ÖV ALATT – A Hays-kódex

 

avagy az Amerikai Mozgóképgyártók
és Forgalmazók Szövetségének filmgyártási
szabályzata,
másképpen: az 1930-tól 1968-ig érvényes
amerikai filmcenzúra-szabályzat

A filmgyártók tisztában vannak azzal, mekkora bizalommal tekintenek rájuk a világ népei, s hogy a mozgókép ez által válhatott a szórakoztatás világszerte elterjedt formájává. És azzal is tisztában vannak, mekkora a felelősségük e bizalom folytán, s azért is, mert a szórakoztatás és a művészet igen nagy befolyást gyakorol egy ország életére. Ennélfogva – bár a filmet elsősorban a szórakoztatás eszközének tekintik, amelynek nincs kifejezett oktató vagy propagandisztikus szándéka –, a filmkészítők nem tévesztik szem elől, hogy a szórakoztatásban
a mozgókép közvetlenül is előmozdíthatja a szellemi vagy erkölcsi haladást, a helyes gondolkodást, s azt, hogy a társadalmi lét magasabb szintre jusson.

A hangosfilm gyors elterjedésének idején a filmgyártók felismerték egy olyan kódex együttes aláírásának lehetőségét és szükségességét, amely szabályozza a hangosfilmek előállítását, és ismételten hangsúlyozza a filmkészítők felelősségét. A filmesek kérik a közönséget és a társadalmi vezetőket, legyenek megértők és tanúsítsanak együttérzést gondjaik és célkitűzéseik iránt, mert az együttműködés szelleme hozhatja létre az eddiginél is színvonalasabb, tartalmasabb szórakoztatáshoz szükséges szabadságot és lehetőségeket, egész népünk javára.

Általános alapelvek

1. Nem készülhet olyan film, amely erkölcsromboló hatású. Vagyis a nézők együttérzését soha nem vívhatja ki egy bűncselekmény, gaztett vagy bárminemű gonoszság.

2. Csak az élet helyes normáit szabad bemutatni, ezeket kizárólag a drámai helyzet és a szórakoztatás követelményei befolyásolhatják.

3. Tilos mind az ember alkotta, mind a természettörvények nevetségessé tétele, és ezek megszegését nem szabad egyetértőleg ábrázolni.

Az alkalmazás részletei

I. Bűncselekmények

Ezeket soha nem szabad úgy bemutatni, hogy a törvényes renddel szemben a bűntény tűnjön vonzónak, szintén tilos másokban fölkelteni a cselekmény utánzásának vágyát.

1. Gyilkosság

a) A végrehajtás módozatait úgy kell ábrázolni, hogy azzal ne buzdítsunk utánzásra.

b) Brutális gyilkosságot tilos részleteiben bemutatni.

c) A bosszúállást modern korunkban tilos indokoltként ábrázolni.

2. A bűnelkövetés módozatait tilos közvetlenül megmutatni.

a) A lopást, rablást, kasszafúrást, továbbá vonat, akna vagy épület felrobbantásának módszereit részletezni tilos.

b) Ugyanez érvényes a gyújtogatásra.

c) A lőfegyverek használatát maximálisan korlátozni kell.

d) A csempészet módszereit nem szabad bemutatni.

3. Az illegális kábítószer-kereskedelem ábrázolása minden körülmények között tilos.

4. Az alkoholfogyasztás bemutatása az amerikai életben – hacsak a cselekmény vagy a szereplő jellemzése nem követeli meg – kerülendő.

II. Szex

A házasság és a családi tűzhely szentségét kötelező megóvni. A képeknek tilos azt sugallniuk, hogy az alantas szexuális kapcsolat elfogadott vagy hétköznapi dolog.

1. A házasságtörés olykor szükségszerű velejárója a cselekménynek, azonban tilos közvetlenül, egyetértőleg vagy izgató módon bemutatni.

2. Szenvedélyes jelenetek

a) Fölöslegesek, ha nem nélkülözhetetlen részei a cselekménynek.

b) Tartózkodni kell a túlhajtott, buja csókolózás, az élvhajhász ölelkezés, a félreérthetetlen testhelyzetek és gesztusok bemutatásától.

c) Általánosságban elmondható, hogy a szenvedélyes jelenetekkel nem szabad felkorbácsolni az alantas ösztönöket.

3. Csábítás, nemi erőszak

a) Ezekre legfeljebb utalni szabad, és utalni is csak akkor, ha a cselekmény megköveteli; közvetlen módon soha nem kerülhetnek a filmvászonra.

b) A csábítás és a nemi erőszak semmilyen körülmények között nem alkalmas vígjátéki témának.

4. Tilos nemi eltévelyedést bemutatni, illetve utalni rá.

5. Fehér nők prostituálásával nem foglalkozhat film.

6. A fajkeveredés (nemi kapcsolat fehér és fekete ember között) tilos.

7. A nemi élet higiéniája és a nemi betegségek nem lehetnek témái a filmeknek.

8. A gyermekszülés sehogy, még árnykép formájában sem kerülhet a vetítővászonra.

9. Gyermekek fedetlen nemi szervét mutatni tilos.

III. Vulgaritás

Az alantas, gusztustalan, kellemetlen – bár nem feltétlenül gonosz – témákhoz minden esetben a jó ízlés jegyében kell közeledni, szem előtt tartva a közönség érzékenységét.

IV. Obszcenitás

Obszcén szavak, gesztusok, utalások, dalok, tréfák vagy célzások alkalmazása tilos (még akkor is, ha feltehetően csak a közönség egy része értené meg).

V. Profán kitételek

A szándékos profanitás (olyan szavak esetében, mint Isten, az Úr, Jézus, Krisztus – hacsak nem kellő tisztelettel ejtik ki –, illetve az olyanok esetében, mint pokol, fattyú, átkozott, istenverte stb.) tilos, és bármilyen más istenkáromló vagy vulgáris kifejezés használata sem megengedhető.

VI. Öltözék

1. A teljes meztelenség soha sem lehet indokolt, akár közvetlenül látszik, akár árnyképen. A szereplők nem tehetnek ledér, szabados megjegyzéseket.

2. A vetkőzős jelenetek kerülendők, kizárólag akkor szabad alkalmazni őket, ha ezt a cselekmény megköveteli.

3. Az illetlen viselkedés és a fölösleges meztelenkedés tilos.

4. A táncosoknak tilos a testüket indokolatlanul szabadon hagyó ruhák viselése, és tilos illetlen mozdulatokkal táncolniuk.

VII. Tánc

1. A nemi érintkezést bemutató vagy arra utaló táncok, valamint az illetlen szenvedélyek táncos megjelenítése tilos.

2. Az illetlen mozdulatokat hangsúlyozó táncok obszcénnak minősülnek.

VIII. Vallás

1. Egyetlen filmben, egyetlen jelenetben sem engedhető meg bármely vallás kigúnyolása.

2. A lelkipásztorokat egyházi minőségükben nem szabad sem komikus szereplőnek, sem gonosztevőnek beállítani.

3. A vallási szertartásokat – bármely hitről legyen is szó – csak nagy körültekintéssel és kellő tisztelettel szabad filmre vinni.

IX. Helyszínek

A hálószobákat jó ízléssel és tapintattal kell ábrázolni.

X. Nemzeti érzések

1. Nemzeti lobogónkat minden esetben csak a legnagyobb tisztelettel szabad használni.

2. Más nemzetek történelme, intézményei, lakossága és kimagasló személyiségei méltányosan ábrázolandók.

XI. Filmcímek

Tilos pikáns, illetlen vagy obszcén címet adni a filmeknek.

XII. Visszataszító motívumok

Az alább felsorolt motívumokat szigorúan a jó ízlés határain belül kell megjeleníteni:

1. Akasztás, kivégzés villamosszékben, a büntetés-végrehajtás egyéb jogszerű formái.

2. Kényszervallatás.

3. Brutalitás, esetleges hátborzongató cselekmények.

4. Emberek vagy állatok billogozása.

5. Kegyetlenkedés gyerekekkel, állatokkal szemben.

6. Nők áruba bocsátása, vagy erényüket áruba bocsátó nők.

7. Orvosi műtétek.

A kódex preambulumának indoklása

I. A mozifilmek (ellentétben az egyházak, iskolák, egyetemi előadótermek, társadalmi reformmozgalmak stb. számára készített mozgóképekkel) elsősorban a SZÓRAKOZTATÁST szolgálják. Az emberiség minden korszakban tudatában volt a szórakoztatás fontosságának, és az egyes ember testi-lelki megújulásában játszott kiemelkedő szerepének. Ám az sem volt soha kérdéses, hogy míg a szórakoztatás szolgálhatja az emberi nem javát, vagyis lehet HASZ­NOS, ugyanakkor ÁRTALMAS is lehet. Ennélfogva különbséget kell tennünk két jelenség között:

a) A szórakoztatás bizonyos formái előre viszik az emberiséget, de legalábbis segítenek, hogy a hétköznapi életben megfáradt ember felfrissüljön, regenerálódjon;

b) A szórakoztatás bizonyos formái erkölcsrombolók, züllöttebbé teszik az emberiség életfelfogását.

Világszerte felismerték a szórakoztatás ERKÖL­CSI JELENTÕSÉGÉT. A szórakoztatás behatol a férfiak és nők magánéletébe, és közvetlenül hat rájuk; szabadidejükben leköti gondolkodásukat és érzelmeiket, végeredményben egész életükön nyomot hagy. Az embert éppoly könnyen megítélhetjük szórakozásának normái szerint, mint munkájának minősége alapján.

A megfelelő szórakoztatás tehát az egész népet magasabbra emeli, míg az ártalmas szórakoztatás rombolja az életkörülményeket, és az emberek erkölcsi eszményeit is károsan befolyásolja. Vegyük észre például, milyen egészséges reakciókat váltanak ki az olyan egészséges sportágak, mint a baseball vagy a golf, és milyen egészségteleneket a kakas- és bikaviadalok, a medvehecc és így tovább. És ne feledjük, milyen hatást gyakoroltak az ókori népekre a gladiátorviadalok, az obszcén római színjátékok stb.

II. A film mint MÛVÉSZET is nagyon fontos.

Jóllehet fiatal művészetről beszélünk, s valószínűleg több művészet elegyéről, a filmnek sincs más célja, mint a többi művészeti ágnak: az emberi gondolatok, érzelmek, élmények bemutatása, melynek során az érzékszerveken keresztül szól a lelkünkhöz. S akárcsak a szórakoztatás, a Művészet is behatol az emberek magánéletébe.

A művészet lehet erkölcsileg nemes, amely magasabb szintre emeli az embert. Eddig is ezt tette a jó zene, a nagyszerű festészet, a hiteles próza, költészet és dráma. Ám a művészetnek is lehet erkölcsileg káros hatása. Egyértelműen erről van szó a tisztátalan művészet, az illetlen könyvek, a kétértelmű színdarabok esetében. Az efféle művészet ártalmasságát fölösleges magyaráznunk.

Megjegyzés: sokszor és sokan állították, hogy a művészet erkölcsileg közömbös jelenség, se nem jó, se nem rossz. Ez igaz magára a DOLOGRA, ami zene, festmény, vers stb. De az említett DOLOG mégiscsak egy ember szellemi TERMÉKE, s e szellem erkölcsi szándéka az alkotás során vagy jó volt, vagy rossz. Arról nem beszélve, hogy a dolog HA­TÁST gyakorol arra, aki érintkezésbe lép vele. Akár a szellemi termékről, akár bizonyos hatások kiváltójáról beszélünk, a dolognak mélységes erkölcsi jelentősége és félreismerhetetlen erkölcsi minősége van.

Következésképpen: a film, amely a tömegek körében a modern művészeti ágak legnépszerűbbike, készítőinek szándékai és a közönségre gyakorolt hatásai folytán maga is erkölcsi minőséggel bír, befolyásolja az emberek felfogását és reakcióit. Emiatt roppant fontos a filmek erkölcsisége.

1. A film azon emberek erkölcsiségét reprezentálja, akik saját eszméik és eszményeik kifejezésére a mozgóképet használják médiumként.

2. A film azok erkölcsiségét befolyásolja, akik a filmvászonról szívják magukba ezeket az eszméket és eszményeket.

Mozgókép esetén a hatás különösen erőteljes lehet, mert egyetlen művészeti ág sem kerül ennyire gyorsan és széles körben kapcsolatba a tömegekkel. A film hihetetlen gyorsasággal vált a sokaság művészetévé.

III. A film fontos eszköze a szórakoztatásnak, és a világ népei is teljes bizalommal fordulnak felé – emiatt a filmre különleges ERKÖLCSI KÖTELE­ZETT­SÉGEK hárulnak.

A) A legtöbb művészet az érett emberhez szól.
A film viszont egyaránt szól minden társadalmi réteghez: éretthez és éretlenhez, fejletthez és fejletlenhez, törvénytisztelőhöz és törvénysértőhöz. A zenét csak fokozatosan tehetik magukévá az egyes rétegek, s ugyanez a helyzet az irodalommal és a színházzal is. Ezzel szemben a film, amely a maga módján egyesít két alapvető megközelítést, a képnézést és egy történet meghallgatását, egyből eljut a társadalom valamennyi szegmenséhez.

B) A film szállíthatósága, egyszerű terjeszthetősége és sokszorosíthatósága révén olyan helyekre is eljut, ahová más művészeti ágak nem.

C) A fenti két körülmény folytán nem könnyű olyan filmet előállítani, amely csak bizonyos rétegeknek szól. A nyilvános filmszínházak a tömegnek épültek, művelteknek és műveletleneknek, éretteknek és éretleneknek, önbecsüléssel bíróknak és bűnösöknek. Ellentétben a könyvvel, a filmeket csak nehezen lehetne bizonyos kiválasztott csoportoknak közvetíteni.

D) A fentiek értelmében egy film mozgástere nem lehet olyan tág, mint egy könyvé. Továbbá:

a) A könyv leír, a film bemutat. Az egyik egy közömbös papírlapon jelenik meg, a másik élő emberek előtt.

b) A könyv puszta szavak által jut el a tudatba, míg a film tényleges eseményeket bemutatva a közönség szemét és fülét éri el.

c) Az olvasó reagálása nagymértékben függ önnön képzelőerejétől; a film kiváltotta hatás viszont a bemutatás elevenségén múlik. Következésképpen sok olyan dolog létezik, amiről szólni lehet egy könyvben – vagy legalább célozni rá –, s amit egy filmben valószínűleg nem lehet bemutatni.

E) A fenti párhuzam egy film és egy újság összehasonlításakor is érvényes.

a) Az újság leírja a dolgokat, a film ténylegesen megmutatja.

b) Az újság tényeket keres, és úgy adja elő őket, ahogy megtörténtek; a film életszerűen, de a színjátszás folyamatában mutatja be ugyanezt.

F) A filmben kevesebb dolog lehetséges, mint a színházban.

a) Mert a mozgóképnek nagyobb a közönsége s következésképpen vegyesebb a jellege. Pszichológiai szempontból megfogalmazva: minél nagyobb a közönség, annál csekélyebb a tömeges erkölcsi ellenállás a kétértelmű célozgatásokkal szemben.

b) Mert a világítás, egy jellem felnagyítása, az ábrázolásmód, a filmes hangsúlyok stb. miatt a filmes történet közelebb kerül a közönséghez, mint egy színdarab.

c) A filmszínészeket és -színésznőket övező rajongás, amely messze túlnő a történelemben eddig tapasztaltakon, a közönségben nagymértékű vonzalmat kelt a művészek által alakított figurák irányában, illetve a filmbeli történet iránt. Így aztán a néző hajlamos ösz­szemosni a színészt vagy színésznőt az általa megelevenített alakkal, és roppant fogékony a legkedveltebb filmcsillagok képviselte érzelmekre és eszményekre.

G. A kisebb települések lakóit – akiktől távol áll a nagyvárosokban tapasztalható sokféle okoskodás és az erkölcsi-etikai normák megkérgesedése – mindenféle film könnyen és gyorsan érinti meg.

H. A hatalmas tömegjelenetek, a nagyszabású akciók, a látványosság stb. erőteljesen és felkavaróan hat a közönség érzelmeire. Általában elmondható, hogy a mozgalmasság, a népszerű megoldások, a könnyű befogadhatóság, az érzelmek megszólítása, az elevenség és a tények áttételek nélküli ábrázolása közvetlenebb kapcsolatot hoz létre a nagyközönséggel, és érzelmi vonzereje is nagyobb.

A mozgókép óriási erkölcsi felelőssége egyenesen következik a fentiekből.

Az általános alapelvek indoklása

I. Nem készülhet olyan film, amely erkölcsromboló hatású. Vagyis a nézők együttérzését soha nem vívhatja ki egy bűncselekmény, gaztett vagy bárminemű gonoszság. Ez mégis bekövetkezik, ha:

1. A rossz cselekedet vonzónak és csábítónak tűnik, a jó viszont nem.

2. Amikor a néző a bűnnel, a gaztettel, a rosszasággal érez együtt. Ugyanez áll egy olyan filmre, melynek láttán a közönség vonzalma a jóság, a becsület, az ártatlanság, a tisztaság vagy az őszinteség ellen fordul.

Megjegyzés: ha a néző együtt érez azzal, aki elkövette a bűnt, az nem ugyanaz, mintha magát az elkövetett cselekményt helyeselné. Akár a gyilkost is sajnálhatjuk szorult helyzetében, sőt még a bűnhöz vezető körülményekkel kapcsolatban is megértőek lehetünk – de nem érthetünk egyet a rosszal, amit elkövetett. A gonosz ábrázolása gyakran az irodalom vagy a színdarab legkényesebb pontja. Ez önmagában nem is ítélhető el, feltéve,

a) hogy a gonoszt a néző nem látja vonzónak. Még ha a rossz elnyeri is a filmben méltó büntetését, akkor sem engedhető meg, hogy túlságosan vonzónak mutatkozzék, és oly mértékben hódítsa meg a közönség érzelmeit vagy egyetértését, hogy később a néző elfelejtse az alak bűnhődését, és csak a bűnelkövetés látszólagos örömét jegyezze meg.

b) hogy a közönség az egész film alatt érzi, hogy a gonoszság helytelen a jóság pedig helyénvaló.

II. Lehetőség szerint csak az élet helyes normáit szabad bemutatni.

A film az életről és a különböző életmódokról szóló széles ismeretanyagot közvetít. A film óriási hatást képes elérni, ha tántoríthatatlanul ragaszkodik a helyes normák bemutatásához. Ilyenkor fejleszti a néző jellemét, elvezeti a helyes eszményekhez, eszébe vési a követendő elveket – s teszi mindezt egy vonzó történet formájában. Ha a film következetesen a nagyszerű, példamutató jellemeket viszi vászonra, és olyan történeteket ábrázol, amelyek fölemelik az embert, akkor az egész emberiség fejlődésének legerőteljesebb motorjává válhat.

III. Tilos mind az ember alkotta, mind a természettörvények nevetségessé tétele, és megszegésüket nem szabad egyetértőleg bemutatni.

Természettörvényen itt azt a törvényt értjük, amely bele van vésve az emberi nem minden egyes tagjának a szívébe; tehát a jog és igazságosság azon alapelveit, melyeket a lelkiismeretünk diktál.

Ember alkotta törvénynek tekintendő a civilizált országok írott jogrendszere.

1. A film cselekménye miatt gyakran elkerülhetetlen a törvénybe ütköző tettek bemutatása. Ez azonban csak oly módon történhet, hogy a film ne keltsen együttérzést a bűnnel a jog ellenében, illetve a bűnössel az őt megbüntetőkkel szemben.

2. Az ország bíróságait tilos igazságtalan színben feltüntetni. Ami nem jelenti azt, hogy egy bizonyos bíróságot ne lehetne igazságtalanként bemutatni, még kevésbé azt, hogy egyetlen tisztviselő ne lehetne negatív szereplő. Az ország igazságszolgáltatási rendszerébe vetett bizalmat azonban nem csorbíthatja az ábrázolás.

A részletes alkalmazás indoklása

I. A bűn és a gonoszság része az emberi életnek, ennélfogva önmagukban is alkalmasak érvényes drámai feldolgozásra.

II. Az ilyen anyag használatakor meg kell különböztetni az olyan bűnt, amely természeténél fogva visz­szataszító, és az olyat, amely gyakran vonzza a nézőt.

a) Az első csoportba tartozik a gyilkosság, a legtöbb lopás, számos jogsértés, a hazugság, képmutatás, kegyetlenkedés stb.

b) A másodikba tartoznak a szexuális kihágások, a hősködő bűnelkövetési módok, amilyen a banditizmus, a merész lopási akciók, a vezető szerep egy bűnbandában, maga a szervezett bűnözés, a bosszú stb.

Az első csoportot könnyebb kezelni, lévén hogy ezek a bűnök természetüknél fogva visszataszítóak. A közönség ösztönösen elítéli és visszautasítja őket. A lényeges cél tehát elejét venni, hogy a közönség – elsősorban a fiatal és befolyásolható része – hozzászokjon a bűncselekmény gondolatához és tényéhez. Az emberek még a gyilkosságokra, kegyetlenkedésekre, erőszakra, undorító bűnökre is képesek vállat vonni, ha túl sűrűn mutogatják nekik.

A második csoporttal nagyon óvatosan kell bánni, lévén hogy a vonzerejükre adott természetes emberi reakció előre tudható. Ezzel most részletesebben is foglalkozunk.

III. Szigorúan különbséget kell tennünk az általános terjesztésű filmek, illetve a csak szűkebb körben bemutatandó filmek között. Egyes motívumok és cselekményszálak tökéletesen megfelelhetnek az utóbbiakban, míg az előbbiekben nem helyénvalók, sőt veszélyesek is lehetnek.

Megjegyzés: a mindenki által látogatható mozikban a „Csak felnőtteknek!” tábla kihelyezése nem hoz megfelelő eredményt, és csak részben hatékony. Az érettebb elmék persze könnyen megértik és bárminemű káros következmény nélkül elfogadják az olyan motívumokat, amelyek kimondottan ártalmasak a fiatalságra nézve.

Vagyis ha különleges, kizárólag felnőtteket fogadó filmszínházat nyitunk, amely csakis efféle (problematikus témákat felvető, súlyos dialógusokkal teli, érettebb megközelítéssel dolgozó) filmeket vetít, az olyan játszóhely volna, amely nem vetítene mindenki számára hozzáférhető filmeket, hanem csak szűkebb körben forgalmazott alkotásokat. (Ilyen mozi jelenleg nem létezik.)

I. Jogsértések

A jogsértések ábrázolásakor tilos:

1. Megtanítani a bűnelkövetés módszereit.

2. A lehetséges bűnelkövetőket utánzásra csábítani.

3. A filmbeli bűnös figurákat hősként, az igazság bajnokaként bemutatni.

A bosszúállást modern korunkban tilos úgy ábrázolni, mintha indokolható volna. Kevésbé fejlett civilizációjú és erkölcsű korokban, illetve társadalmakban néha-néha elképzelhető a bosszú bemutatása. Ez különösen olyan helyeken érvényes, ahol nincsenek jogszabályok a bűnökre, s emiatt következik be a bosszú.

Káros következményei miatt a kábítószer-kereskedelemnek semmilyen formában nincs helye egy filmben. A tevékenység létét nem kell a nézők orrára kötni.

Az alkoholfogyasztás sohasem szerepelhet hosszasan a filmvásznon. Ha az amerikai életről van szó, akkor a cselekmény és a jellemzés igényei igazolhatják a jelenlétét, de ilyenkor is csak mértékkel.

II. Szex

A házasság és a családi tűzhely szentségének kijáró tisztelet miatt a szerelmi háromszög (vagyis amikor egy házasságban élő személy egy házasságán kívülit szeret) rendkívüli körültekintéssel ábrázolandó. Nem szabad az érzelmeket a házasság intézménye ellen hangolni.

A szenvedélyes jelenetekben őszintén fejet kell hajtani az emberi természet és normális reakciói előtt. Sok szituációt lehetetlen a fiatal, az éretlen, illetve a bűnöző életmódot folytató közönségréteg veszedelmes érzelmeinek felkorbácsolása nélkül filmre vinni.

Még a tiszta szerelem határain belül is vannak olyan jelenségek, amelyekről a jogalkotóknak általánosságban az a véleményük, hogy kívül esnek a biztonságos ábrázolhatóság keretein. A tisztátalan szerelem esetében – melyet a társadalom mindig helytelenített, és amelyet az isteni törvény is tilt –, a következőket kell szem előtt tartani:

1. A tisztátalan szerelmet tilos vonzónak vagy szépnek beállítani.

2. Ugyanez nem lehet vígjáték vagy bohózat témája, és nem szabad kinevettetni.

3. Tilos úgy ábrázolni, hogy a nézőkben szenvedélyt vagy beteges kíváncsiságot gerjesszen.

4. Tilos helyesnek vagy megengedhetőnek mutatni.

5. Általában pedig nem szabad semmilyen módon részletezni.

III. Vulgaritás; IV. Obszcenitás; V. Profán
kitételek – aligha igényelnek további kifejtést.

VI. Öltözék

Általános elvek:

1. Törvényhozók és moralisták egyaránt becsülettel elismerték, milyen hatást tesz egy meztelen vagy félmeztelen személy látványa a normális férfira, illetve nőre, s még inkább az éretlen vagy fiatal személyekre.

2. Ennélfogva az a tény, hogy a meztelen vagy félmeztelen test szép is lehet, még nem teszi erkölcsileg elfogadhatóvá filmbeli szerepeltetésüket, hiszen a normális ember esetében sem csupán az esztétikai hatást kell számításba venni.

3. A puszta hatásvadászatból bemutatott meztelenség (félmeztelenség) mindenképp erkölcstelenségnek számít. Az átlagos nézőre tett hatása erkölcsromboló.

4. A meztelenséget még a cselekményre való hivatkozással sem szabad becsempészni a filmbe. A félmeztelenség sem vezethet illetlenséghez, oda nem való látványhoz.

5. Az átlátszó, áttetsző ruhaanyagok, illetve a szereplők sziluettje gyakran a meztelenségnél is veszedelmesebbek.

VII. Tánc

A táncot általában művészetnek tartják, továbbá az emberi érzelmek szép kifejezési formájának. De az olyan tánc, amely nemi aktusra utal, vagy ezt jeleníti meg (akár szólóban, párosan vagy nagyobb csoportban); az olyan, amely a közönség érzelmeit akarja felkorbácsolni; vagy az olyan, amelyben ugrál a táncosnő melle, illetve az olyan széles taglejtések, melyek során a két láb egy helyben marad – ezek mind illembe ütközőek és helytelenek.

VIII. Vallás

Lelkipásztorokat egyszerűen azért nem szabad komikus szereplőnek vagy gonosztevőnek beállítani, mert a velük szembeni nézői attitűd átterjedhet a vallás egészére. Ha csak egyetlen lelkipásztorban is megrendül a bizalom, a közönségben a vallás iránti általános tisztelet is megcsappanhat.

IX. Helyszínek

Vannak helyek, amelyek oly kitörölhetetlenül és szorosan tapadnak a szexualitáshoz, illetve a szexuális természetű bűnökhöz, hogy megjelenítésüket erősen korlátozni kell.

X. Nemzeti érzések

Minden nemzet jogait és érzéseit alaposan figyelembe kell venni, és a legnagyobb tisztelettel kell ábrázolni.

XI. Filmcímek

Mivel a film címe a nevezett áru védjegye, összhangban kell lennie a tisztességes üzleti életben alkalmazott gyakorlattal.

XII. Visszataszító motívumok

A cselekmény olykor ezek bemutatását is megköveteli. Az ábrázolás sohasem sértheti a jó ízlést és a közönség érzékenységét.

FORDÍTOTTA BARABÁS ANDRÁS

Kategória: Archívum  |  Rovat: ÖV ALATT  |  Típus: - 1

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Please type the characters of this captcha image in the input box

A kommenteléshez kérjük gépelje be a fenti képen látottakat! Ellenkező esetben elveszik kommentje.