Amikor először első ízben elhagyta vagy őt kényszerítette kénytette az elhagyásra vagy nem is kényszerítette nem akarna hibást keresni mert aki keres az talál valami rutinvérképből indultak ki az asszonynál aztán mi mindent találtak lépésről lépésre embóliaveszélyt vérzsírveszélyt antitest túltengést aztán meg de azt lehet hogy nem is a vérből a cisztákat ilyen indulatú olyan indulatú ahogy fölmegy a pumpa a cisztában nincs ezen mit részletezni noha más sincs mint részlet mindenki a részletekről beszélt csak neki meg az asszonynak fájt az egész bár nyilván van a kettőjük egésze és a kettőjük fájdalma közt különbség ahogy érdemes különbséget tenni az él s a hal közt kivétel: én élek-halok kiskegyedért egyébként is ha keresne akkor magát találná ő a hunyó ám ezt sem hangsúlyozná nem verné dobra ennyire nem tiszta a helyzet bár nem is piszkos mocskos illetve lehetséges mégis hogy valamilyen mocskosság miatt lett az egész a tisztaság hiánya miatt minden- esetre nem ilyen megnyugtatóan volna ő felelőse a történteknek és hát ha jól utánagondol valamilyen kényszerítés esete azért fennforgott ha jól emlékszik mert maga az emlékezés is tárgya az emlékezésnek tudniillik az egész ha nem tűnt is el de elhalványodott a igen a múlt ködében miközben éppen erre a ködre lett emlékei szerint utalva hogy az asszony úgy érzi mondta vagy legalábbis utalt rá eltűnik az ő emlékezete ködében el-eltűnik vagyis azt tette szóvá ha a szavak már elenyésztek is és ezt nevezné kényszerítésnek mégiscsak kényszerítésnek hogy nem állandóan nem folyamatosan létezik benne hogy egy emelkedett de talán érthető kifejezést használjon de ez nem féltékenység volt mert nem mindent akart tőle az asszony hanem mindenestül akarta őt tehát amikor először derült ki számára hogy nem megy akkor azonnal lépett az ő számára ez soha nem derülhetett ki mert ő mindig azt hitte hogy megy nem is hogy hitte hanem látta érzékelte az állást ha volt azt is menésnek hitte látta érzékelte noha midenféléket tanult a koordinátarendszerekről meg az egyenes vonalú egyenletes mozgásokról nincsen ő úgy lenyűgözve a mozgástól a mozgástól mint olyantól nem is különösképpen mozgékony semmilyen értelemben sem de ott tényleg állt minden a nőt kivéve aki elment állt a dolog és ő is állt a múzeumban a Rubens-képek előtt valahogy az egésznek mintha lett volna Rubenshez köze kötődése de ezt már nem tudná rekonstruálni állt egyedül a rózsa húshegyek közt mintha rácsapták volna az ajtót úgy otthagyta akár egy filmben ő figyelmetlenül dünnyögve megérintette a nő csuklóját mire az sarkon fordult a kabátja perdült vele akár a pelerin a filmben kiabált volna utána és mindenki őket nézte volna a sok rabja a németalföldi művészetnek így is többé-kevésbé mindenki őket nézte a magából kikelten rohanó nőt és a dermedt egykedvűséggel álló férfit valahogy aki mozog az a rokonszenvesebb és akkor évekkel később nyárra nyár és télre tél egyszer csak eltévesztette egy vacsorameghívás időpontját és akkor hagyta el másodjára úgy is mondhatni végleg klasszikus gaff vagy még inkább faux pas nem is tudom kínos volt de nem nagyon enyhe kínosságfokú tahóság a háziak majdnem készen voltak de persze ez a majdnem azután egész este hiányzott nekik ez után loholtak egész este a nagylányuk nyitotta az ajtót látta ők az elsők valakinek elsőnek is kell lennie mondta jelezve hogy milyen szívesen hozta hozták meg ezt az áldozatot a zavartságot a lány korának tulajdonította a bakfisból kinövő lény bizonytalanságának mama kiabált hátra a lány de ők csak lassan bújtak elő mint abban a Bunuel-filmben na mindegy legalább nyugodtan kibonthatta a papírból a virágot erre sose talál időt mindig kapkodva marcangolja mert mindig túl bonyolultnak mutatkozik a csomagolás aztán mégis megérezte hogy valami nem stimmel az asszony dermedt egykedvűségét nem vette észre de arra a kérdésre hogy korábban jöttek-e csak sokadjára kapott egy akkor már türelmetlen bólintást addig a barátja felesége újra meg újra az öröméről biztosította őket azt értem mondta mi magunk is örülünk de hogy lehetséges talán hogy esetleg korábban jöttünk oh annyi minden lehetséges mindenesetre üljünk le és olvasgassunk addig is mindjárt készen vannak figyelhettél volna jobban is mondta a nő hát bizony figyelhettem volna válaszolta derűsen a félhomályban miközben időnként megérintett egy-egy könyvet és egyszer csak úgy érezte talán a kanyarodó villamos zajának és a tompa kinti fények változásának a hatására szóval valami teret meg időt érintő összjáték hatására megállt az idő az órájára nézett az túlzás hogy nem mozdult a másodpercmutató mozdult de arcátlanul lassan mintha mézben egyértelműen provokatívan és akkor az asszony fölugrott elmegyek mondta értem válaszolta ő mintha tényleg értené erre kedvetlenül legyintett kiment az előszobába vette a kabátját és elment Klára kérdezte a házigazda kicsit később hirtelen terhes lett mondta ezért kellett elmennie épp kanyarodott sikongva a villamos értem bólintott a zajban a barátja sikerült kapnom neked friss pacalt vigyorgott Klára 18 éves koráig pufók sőt kövér volt az apja pedig igazi úriember talpig 56 után első dolga volt alig hogy elült a csatazaj még jócskán az első kivégzések előtt azonnal keresni kezdte a teniszütőjét kihagyás után nehéz visszatalálni a ritmusba minél hosszabb a kihagyás annál nehezebb a ritmusvisszatérés feltúrt mindent nehezen ment az akkori napok véres rendetlenségében Klára a konyhából leste ahogy apja tűvé teszi a rakettekért a lakást tudta hol van nem mozdult már akkor ismerték egymást szóval mindig csak most nem.