Már régen el akartam mondani ezt a történetet, kezdtem mesélni Julinak, de nem akartalak vele untatni, dehogy untatsz, válaszolta Juli, meséld csak, nagyon érdekel, különben is, érdekesek a történeteid, mondta Juli köhögve, mert ismét meg volt fázva, ami különben nem újdonság, mivel Juli gyakran meghűl, ami nem is csoda, hisz a mai fiatal lányokon alig van valami ruha, és Julin sincs sok, megesik ez vele, így aztán nem is csoda, hogy sűrűn betegeskedik, ezért sokan, akik nem is akarják elhinni, hogy Juli gyengélkedik, csakArganának szólítják, ami persze Julit nagyon bántja, hisz ő nem képzelt beteg, hanem valóban gyengélkedik, de azért mindig odafigyel, amikor mesélek neki, így most is unszolt, mesélj már, hallgatlak, jó, azzal kezdtem, hogy bevallottam, korom ellenére szerelmes lettem, amire csak legyintett, mintha azt akarná mondani, hogy mi az, hogy a korom ellenére, hisz a szerelem kortalan, de nem mondott semmit, csak egy fejmozdulattal jelezte, hogy ugyan már, mire én folytattam, hogy valóban, nem is az a baj, hogy szerelmes lettem, hanem az, hogy miként és kibe, ezt nem is tudtam volna Julinak röviden megvallani, talán nem is értette volna, így hát azt mondtam, hogy a baj valójában nem is a szerelemmel van, hanem a szerelem tárgyával – főképp az én koromban, ettől lesz kissé nehéz ezt a történetet elmondani, szóval hogy egy fiatal lányba lettem szerelmes, böktem ki végül, erre Juli felfigyelt és megkérdezte, hogy hány éves a lány, azt hiszem, huszonkilenc, feleltem Julinak, legalább is ezt értettem, amikor a lány azt mondta nekem, hogy ár sö gyiú, azaz huszonkilenc, már ha jól értettem, mert ugyan értek valamit kínaiul, de Kínában annyi tájszólás van, hogy nem csoda, ha valaki, aki magáról azt hiszi, hogy beszéli a kínait, nem érti meg, ha valamelyik tájszólásban szólnak hozzá, ahogy én sem értem meg shanghai-i rokonaimat, mert shanghai-i tájszólásban beszélnek, nemcsak egymás közt, hanem velem is, aki pedig csak a putonhuát beszélem, azaz a hochkinézist, alapfokon, dehát én abból indultam ki, hogy ez a lány, akibe szerelmes lettem, azt mondta nekem, hogy ő huszonkilenc éves, de nem is a kora az igazi baj, mondtam Julinak, akit szemmel láthatóan nem is lepett meg, hogy egy ilyen fiatal lányba lettem szerelmes, hanem az, mondom Julinak, hogy férjnél van és két gyereke is van, amiből arra következtettem, hogy a lány nem han-kínai, azaz népi kínai, hanem valami kisebbséghez tartozik, de ha nem is ő, akkor legalábbis a férje, mert köztudott, hogy Kínában már vagy harminc éve az egyke-rendszer van életben, ami azt jelenti, hogy egy házaspárnak csakis egy gyermeke lehet, no persze azért vannak kivételek, nem is egy, például a kisebbségeknél, akikre az egyke-szabály nem vonatkozik, vagy a falusiaknál, ha az elsőszülött gyermek lány, vagy ha egy házaspár elvált és az elvált házastársak újabb házasságot kötnek, akkor az új párnak ismét lehet gyermeke, tekintet nélkül arra, hogy az előző házasságukban volt-e már, tehát van kivétel, nem is egy, ahogy említettem, hanem huszonegy, ha jól tudom, amitől aztán nehezebb lett volna kideríteni, miért lehet a lánynak, akibe szerelmes lettem, két gyermeke, de, mondtam Julinak, nem csak én lettem szerelmes ebbe a lányba, mert úgy láttam, a lány sem közömbös irántam, nem úgy viselkedett, legalábbis látszatra, annak ellenére, hogy két gyermeke és férje van, ami persze nem feltétlen akadálya annak, hogy szerelmes legyen valakibe, csak azon csodálkozom, mondtam Julinak, hogy éppen belém lett szerelmes, állítólag, legalábbis úgy érzem, korom és más körülményeim ellenére, hisz mi vagyok én, mondom Julinak,

tudod, hogy tanár vagyok,
némely jogban még járatos
katedra
rém,

plagizálok egy szöveget, mert ez manapság igen elterjedt, nem csak a politikusok körében, és szerintem a szimpátiám már akkor feltámadt, amikor először találkoztam vele, Pekingben egy hotelban, mesélem Julinak, aki szemmel láthatólag hitetlenül néz most már rám, amikor ugyanis egy hosszú út után masszirozásra vágytam, és leszóltam a hotel recepciójára, hogy küldjenek fel a szobámba egy masszőzt, mert manapság Kínában, legalább is egyes hotelekben, a szobában is lehet fogadni masszőzöket, ami régebben, tizenöt-húsz évvel azelőtt elképzelhetetlen lett volna, hisz abban az időben házassági anyakönyvi kivonatunkat is elkérték a hotelekben, ha a feleségemmel egy szobában akartunk megszállni, mondom Julinak, igen már akkor, mesélem tovább, amikor a masszőz belépett a szobámban, azonnal éreztem valamit iránta, amit, legalább is, úgy éreztem, a lány is azonnal viszonzott, annak ellenére, hogy most láttuk egymást először, és amikor a lány elkezdte a masszirozást, azonnal éreztem, hogy nemcsak gyógymasszázs lesz belőle, hanem valami más, több ennél, nemcsak azért, mert közismert, hogy sok kínai hotelban a lányok masszázson túlmenő szolgálatokat is felajánlanak, mondom Julinak és látom, hogy kezd pirulni, de, mondom neki, sok nagyvárosban nyíltan hirdetik a masszírozószalonok az újságokban, hogy erotikus masszázst vagy prosztatamasszázst vállalnak, mert így nevezik sokszor szemérmesen az erotikus masszázst, ezeket a hirdetéseket egyébként az utóbbi időben már nem láttam az újságokban, mondom Julinak, úgy látszik, a hatóságok megelégelték, hogy naponta egészoldalas hirdetésekkel vannak teli az újságok, hogy ez és ez a szalon erotikus vagy prosztatamasszázst vállal, házhoz is mennek a lányok, szállodákba is, valamelyik szalonból, ha a vendég telefonál nekik, vagy megkéri a szálloda recepcióját, hogy hívjon fel egy masszázsszalont, amennyiben a szállodának nincs saját szolgáltatása, de az én hotelemnek volt saját masszőze, úgyhogy a lány néhány perccel a hívásom után már meg is jelent a szobámban jelezvén, hogy ő a kilences számú masszírozólány, mert ugyebár ezt a számot kértem, bár amikor ragaszkodtam ehhez a számhoz, fogalmam sem volt, hogy ki rejlik a kilences számú masszőz mögött, hívhattam volna a nyolcast, vagy a hetest, akár azt ötöst is, de én a kilencest hívtam, nem tudom, miért, hirtelen ez a szám jutott az eszembe, de nem bántam meg, mondom Julinak, mert a lány kimondottan csinos volt, mélyen dekoltált, lenge egyenruhájában, jól álltak a kezében a masszírozáshoz szükséges kellékek, és amikor belépett a szobámban, mindjárt az ablakhoz ment, és behúzta a függönyöket, habár már sötét volt, és az ablakkal szemben sem volt épület, ahonnan átláthattak volna, de ha át is látnak, akkor is csak azt láthatták volna, gondoltam én, hogy valakit valaki masszíroz, amiben semmi megvetőt nem találtam, még akkor sem, amikor a masszírozólány jelezte, hogy pucéran feküdjek a hasamra, mert először a nyakamat, a hátamat és a hátsó lábszáramat akarja megmasszírozni, amit úgy mondott kínaiul, hogy rögtön meg is értettem, azonban persze az egyórás masszázs nemcsak ebből állt, hanem minden más testrészem átmasszírozásából is, lassan, érzékien, ami persze nem maradt következmény nélkül az érzékeimre, azonban a kilences számú masszírozólány azonnal tudtomra adta, hogy menstruál és még egy-két napig menstruálni is fog, és addig nem hajlandó szeretkezni, amire különben hajlandó lenne, persze nem mindenkivel, ahogy tudtomra adta, amit persze nem akartam elhinni, legalább is akkor nem, mert miért ne szeretkezne egy szép lány kedve szerint, különösen akkor, ha annyi kérője van, gondoltam, akik a szeretkezésért még fizetnének is, persze bíztam abban, hogy néhány nap elteltével velem is hajlandó lesz majd, legalábbis úgy éreztem, ingyen vagy pénzért, azonban amikor néhány nap elteltével ismét feljött hozzám a szobába, mint minden nap megismerkedésünk óta, és minden előzetes bejelentés nélkül meztelenre vetkőzve mellém feküdt az ágyba, eszembe jutott, hogy elfelejtettem magammal hozni Pekingbe a viagrát, ez mindkettőnket igencsak lehangolt, meséltem Julinak, aki még jobban elpirult, de azon nem csodálkozott, hogy szükségem van viagrára, már a koromra való tekintettel ugye, és ezzel aznapi élményeimnek vége szakadt a kilences számú masszírozólánnyal, nem mintha másképp nem szeretkezhettünk volna, de az a tény, hogy nem volt nálam viagra, annyi várakozás után annyira lehangolt, hogy semmi kedvem nem volt szerelmi játékokba kezdeni, ami hát érthető is volt, ezt a kilences számú masszírozólány is belátta, habár láttam rajta, hogy nagyon elkedvetlenítette a tény, hogy nem voltam hajlandó szerelmi játékba sem belekezdeni a viagra hiánya miatt, így hát szótlanul elment, ami nem lepett meg, mivel miután George Batailles néhány erre vonatkozó könyvét olvasva, no meg saját tapasztalataim révén is tudtam körülbelül, hogyan viselkednek különböző helyzetekben a lányok, így például, meséltem Julinak, szerintem a szeretőket négy kategóriába lehet sorolni: az elsőbe tartoznak azok a lányok, akik szeretkezés után azonnal megkérdezik, hogy ugye nem mondod el a feleségednek, hogy lefeküdtél velem?, míg a második kategóriába tartozó lányok maguk esküsznek meg, hogy nem mondják el senkinek, természetesen, a feleségemnek se, a harmadik kategóriába tartozó lányok mérgesen megkérdezik, hogy mikor hagyom már ott azt a kurvát, azaz a feleségemet, a negyedik kategóriába tartozó lányok pedig szeretkezés után egyszerűen felkelnek, nagy dühösen felöltözködnek, és az ajtóból visszaordítanak, hogy azt hiszed, hogy kurva vagyok, hát kurvának nézel, és ezzel eltűnnek az életedből örökre, magyaráztam Julinak, de, mondom neki, nem tudnám pontosan megmondani, hogy a pekingi masszírozólány melyik kategóriába tartozik, mert ő nem mondott semmit, amikor elment, de nem is láttam, hogy bosszankodva ment volna el, sajnos azonban, mondom Julinak, az elpasszolt szeretkezés után már nem találkoztam a pekingi masszírozólánnyal, mert el kellett hagynom Pekinget másnap reggel, amire Juli halkan megkérdezte, hogy akkor most mi lesz, lesz-e folytatása a kapcsolatunknak, igen, mondtam neki zavartan, mert hírt kaptam a pekingi masszírozólánytól, hogy vízumért folyamodott a pekingi magyar követségen és jelezte, hogy nemsokára megérkezik hozzám, persze nem tudom, mondtam Julinak, hogy honnan tudta, hogy Magyarországon élek pillanatnyilag, de lehet, mondom Julinak, hogy valamikor, amikor az ágyban feküdtünk, elszóltam magam, hogy Sunyáliban, azaz Magyarországon élek, a kilences számú masszírozólány a nevemet és a címemet egyébként minden további nélkül megtudhatta a hotelben, ahol laktam és ahol dolgozott, de hogy miért érdekli őt éppen Magyarország, nem volt világos számomra, habár tudtam, hogy Koestler például „egzotikusnak” vélte szülőhazáját, és Orbán Viktor ki is jelentette, hogy a magyarok „félázsiai népség”, de persze a kilences számú pekingi masszirozólány nem tudhatta, amit Koestler minden bizonnyal tudott, hogy Magyarország „sírva vigadó”, így hát a kilences számú pekingi masszírozólány úgy döntött, hogy itt van a helye, velem vagy nélkülem, habár aligha számíthatott olyan fogadtatásra, magyarázom Julinak, mint az első olasz munkások Németországban, mondom tovább Julinak, akiket nagy pompával és sok szép dallal vártak akkoriban, dehát a kilences számú pekingi masszírozólány ilyen fogadtatásra nem számíthat itt, mondtam Julinak, aki egyetértően bólintott és hirtelen elkomolyodott, jelezte, hogy szeretné tudni, hogy akkor mi lesz, mit fog a lány csinálni nálam és főleg, hogyan fog a feleségem reagálni egy ismeretlen nő hirtelen megjelenésére, amire elmondtam Julinak, hogy fel is készítettem a feleségemet a pekingi masszírozólány érkezésére, hisz eddig harmonikus volt az életünk, ami, szerintünk arra vezethető vissza, hogy már az előző életünkben is együtt éltünk, ami szemmel láthatóan nagyon megragadta Juli figyelmét és megkérdezte, hogy hát mégis, hogyan reagált erre a feleségem, mire én elmagyaráztam Julinak, hogy a kínai feleségek talán máskép reagálnak ilyen esetekre, mint az európaiak, hisz a kínai tradícióban nem ritka az, hogy a férjnek egy ágyasa, sőt több ágyasa is van, persze, mondtam Julinak, ez a régi időkre jellemző, de mivel Kínában a tradíciók általában igen erősek, ez a tradíció is visszatérőben van, amióta Kínában bevezették a piacgazdálkodást, aminek következtében sok újgazdag lett, akik viszont élnek a tradíciókkal, különösen pedig azzal a tradícióval, amelyik megengedi az ágyasok tartását, persze nem úgy, mint régen, amikor az ágyasok egy házban laktak a férjjel és annak családjával, ma más a helyzet, ma az ágyas nem ugyanabban a házban lakik, ahol a férj a családjával, hanem a férj vesz egy önálló lakást, jobb esetben egy házat és addig tartja az ágyast, amíg futja a pénze, amikor azonban már nem engedheti meg magának, egyszerűen otthagyja az ágyasát, ami nem igazán meglepő, hisz így volt ez a régi időkben is, amikor az ágyasokat egyszerűen az utcára tették azzal, ami rajtuk volt, azért szokták a régi időkben az ágyasok az ékszereiket állandóan magukon hordani, hogy ne érje őket túl kellemetlen meglepetés, amikor a férfi meg akar szabadulni tőlük, mondtam Julinak és hozzátettem, hogy hallottam nemrég olyan esetekről is, amikor egy Kanton melletti faluban, a kínai-hongkongi határon, ahol a gazdag hongkongi kínaiak tartották ágyasaikat, egy gazdasági krízis miatt a férfiak nem tudták tovább eltartani ágyasaikat, így azok újsághirdetésekben keresték eltartóikat, mondtam, ami pedig a feleségemet illeti, meséltem tovább, őt nem nagyon bosszantotta az eset, mert a pekingi masszírozólányt csupán utcalánynak, és nem konkurrenciaképes szeretőnek tekintette, ezért csak annyit mondott, hogy nos hát akkor majd futtassam, futtassam, ahol akarom, hisz elég utcalány van ebben a városban, eggyel több vagy kevesebb már nem számít, de azon elmosolyodott, mondtam Julinak, aki elég hitetlenkedve nézett rám, hogy az én koromban, és tapasztalat hiányában hogyan fogom majd futtatni a lányt, hisz ő minden jel szerint ezt fogja tőlem elvárni, márpedig úgy, hogy megmutatom neki az utcákat, ahol felszedhet pasikat, és elkiálthatja magát, hogy baszázs, baszázs, mondtam, mire Juli még nagyobb kételyekkel hallgatott, bár mondtam Julinak, valamikor régen az volt az álmom, hogy strici legyek, mire akkori feleségem megjegyezte, hogy te kis hülye, téged minden kurva becsapna, de az egész dolog nem tartott sokáig, mondom Julinak, mert a pekingi masszírozólány megérkezése után néhány nappal eltűnt, azóta sem láttam és fogalmam sincs, hogy hová lett, hisz minden előzmény nélkül, néhány nappal megérkezése után nyoma veszett, mire Juli megkérdezte, hogy akkor most mi lesz, nem tudom, feleltem. Néhány nap múlva a kilences számú pekingi masszírozólányt halva találták. Juli ölte meg, amikor rajtakapta, hogy szeretkezik a barátjával.