ezt nem érti.

Lecsupaszított keretek között

A lecsupaszított lendületet –

Európa-rekvizítum

Térdig a vérben. A mecsetben

Tankréd lovagjai gyilkolnak.

Annakutána gyóntatókápolna épül

a Helyen. Üres helyén

átzúg az orkán. A csönd.

Zakatol a Nap-Éj üzeme.

Istenfogaskerék.

Európa nap-

Szemüvegben nézdegél. Mondja:

rekvizítum? Paróka alól

koponya villan. Az arcon:

bájvigyor a skizofrénia.

Kategória: Archívum  |  Rovat: -  |  Típus: Vers

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Please type the characters of this captcha image in the input box

A kommenteléshez kérjük gépelje be a fenti képen látottakat! Ellenkező esetben elveszik kommentje.