Ferencz Győző – Versek

 

Betűk háta mögött

Változni kezd

Tartalék nélküli percek sötét nyugtalansága
Szobájába zárkózott hetekig esővíz futott le
Feláztatta a füves hegyoldalt ellepte a lépőköveket

Semmi nyomot nem hagyott felszámolta az üres lakást
Nincs hűtőszekrény nem tud ételt tárolni meleg szél zúg
Meleg takarói égetni kezdték tovább akar indulni

A levelekkel végzett de tovább kell fűzni a viszonyt
Arca elsötétült tett néhány lépést a keskeny ösvényen
Kihordta csomagjait a láthatár megszürkült

Mintha a sötétből halottak gomolyognának ki
Szétszaggatott ábráikat látta szerette volna feltartóztatni
De már lehetetlen volt néha eszébe jutott egy email

Honnan támadt emlékezetének ez az iszonyú pontossága
Miért ostromolja a múlt miért ostromolja a múltat
Mely többé hasonló jelenetekben nem újul meg

Mily hamar leszáll a nap

A szél még nem törte le a szebb hajtásokat
Mennyi pusztítást fog tenni még
Hogy élhessen az egyiket
Föl kell áldozni a másikért

Nem tud uralkodni a hangján
Fölösleges szavak szaporodnak
Az ismétlés nem érv ő aztán tudhatná
Mégis újabb változatok és egyre rosszabbak

Egy darabig ne találkozzanak üzennek
Hogy aludt hogy aludtál nem aludtak
Semmi semmi túl van az első álmon
Szűk utca szürke sövény füstrés tört ablak

Mennyi pusztulás a pad is megrothadva
A földön feküdtek mindent látott
A folyosó hiányzó üvegei deszkák
Széthordott emlékek semmi sem hiányzott

Egy nap hátralék

A hó leesett bevonultak a vendég dolmányos varjak
Ellepték a fák vastagabb ágait
A peronon idomtalan fekete télikabátos tömegben
Vártam hogy mikor érkezik
Leszáll hasonló ismeretlen vonásaihoz
A félhomály elbizonytalanít
Megváltozhatott azóta de mintha csak tegnap
Búcsúztunk volna el holnapig
Görcsös nevetés összehúzott szemek
Még egy nap és vége van az évnek itt

Születéstől oszlásig

Éveken át köd szitált kint szakadt a zápor
Nem tudtam kimozdulni a szobából
Egy történetet próbáltam tisztázni egészen
A legnehezebb dolgokról nem sikerült beszélnem
Beszéddel pótoltam a legnehezebb dolgokat
Nem egészítettem ki ami üresen maradt
Ami kiegészítés lett volna üresen maradt
Nincs belső tagolás és nincsenek körvonalak
Hiába tapogatóztam az alaktalan ködben
Élőket kerestem de árnyakba ütköztem
Saját történetem kölcsönvett szavaiban
Mert azt kell hinnem hogy nem csak az van ami van
Mert oszlástól születésig születéstől oszlásig
Ami kevés az is csak bizonytalanul látszik
Kósza fény kúszott a függönyön egyre feljebb
Derengett igen sugárzott sugárzása terjedt

Kategória: Archívum  |  Rovat: -  |  Típus: Vers 1

Egy hozzászólás a(z) “Ferencz Győző – Versek” bejegyzéshez

  1. Tisztelt Szerkesztők!
    Tulajdonképpen egy kérésem volna.
    Ferencz Győző: Rekviem egy disznóért című versét keresgéltem itt a neten, de nem találom. Tudnának-e ebben segíteni, hogy hol, milyen formában juthatnék hozzá?
    Előre is köszönöm ha kapok valami reakciót, esetleg magát a verset.

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Please type the characters of this captcha image in the input box

A kommenteléshez kérjük gépelje be a fenti képen látottakat! Ellenkező esetben elveszik kommentje.